Rabbik nélküli hitközségre készülhet a Mazsihisz

Bíró Tamás,  az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZsE) tudományos rektorhelyettese a szombat.org-on megjelent írásában arra keresi a választ, hogy vajon szükségszerű-e, hogy egy államilag egyházként számon tartott zsidó közösség munkájába a klérus is beleszóljon.

Bíró írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a zsidó közösségek a történelem során soha nem működtek egyházként, szemben a keresztény felekezetekkel. Bíró szerint az egyházi felépítés más vallásokra történő ráeröltetése nem követendő példa, hiszen „a keresztény teológiából átemelt fogalmat alkalmaztak nem keresztény közösségekre: olyanokra is – elsősorban a keleti vallásokra gondolok –, amelyek a modern kort megelőzően hírből sem ismerték ezt a fajta jogi intézményrendszert”.

A rektorhelyettes szerint „a premodern rabbi egy vallástudós, nem pedig a közösség lelki, szellemi vagy gyakorlati vezetője”.

Bíró úgy véli, hogy a Mazsihisz „modellje arra épül, hogy ha a magyar társadalom és politika a zsidóságot felekezetnek tekinti, akkor felekezeti politikát kell folytatni, »egyházként« kell a zsidóság érdekeit képviselni”, mára pedig

„ismét létrejött a középkori felállás: a zsidó közösség vagy hitközség, amelynek látszólag központja a hitélet, a zsinagóga, a rabbi, valójában a zsidó élet számos más szféráját is lefedi. Ennek következtében, ellentétben más egyházakkal, a zsidó hitközösségeknek nem csak vallásos emberek a tagjai.”

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZsE) tudományos rektorhelyettesének véleménycikkét valószínüleg annak fényében kell értelmezni, hogy, mint ismeretes, Róna Tamás neológ rabbi vezetésével december elején megalakult a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület, melybe számos neológ rabbi és hitéleti dolgozó belépett igaz, a tagok nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Mint arról a Neokohn is beszámolt, Heisler András a Mazsihisz elnöke levélben szólította fel hitközsége tagjait, hogy nyilatkozzanak, hogy beléptek-e az új egyesületbe. Amennyiben kiderül, hogy a klérus jelentős része elpártol a Mazsihisztől, a legnagyobb hitközség rabbik, kántorok és vallási funkcionáriusok nélkül marad, mely megkérdőjelezheti egyházi státuszának jogosságát.

„Felsejlik az ötvenes évek hátborzongató atmoszférája”

Közleményben tiltakozik a Zsima, amiért Heisler András körlevélben tudakolta meg: tagjai-e a Mazsihisz küldöttei más vallási közösségeknek, vagy sem.