„Az antiszemitizmus kérdése a baloldal számára taktikai-politikai kérdéssé silányodott”

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára értékelte a tavalyi évet, beszélt a Demeter ügyről, az amerikai választásokról, a jogállamiság kérdéséről és a kormány viszonyáról a nemrég megalakult Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesülettel.

Abban talán senki nem vitatkozik, hogy Magyarországon a zsidó közösségek biztonságban élnek és szabadon gyakorolhatják vallásukat. Éppen a napokban, amikor az Európai Bíróság helybenhagyta a belga végzést, ami ellehetetleníti a kóser vágást, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes biztosította a hazai zsidó közösséget, hogy hasonló nálunk nem fordulhat elő. Ezzel szemben vannak megnyilvánulások, jellemzően a retorika szintjén, amelyek nehezen egyeztethetők össze ezekkel az értékekkel. Legutóbb például Demeter Szilárd elszólása, amelyet szerintem nem kell antiszemitizmusnak látni, azonban eltörpítik a kormány pozitív cselekedeteit. Mi szükség erre?

Alapvető emberi tulajdonság, hogy nem a jót, hanem a konfliktust keltőt érzékeljük inkább. A média világában ez még inkább így van.

A közszereplőknek is tudomásul kell venni, hogy a jó dolgoknak mindig sokkal kisebb a visszhangja.

Azonban látni kell, hogy ez sokszor pusztán optikai kérdés és legtöbbször nincs kapcsolat a két dolog közt.

Ami Demeter Szilárd publikációját illeti, megnyilvánulását sokan antiszemitának látták vagy akarták láttatni, azonban észre kell itt venni  azt, hogy a baloldal ebben az ügyben is kettős mércével mér, hiszen például néhány hónappal ezelőtt a judapestező Bíró László mellett mindannyian kiálltak a baloldalon. Én magam is határozottan kijelentem, hogy Demeter Szilárd nem antiszemita. Azonban az ilyen jellegű történelmi összehasonlításoktól tartózkodni kell.

Így van ez akkor is, amikor a kormányzó pártok politikusait, vagy magát a miniszterelnököt hasonlítják például Hitlerhez. Nem szabad csendben maradni és tűrni az ilyesmit sem.

Demeter Szilárd egyébként visszavonta az írását. Maga is azt írta, hogy amit írt, sértheti az áldozatok emlékét.

Akik Demeter publicisztikájára hivatkozva Sorost védik és sajnálják, soha egy szót nem emeltek az ellen, amikor a magyar miniszterelnököt mondjuk például náci ideológusokhoz mérték, mint Donald Tusk tette azt. Látni kell, Soros György egy korrupt pénzügyi spekuláns, aki sok mindenért nem érdemel tiszteletet – azért sem például, mert komplett gazdaságokat akart tönkretenni és mindenféle mandátum nélkül, pusztán pénzeszközeivel kívánja átalakítani Európa etnikai és vallási szerkezetét. Soros láthatóan komoly lobbierővel rendelkezik Európában és ezt fel is használja céljai megvalósításához. Mi úgy gondoljuk, hogy Soros tervei nem jók Európának. A migráció kérdése nemzeti hatáskör, mi szeretnénk eldönteni, hogy kit engedünk be az országba. Értjük, hogy ezzel nem mindenki van így, de nem tartjuk elfogadhatónak, ha ránk erőltetnek olyasmit, amit jogunkban áll megtagadni.

Nem szabad elfelejteni, hogy Sorosék terve az európai zsidóság szempontjából nézve is kifejezetten veszélyes.

Franciaországból például tízezrével alijáznak Izraelbe (néhány napja a korábbi országos főrabbi is), és miközben sokan nem találják meg a számításukat és visszatérnek, csak a legritkább esetben teszik ezt az eredeti városba vagy környékre, ahonnan elmentek, hiszen azért jöttek el, mert fenyegetve érezték magukat. A magyarországi zsidók ezzel szemben abszolút biztonságban élhetik az életüket, mi erre ügyelünk, ez a feladatunk. A zsidóság nálunk reneszánszát éli és ehhez mi minden segítséget és támogatást megadunk. Tegyük még hozzá azt is, hogy hazánk minden nemzetközi fórumon, így például az ENSZ-ben, de az EU-ban is számos alkalommal a vétózás eszközén keresztül, rendre kiáll Izrael mellett és ezt Izrael nagyra értékeli. Kijelenthetjük, hogy soha nem volt ilyen jó a két ország kapcsolata.

