Dennis Prager szerint az Egyesült Államokban és a nyugati világban háború zajlik azok között, akik eltörölnék, és azok között, akik megtartanák a zsidó-keresztény értékrendet.
Prager szerint nagyon gyakran elhangzik az a fogalom, hogy „zsidó-keresztény értékrend”, de szinte soha nincs kifejtve, hogy mit is jelent ez. Szerinte vannak olyan keresztények és zsidók is, akik zavart éreznek a kifejezéssel kapcsolatban, hiszen a kereszténységnek és a judaizmusnak nem egyezik a teológiája.
„A zsidó-keresztény értékrend, tulajdonképpen a bibliai értékrendet jelenti. A judaizmus és a kereszténység is az Ószövetségen alapszik, az abban szereplő Istent követi mindkét vallás, a Tízparancsolat, a gondolat, hogy szeresd felebarátodat, szeresd Istent és élj igaz életet, mind innen erednek.
A keresztények az Újszövetséget is követik, azonban csak a kereszténység ellensége vallaná azt, hogy az Újszövetség eltörli az Ószövetség értékeit” – írja Prager a Daily Wire hasábjain.
A szerző 11 értéket sorol fel, mint a zsidó-keresztény értékrend alapjai.
- Istentől származik az objektív moralitás.
Ha nincs Isten, aki kijelentette, hogy a gyilkosság rossz, akkor a gyilkosság csak szubjektív módon lehet rossz. Természetesen a nem hivő embereknek lehet az a meggyőződése, hogy a gyilkosság, a lopás, és más cselekedetek rosszak, de Isten nélkül ezek csak vélemények és nem morális tények. A Biblia Istene nélkül nincsenek morális tények.
- Isten ítéli meg a cselekedeteinket, ezért Istennek kell felelnünk a cselekedeteinkért.
A vallásos világnézeten kívül más világnézetben nincs olyan magasabb rendű személy, akinek joga van erkölcsileg felelősségre vonni minket.
- Ahogy az erkölcs, úgy a jogok is Istentől erednek.
Minden embert a „teremtője elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel”, olvasható az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában.
- Az emberi lények egyediek és értékesek.
Bár a Biblia többször tiltja az állatokkal szembeni kegyetlenkedést (tilos egy élő állat részét étel gyanánt levágni, nem szabad túldolgoztatni a háziállatokat, etetni kell a földeken dolgozó állatokat) stb,
de egyedül az ember teremtetett Isten képmására.
- A világ isteni renden alapszik, és ennek megvannak az éles választóvonalai.
Ilyen válaszvonal van: ember és Isten között, férfi és nő között, ember és állat között, jó és rossz között, természet és Isten között.
- Az ember nem születik jónak.
Tehát a legfontosabb morális kihívás, hogy jó emberré kell válni. A vallásos zsidók és keresztények tisztában vannak azzal, hogy az ember élete legnagyobb harcát a saját természetével vívja.
Akik nem fogadják el a zsidó-keresztény értékrendet, azok úgy gondolják, hogy a legnagyobb harcot a társadalommal kell megvívni.
- Mivel nem vagyunk jók, ezért nem hallgathatunk saját magunkra azzal kapcsolatban, hogy mi a helyes viselkedés.
A pokolba vivő út jószándékkal van kikövetve. Az érzelmek az emberi természet részei, de nem vezethetik az életünket. Ez már önmagában elválasztja a Biblia világnézetét elfogadó embereket a baloldaliaktól.
- Minden ember Isten képmására van teremtve, tehát a bőrszín nem számít.
Mindannyian Ádámtól és Évától származunk, akiknek a bőrszíne nincs megemlítve a Bibliában. Az, hogy a történelem során sok vallásos ember rasszista volt, az csak azt bizonyítja, hogy az ember képes újra és újra eltorzítani az igazságot.
- Istent féld, ne az embert!
Az istenfélelem az erkölcs alapja. A Kivonulás Könyvében (II. Mózes) az egyiptomi bábáknak megparancsolta a fáraó, hogy öljék meg a héber újszülötteket. De ők nem engedelmeskedtek Egyiptom királyának. Miért? A Biblia azt írja azért, mert „Istent félték”.
Ma az Egyesült Államokban az emberek inkább félnek a sajtótól, az internetes és közösségi médiától, mint Istentől.
- Az emberek szabad akarattal rendelkeznek.
A szekuláris világban nincs szabad akarat, mivel minden emberi viselkedést a géneknek, és a környezetnek tulajdonítanak. Egyedül a vallásos világnézet tartalmazza az isteni lélek létezését, ami független a génektől és a környezettől, és ami lehetővé teszi a szabad akaratot.
- Szabadság.
Amerikai alapító atyáinak az volt a meggyőződése, hogy Istennek az az akarata, hogy szabadok legyünk. A mostani támadások az egyéni szabadságokkal szemben – amik precedens nélküliek az Egyesült Államok történetében – azoktól származnak, akik elutasítják a Bibliát, mint erkölcsi iránytűt. Sajnos a támadók között vannak zsidók és keresztények is, akik vallásellenes nevelést kaptak az iskolában.
„Ha a zsidó-keresztény értékrend elveszik, a helyét a gonosz veszi át. Nem kell hívőnek lenni ahhoz, hogy ezt valaki elfogadja. Sok szekuláris konzervatív felismeri, hogy a vallás elvetése morális káoszhoz vezet a nyugati világban. Pontosan ennek vagyunk ma tanúi Amerikában, és ennek voltunk tanúi Európában a múlt században. Vajon mi vár ránk Amerikában, ha a kereszténység és a zsidó-keresztény értékrend meghal?”
– zárja cikkét Prager.
