„Megtiltva a pileges intézményét, a társadalom kinyitja a kaput a nagyobb rosszak, a prostitúció és a szexuális zaklatás előtt.”

Neokohn körkérdést intézett a magyar-zsidó női és feminista közszereplőkhöz, melyben a Mazsihiszt megrázó szexbotrányokkal kapcsolatban kérdeztük őket. Vadász Éva, Izraelben megjelenő Új Kelet újság főszerkesztőjének válaszát közöljük.

Emlékeztetőül, az alábbi kérdéseket tettük fel:

1. helyes-e a Szombat állásfoglalása, miszerint ha igaznak bizonyulnak a vádak, a kérdéses rabbik továbbra is „rabbiként funkcionáljanak a későbbiekben”?

2. helyes-e, hogy a Mazsihisz a dokumentumokkal alátámasztott és senki által sem cáfolt vádakat nem vizsgáltatja ki?

3. amennyiben az Ön közvetlen közösségében vagy munkahelyén történne hasonló eset, követelné-e az eset kivizsgálását?

A teljes körkérdés itt olvasható.

Az alábbiakban Vadász Éva, Izraelben megjelenő Új Kelet újság főszerkesztőjének válaszát közöljük, változtatás nélkül.

1. helyes-e a Szombat állásfoglalása, miszerint, ha igaznak bizonyulnak a vádak, a kérdéses rabbik továbbra is „rabbiként funkcionáljanak a későbbiekben”?

A Neokohn kérdései félrevezető lehetnek, ugyanis az ügy, melynek okán állásfoglalást kér, az izraeli Jediot Ahronot újságban héber nyelven megjelent „A kiskorúak zaklatása, a betérők kihasználása: szexbotrány Magyarország legfőbb rabbijai között” című cikket veszi alapul, ami egy „földalatti hírre” hivatkozik, melyet „a liberális irányzathoz tartozó neológ közösség tagja szolgáltatott”, tehát a nevezett írás egy ködös hírközlésből indul ki.

Két magyar rabbi magánéletét bulvárosítja, az egyikük felismerhető az illusztráción az elhomályosított de jól kiolvasható Facebook oldalon szereplő neve alapján, a másikukat pedig a pozíciója szerint lehet körvonalazni. Az egyetlen név, amelyet az cikk említ, Róna Tamásé. Szomorú, hogy a rossz hír a hír szentségét bálványozó hírforrás ezeket az információkat közölte izraeli partnerével. Izraelben nagy visszhangja ennek a bulvárhírnek nem volt. Sőt mi több, már a jó hír, ha nincs hír az igazság, miután a rabbik tisztázása elkezdődött. Előzőleg azonban a Szombat írt róla és állást is foglalt a rabbik pozíciójukban maradása mellett, a Magyarországon zsidó tanulást folytatók csekély száma miatt.

A válaszom az első kérdésre az, hogy a Szombat talán helyes következtetésre jutott, ha figyelembe vesszük a zsidóság alappilléreinek számító Tórát és a Talmudot.

Ugyanis az előzőek szerint, a kölcsönös egyetértésen alapuló szex még egy házasságban élő rabbi és a hozzá betérés tanfolyamra járók esetében sem szexuális abúzus.

A Tórában a pileges, azaz az ágyas, más fordításokban – másodfeleség, másodrangú feleség -, fogalma és vele a házasságon kívüli intim kapcsolat elfogadható – egyes értelmezések alapján – a zsidó törvények szerint, ha kölcsönös tiszteleten és beleegyezésen alapszik (talán nem is meglepő, de már Ábrahám esetében is megjelenik a szó, többek közt Mózes 1. 25:6 versében: „az Ábrahám másodrangú feleségeitől származó fiaknak csak ajándékokat adott Ábrahám, és még életében eltávolította őket fia, Izsák mellől kelet felé, egy keleti országba.”, Újfordítású Biblia).

A bibliai, de még a talmudi időkben is, a társadalom erőszakosabb volt, a férfiak rendszeresen megölték egymást vitákban is és tömegesen a háborúkban, ezért mindig több nő volt, mint férfi, és a többnejűséget természetesnek vették. Ellenkező esetben sok nő maradt volna egyedül. A másodfeleség felvétele a szefárd és jemeni társadalmakban még az előző generációkig is általános volt. A Talmud homályossága a pileges fogalmával kapcsolatban időről-időre heves vitákat robbant ki. Rambam tiltotta, de mások vitatkoztak vele (például: Babilóniai Talmud, Szanhedrin 21A). Nevezetesen Jacob Emden rabbi népszerűsítette a 18. században, Németországban. Tzvi Zohar az izraeli Bar Ilan Egyetem professzora 2016-ban javasolta a pileges intézményét a nem házas vallásos fiatalok közötti szex problémájának kezelésére.

A cikk vonatkozó részéhez hozzáfűzném, hogy az értelmezés szabadsága a zsidó hagyományban vezethet ahhoz, hogy megtiltva a pileges intézményének lehetőségét, a társadalom kinyitja a kaput a nagyobb rosszak, a prostitúció és a szexuális zaklatás előtt.

A pedofília súlyosabb történet, de nem zsidó, hanem társadalmi ügy. Elítélés és büntetés jár érte mert köztörvényes és a megrontott gyerekek hosszú stabilizálási folyamatával jár. Ha a pedofil történetesen rabbi, az esetleges büntetés letöltése után a pozícióját minden bizonnyal el kell hagynia, de például elméleti kutatóként boldogulhat és kamatoztathatja a zsidó tanulásban szerzett tudását.

Mivel az izraeli sajtóban egyébként nem pedofíliával, hanem megrontással meggyanúsított magyar rabbik már elhárították az őket ért rágalmakat a Mazsihisz weboldalán, okafogyottá vált a velük szembeni karaktergyilkosság(otok) terve.

2. helyes-e, hogy a Mazsihisz a dokumentumokkal alátámasztott és senki által sem cáfolt vádakat nem vizsgáltatja ki?

A névtelen bejelentések nem hiteles dokumentumok, nem létező hiteles dokumentumokat pedig nem lehet cáfolni, szóbeszédet, azaz pletykát, ha még írásban meg is fogalmazták, diktatúrákban szokták kivizsgálni. Szerintem.

3. amennyiben az Ön közvetlen közösségében vagy munkahelyén történne hasonló eset, követelné-e az eset kivizsgálását?

Megint félrevezető a kérdés. Nem tudok hasonló eseteket felhozni, mert nincs eset. Nincs bejelentő, nincs panaszos, nincs feljelentő, tehát nincs ügy. Kérdésemre a Mazsihisz illetékese elmondta (amit a Neokohn is megírt), hogy amennyiben a Mazsihisz rendőrségi feljelentést kap, vagy akár egy hivatalos bejelentést, azonnal kivizsgálja az ügyet.

Bréking: kiderült, melyik mazsihiszes rabbikat vádolták meg a szexbotrányokban

A Mazsihisz.hu készített interjút az egyik érintett rabbival, aki minden vádat tagad. Továbbra sincs viszont hír róla, hogy a Mazsihisz kivizsgálná a vádakat.