Ha már külpolitika: az Egyesült Államok új kormányával milyen viszonyra számít?

Az Egyesült Államokkal való viszonyt nem elsősorban a zsidó közösséggel összefüggésben látjuk.

Jelenleg úgy tűnik, hogy egy olyan amerikai kormány áll majd fel, amelynek értékei sok esetben különböznek a magyar kormány értékeitől.

Az új amerikai adminisztrációban előreláthatólag olyanok is lesznek, akik kritikusak Magyarországgal kapcsolatban [Patrick Gaspardot, a Soros György-féle Open Society korábbi vezetőjét tartják esélyesnek a munkaügyi tárca élére – a szerk.]

Vélhetően lesznek kritikai hangok, ennek dacára természetesen jó viszony kialakítására törekszünk.

Ismét hazai vizekre evezve: mit emelne ki a 2020-as év legfontosabb eredményeiből és mi az, amit nem sikerült elérni?

Számos épített örökséggel kapcsolatos tervet sikerült megvalósítani, azonban sok van, amelyeket a vírus miatti kialakult helyzet és anyagi terhek nem tettek lehetővé. Ezeket természetesen később igyekszünk megvalósítani. Jól haladtunk a magyarországi zsidó temetők rekonstrukciójával. Nyilván az összegek itt is limitáltak, ennek ellenére azt gondolom, büszkék lehetünk az eredményekre. Sok jó pályázat érkezett a Mazsökhöz és hálás vagyok Szabó György elnök úr kiemelkedő munkájáért. Számos temetőt sikerül a továbbiakban is rendbe tenni, elsősorban a vallási szempontból fontos kerítések és a temetőket körbe vevő falak kérdésében, de sírok felújítása tekintetében is.

Ezen felül erőnkhöz mérten különleges projekteket is támogatunk. Idén elkészült a Rumbach zsinagóga, melynek átadása a járvány miatt ugyan jövőre kell tolódjon, de az épület készen áll. Szintén sikerrel támogattuk a szociális és egészségügyet, elég csak a Szeretetkórháznak nyújtott támogatásra gondolni.

Támogatási elveinkben – szerintem sikeresen – igyekeztünk arányosan mérni a három zsidó felekezet között.

Emellett ott vannak a civil ügyek is: számos, a zsidósághoz kötődő civil szervezet támogatása, ilyen például a Tett és Védelem Alapítvány, amely Európa-szerte hatékonyan monitorozza az antiszemita cselekményeket. Talán szerencsésnek mondhatom, hogy a civil szervezetek a feladatkörömbe tartoznak, így reményeim szerint átlátom a teljes képet és aktívan tudjuk segíteni a zsidósághoz köthető civil szervezeteket is.

Szalai Kálmán: Demeter mindenképpen átlépett egy határt

Léteznek a Büntető Törvénykönyv által nem tiltott, ám a közmegegyezés szerint vállalhatatlan kijelentések – mondta lapunknak a TEV titkára.

Jövő évre milyen terveik vannak?

Folytatjuk a temetőfelújításokat, de valószínűleg a nagyobb léptékű építési beruházásokra most picit várni kell. Rengeteg beérkező igény van a zsidó közösségek részéről, ezeket az egyházügyi államtitkársággal egyeztetjük, de bizton állíthatom, hogy a zsidó közösség fejlődése mellett vagyunk elkötelezve. Azonban meg kell jegyeznem, hogy a mögöttünk hagyott évben némely aránytalansággal is találkozhattunk.

A politikai részrehajlásra gondol?

Igen. Konkrétan ott van Bíró László jelölésének ügye. A kritika annak kapcsán fogalmazódott meg, hogy a Mazsihisz reakcióját túlságosan puhának és kimértnek tartottuk.

Vállalhatatlan, hogy egy nyíltan antiszemita jelölt kerüljön a parlamentbe, ez a mi pártszövetségünkben nem fordulhatna elő.

Demeter Szilárd megnyilvánulása bár messze-messze nem hasonlítható Bíró Lászlóéhoz, mégis lett következménye, írását visszavonta. Az izraeli nagykövet is elmondta, hogy miután Demeter törölte írását, az ügyet lezártnak tekintik. A Bíró-ügyben azonban semmi nem történt azon túl, hogy Bíró, hála Istennek, nem jutott be a parlementbe.

