Mi is az a zsidó-keresztény értékrend?

Dennis Prager szerint az Egyesült Államokban és a nyugati világban háború zajlik azok között, akik eltörölnék, és azok között, akik megtartanák a zsidó-keresztény értékrendet.  

Prager szerint nagyon gyakran elhangzik az a fogalom, hogy „zsidó-keresztény értékrend”, de szinte soha nincs kifejtve, hogy mit is jelent ez. Szerinte vannak olyan keresztények és zsidók is, akik zavart éreznek a kifejezéssel kapcsolatban, hiszen a kereszténységnek és a judaizmusnak nem egyezik a teológiája.

„A zsidó-keresztény értékrend, tulajdonképpen a bibliai értékrendet jelenti. A judaizmus és a kereszténység is az Ószövetségen alapszik, az abban szereplő Istent követi mindkét vallás, a Tízparancsolat, a gondolat, hogy szeresd felebarátodat, szeresd Istent és élj igaz életet, mind innen erednek.

A keresztények az Újszövetséget is követik, azonban csak a kereszténység ellensége vallaná azt, hogy az Újszövetség eltörli az Ószövetség értékeit” – írja Prager a Daily Wire hasábjain.

A szerző 11 értéket sorol fel, mint a zsidó-keresztény értékrend alapjai.

  1. Istentől származik az objektív moralitás.

Ha nincs Isten, aki kijelentette, hogy a gyilkosság rossz, akkor a gyilkosság csak szubjektív módon lehet rossz. Természetesen a nem hivő embereknek lehet az a meggyőződése, hogy a gyilkosság, a lopás, és más cselekedetek rosszak, de Isten nélkül ezek csak vélemények és nem morális tények. A Biblia Istene nélkül nincsenek morális tények.

  1. Isten ítéli meg a cselekedeteinket, ezért Istennek kell felelnünk a cselekedeteinkért.

A vallásos világnézeten kívül más világnézetben nincs olyan magasabb rendű személy, akinek joga van erkölcsileg felelősségre vonni minket.

  1. Ahogy az erkölcs, úgy a jogok is Istentől erednek.

Minden embert a „teremtője elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel”, olvasható az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában.

  1. Az emberi lények egyediek és értékesek.

Bár a Biblia többször tiltja az állatokkal szembeni kegyetlenkedést (tilos egy élő állat részét étel gyanánt levágni, nem szabad túldolgoztatni a háziállatokat, etetni kell a földeken dolgozó állatokat) stb,

de egyedül az ember teremtetett Isten képmására.

  1. A világ isteni renden alapszik, és ennek megvannak az éles választóvonalai.

Ilyen válaszvonal van: ember és Isten között, férfi és nő között, ember és állat között, jó és rossz között, természet és Isten között.

  1. Az ember nem születik jónak.

Tehát a legfontosabb morális kihívás, hogy jó emberré kell válni. A vallásos zsidók és keresztények tisztában vannak azzal, hogy az ember élete legnagyobb harcát a saját természetével vívja.

Akik nem fogadják el a zsidó-keresztény értékrendet, azok úgy gondolják, hogy a legnagyobb harcot a társadalommal kell megvívni.

  1. Mivel nem vagyunk jók, ezért nem hallgathatunk saját magunkra azzal kapcsolatban, hogy mi a helyes viselkedés.

A pokolba vivő út jószándékkal van kikövetve. Az érzelmek az emberi természet részei, de nem vezethetik az életünket. Ez már önmagában elválasztja a Biblia világnézetét elfogadó embereket a baloldaliaktól.

  1. Minden ember Isten képmására van teremtve, tehát a bőrszín nem számít.

Mindannyian Ádámtól és Évától származunk, akiknek a bőrszíne nincs megemlítve a Bibliában. Az, hogy a történelem során sok vallásos ember rasszista volt, az csak azt bizonyítja, hogy az ember képes újra és újra eltorzítani az igazságot.

  1. Istent féld, ne az embert!

Az istenfélelem az erkölcs alapja. A Kivonulás Könyvében (II. Mózes) az egyiptomi bábáknak megparancsolta a fáraó, hogy öljék meg a héber újszülötteket. De ők nem engedelmeskedtek Egyiptom királyának. Miért? A Biblia azt írja azért, mert „Istent félték”.

Ma az Egyesült Államokban az emberek inkább félnek a sajtótól, az internetes és közösségi médiától, mint Istentől.

  1. Az emberek szabad akarattal rendelkeznek.

A szekuláris világban nincs szabad akarat, mivel minden emberi viselkedést a géneknek, és a környezetnek tulajdonítanak. Egyedül a vallásos világnézet tartalmazza az isteni lélek létezését, ami független a génektől és a környezettől, és ami lehetővé teszi a szabad akaratot.

  1. Szabadság.

Amerikai alapító atyáinak az volt a meggyőződése, hogy Istennek az az akarata, hogy szabadok legyünk. A mostani támadások az egyéni szabadságokkal szemben – amik precedens nélküliek az Egyesült Államok történetében – azoktól származnak, akik elutasítják a Bibliát, mint erkölcsi iránytűt. Sajnos a támadók között vannak zsidók és keresztények is, akik vallásellenes nevelést kaptak az iskolában.

„Ha a zsidó-keresztény értékrend elveszik, a helyét a gonosz veszi át. Nem kell hívőnek lenni ahhoz, hogy ezt valaki elfogadja. Sok szekuláris konzervatív felismeri, hogy a vallás elvetése morális káoszhoz vezet a nyugati világban. Pontosan ennek vagyunk ma tanúi Amerikában, és ennek voltunk tanúi Európában a múlt században. Vajon mi vár ránk Amerikában, ha a kereszténység és a zsidó-keresztény értékrend meghal?”

– zárja cikkét Prager.

Dennis Prager: „Emlékezzen meg az amerikai zsidóság arról, hogy minden civilizáció törékeny”

„Hatalmas erőfeszítésre van szükség, ahhoz, hogy egy viszonylag jó társadalom jöjjön létre. De nem kell sok ahhoz, hogy ugyanez a társadalom darabokra hulljon” – írja Dennis Prager amerikai-zsidó publicista a The Daily Wire hasábjain.