Kérdezem én, miként lehetséges az, hogy Bíróval kapcsolatos kritika azóta sem hallatszik? Ez azért lehet, mert az antiszemitizmus kérdése a baloldal számára taktikai-politikai kérdéssé silányodott. Ha olyasmit észlelnek a baloldaliak a parlamenti patkó másik oldaláról, ami nekik nem tetszik, akkor brutálisan, néha embertelen módon hallatják hangjukat, azonban amikor ők maguk annál lényegesebben durvát tesznek vagy mondanak vagy tűrnek, még kampányolnak is a jelölt mellett. Az értelmiség oldaláról sem tapasztalható egyenlő bánásmód, tisztelet a kevés kivételnek, itt említhetem például a Bíró-ügy kapcsán Somogyi Zoltánt.

Nos a fentiek mentén alakult meg a baloldali összefogás is, melynek a Jobbik is szerves része. Úgy tűnik, hogy a hazai balliberális politikusok és értelmiség számára az Orbán-kormány megbuktatása mindent felülír és nincsenek elvek. Vélhetően Borsodban azt akarták az ellenzéki pártok a magyarság torkán ledugni, hogy ha egyszer egy ilyen primitív hangnemet megütő jelöltet sikerül ingerküszöb felett tartani, akkor innentől nincs megállás, mostantól fogva mindent lehet, a lényeg, hogy semmi ne álljon az Orbán-kormány eltakarításának az útjába. Mindehhez masszív médiatámogatást kaptak, miközben a magyarokat a külföldi és a belföldi politikai és médiaszereplők is azzal hergelik, hogy a Fidesz leváltotta a sajtószabadságot. Nevetséges, hazug vád.

Mindenkinek alaposan észnél kell lenni, ezt láttuk Baranyi Krisztina esetében is. Ott sem az a kérdés, hogy a szóhasználatát amúgy teljesen rendben lévőnek tartó Baranyi milyen kontextusban fröcsögött, hanem az, hogy mégis hogy fordulhat elő, hogy egy polgármester rohadt, büdös és hasonló jelzőket használ a zsidókra. Még ha kérdésként tette is fel, ez a szófordulat teljességgel elfogadhatatlan.

Nem tartja megfelelőnek a Baranyi ügyben tett reakciókat?

A zsidó szervezetek kiegyensúlyozottan, feszültségcsökkentően reagáltak, amivel egyet tudtam érteni.

A Mazsihisz is, amelyet korábban ért bírálat a reakciói arányosságait illetően, jól érzékelte a polgármester mondatainak súlyát és épp azt tette szóvá, amit magam is: ilyen szavakkal és ilyen durvasággal politikai szereplő semmilyen vallási-etnikai csoporttal szemben nem szólhat.

Az mennyire riasztja meg, hogy szinte nem telik el úgy hónap, hogy hasonló ügy ne bukkanjon elő?

Az bizonyos, hogy a zsidózás a nagyotmondás részévé vált. Ha be akarsz kerülni az újságokba, zsidózz egyet vagy nácizd le az Orbán-kormányt.

A Bíró-ügy azonban kiemelkedik a másik két eset közül, mert egy Rubicon lett átlépve azzal, hogy az ellenzéki pártok egy nyíltan antiszemita jelöltet támogattak. Ez azért is különösen veszélyes, mert legitimizálhatja az antiszemitizmust. Ez nem tartozik a kormánypártok eszköztárába és soha nem is fogunk ilyesminek teret engedni.

Közben látható, hogy számos kritikát kapunk, amiért Sorost bíráljuk. Azonban tudni kell, hogy Soros György persona non grata Izraelben, mert az izraeli kormány úgy látja, hogy Soros támogatja Izrael destabilizálását. Izraelt azért mégsem kellene antiszemitizmussal vádolni. Tehát nyilvánvaló szamárság azt gondolni, hogy azért bíráljuk Sorost, mert történetesen zsidó. Azért állunk vele szemben, mert támogatja az illegális migrációt, ami által mindenféle mandátum nélkül végérvényesen és visszavonhatatlanul át akarja alakítani az európai kontinens, de szerintem más országok etnikai-vallási összetételét is, lásd például az új amerikai adminisztráció bevándorlási terveit.

„Patikamérlegen kimért és relativizáló megnyilatkozás”

Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárja a Magyar Nemzetnek adott interjújában kritizálta Heisler Andrást.

De nem gondolja, hogy a Soros elleni politika felkorbácsolhatja a szunnyadó antiszemita indulatokat?

Nézze, Magyarországon, és ezt a Tett és Védelem Alapítvány jelentései is jól mutatják, nagyon alacsony az antiszemita indíttatású gyűlöletcselekmények száma és azok is jellemzően megmaradnak a verbalitás szintjén. Persze egy eset sem elfogadható, de a hazai antiszemita gyűlöletcselekmények száma töredéke a nyugat-európainak. Nem szeretem az összehasonlításokat, de azért azt látni kell, hogy míg nyugaton zsinagógákba törnek be, rabbikra és általában zsidókra támadnak rá erőszakosan, addig Magyarországon ez nem fordul elő. Ezért is tartjuk aránytalannak a Magyarországgal szembeni, emiatt elmarasztaló bírálatokat.

Például amikor Michael Roth német szociáldemokrata politikus azt mondta, hogy Magyarországon nyílt antiszemitizmus van, akkor fel kell szólalni. Rothról még csak azt sem lehetne mondani, hogy tájékozatlan lenne. Összehangolt, több fronton indított támadásnak vagyunk célpontjai, most épp a jogállamiság kérdésében.

Az antiszemitizmus volna a jogállamiság lakmusztesztje?

Talán inkább a támadás egyik kiegészítője. Az antiszemita vádak egyértelműen külföldről jönnek. A magyarországi zsidó hitközségek mindegyike kiáll a magyar kormány mellett és tagadja, hogy a kormányt bármiféle antiszemitizmussal vagy annak támogatásával lehetne vádolni. A jogállamisággal kapcsolatos vádak is külföldről jöttek, de mára a baloldal egyik fontos mondanivalójává váltak. Azt a  baloldal is tudja, hogy a kormányt leantiszemitázni botorság és minden alapot nélkülöz, azonban ez része a karaktergyilkosságnak.

De hisz a jogállamiság kérdése lekerült a napirendről, vagy nem?

A megállapodás megerősítette, hogy semmilyen politikai feltételt nem lehet fűzni a magyaroknak uniós szerződések alapján járó finanszírozás kiosztásához és felhasználásához. A megállapodással megvédtük Magyarország szuverenitását. Ez az egyezség a magyar fél számára abszolút győzelem, de győzelem minden olyan állam számára is, amelynek olyan kormánya van, amelyik nem minden szempontból szimpatizál az ilyen és hasonló jogalkotási kísérletekkel szemben.

Érdemes volna minden politikai szereplőnek azt látni, hogy amikor az Orbán-kormány Magyarország érdekeit védi, azt hosszútávra teszi, függetlenül attól, ki fog kormányozni 2022 után.

Európa nemzetállamok szövetsége, mely az alapító okiratban is lefektetésre került. Minden olyan kezdeményezés, mely ennek elbontása mellett elkötelezett, a mi szemünkben elutasítandó. Ahol Brüsszelnek van jogosítványa, ott alkalmaznia kell, ahol azonban nincsen, ott meg kell hagyni a nemzetállamok autoritását.

A magyarországi zsidó hitközségek körül változások vannak, megalakult a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület (Zsima). Mi a kormány véleménye ezekről a változásokról?

A Zsima a bírósági bejegyzés szerint egy vallási jellegű civil szervezet. Ha Magyarországon alakul egy ilyen szervezet, amely a jog szerint egyaránt kaphat támogatást egyházi és civil állami forrásokból, és persze bármilyen más adományból, akkor a kormány megnézi, hogy mit is kíván csinálni az adott szervezet és ettől függően dönti el, hogy kérés esetén milyen támogatást nyújtson.

Mi azt látjuk, hogy a Zsima egy olyan szervezet kíván lenni, amely tiszteletben tartva az egyházügyi és civil törvényeket alapvetően támogatásra érdemes. A Zsima olyan célokat tűzött ki, mint a neológ zsidó hagyományok megőrzése és a zsidó vallási élet megerősítése, melyekkel egy kereszténydemokrata értékeket valló kormány törvényszerűen tud azonosulni. Nekünk szimpatikusak a célok, de meg kell nézni mire képes az új szervezet.

„Felsejlik az ötvenes évek hátborzongató atmoszférája”

Közleményben tiltakozik a Zsima, amiért Heisler András körlevélben tudakolta meg: tagjai-e a Mazsihisz küldöttei más vallási közösségeknek, vagy sem.