Ezekkel az a céljuk, hogy meggyőzzék az újságírókat, hogy „kedvezően tudósítsanak” Kínáról, és „pozitív üzeneteket” terjesszenek az országgal kapcsolatban.
Számos vezető hírforrás, köztük a CNN, a The New York Times, a The Washington Post és az MSNBC képviselői is olyan magánvacsorákon és szponzorált utakon vettek részt, amelyeket a Kína-Egyesült Államok Cserealapítvány, egy, a Kínai Kommunista Párt által finanszírozott csoport szervezett. Ezekkel az volt a céljuk, hogy meggyőzzék az újságírókat, hogy „kedvezően tudósítsanak” Kínáról, és „pozitív üzeneteket” terjesszenek az országgal kapcsolatban – írja a The National Pulse.
A propagandaműveletben részt vettek a Forbes, a Financial Times, a Newsweek, a Bloomberg, a Reuters, az ABC News, az Economist, a Wall Street Journal, az AFP, a TIME magazin, az LA Times, a The Hill, a BBC és az Atlantic munkatársai is.
Ez az Igazságügyi Minisztérium külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvényének (FARA) beadványaiból derül ki. Ezekből egy teljes évtizeden átívelő kapcsolat tárul fel a hírszolgáltatók és a Kína–Egyesült Államok Cserealapítványa (CUSEF) között.
A CUSEF egy Kínai Kommunista Párt által finanszírozott szervezet, amelyet Tung Chee Hwa alapított. A csoport amerikai egyetemeknek is ajánl finanszírozást kutatásokra és csereprogramokra.
Tung a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia (CPPCC) alelnökeként is dolgozik, amelyet az Egyesült Államok és Kína Biztonsági és Gazdasági Felülvizsgálati Bizottsága a Kínai Kommunista Párt Egyesült Munkafrontjának kulcsfontosságú elemeként azonosított.
Az Egyesült Államok kormányának jelentése szerint a kezdeményezés célja „a kormányzó Kínai Kommunista Párt politikájával és tekintélyével szembeni lehetséges ellenzéki hangok befolyásolása és semlegesítése”.
„Az Egyesült Front számos módszerrel befolyásolja tengerentúli kínai közösségeket, valamint a külföldi kormányok tagjait, hogy Pekingnek tetsző álláspontokat támogassanak”.
Úgy tűnik, ezzel a stratégiával vették célba a CNN, a New York Times és a Washington Post szerkesztőségeit is.
Az Axios által bemutatott 2011-es FARA bejelentés részletesen leírta a CUSEF megállapodását a BLJ nevű amerikai lobbitársasággal. Felvázolták, hogy a CUSEF hogyan szándékozik „hatékonyan kommunikálni a média és a legfontosabb véleményvezérek által a nagyközönséggel” Kínáról.
Ennek érdekében a CUSEF újságírókat célzott meg: A kulcsfontosságú amerikai médiumokban való kedvező megjelenés érdekében a BLJ továbbra is „ismerkedési utakat” szervez Kínába. Ez magában foglalja az újságírók toborzását ezekre az utakra, akiket eredményességük és általuk írt, kedvező riportok alapján választanak ki.
2009-ben a CUSEF négy újságírói látogatás eredményeként 28 médiamegjelenést ért el, a BLJ pedig biztosította „26 véleménycikk és idézet közzétételét 103 külön cikkben”.
Ezeket többek között a Newsweek, a National Journal, a Nation, a Congressional Quarterly, a U.S. News, a World Report, a Chicago Tribune és a Washington Note publikálta.
A BLJ átlagosan heti három cikkhez járult hozzá közvetlenül, vagy gyakorolt befolyást a tartalmukra.
Míg több felsőoktatási intézmény, köztük az austini Texasi Egyetem a kommunista párthoz való kötődés miatt visszautasította a CUSEF befolyását, addig tucatnyi nyugati sajtóorgánumról ez már nem mondható el.
A FARA beadványaiból kiderül, hogy a médiaszervezetek képviselői „privát vacsorákon vettek részt a BLJ vezérigazgatójának otthonában a CUSEF jóvoltából”. Ezen felül Kínába is utaztak a CUSEF tisztviselőivel.
A 2012. január 1-jén benyújtott jelentés szerint a The New York Times, a The Wall Street Journal, a Reuters, és a CNN képviselői is részt vettek ilyen vacsorákon.
Ugyanezen beadványból kiderül, hogy a Nemzeti Közszolgálati Rádió (NPR), az Atlantic, az MSNBC és a Reuters munkatársai Kínába látogattak, hogy találkozzanak a CUSEF tisztviselőivel.
A legtöbb hírszolgáltató neve többször is szerepel a jelentésekben. 2013-ban a The Washington Post csatlakozott egy Kínába látogató újságírói küldöttséghez, 2014-ben a Harvard Business Review is így tett, 2015-ben pedig a Los Angeles Times és a The Huffington Post is ellátogatott a kommunista országba.
Egy 2014-es beadványból az derül ki, hogy a BLJ „privát vacsorákat rendezett New Yorkban és Washington DC-ben a CUSEF nevében”, több mint 20 résztvevővel,
köztük a The New York Times, a The Washington Post, a Reuters, az Associated Press, a BBC és még sok más médium képviselőivel.
A CUSEF prospektusaiban szereplő képek megmutatják, hogyan teltek a kínai látogatások. A 2011 és 2013 közötti képeken szerepelnek többek között az Egyesült Államokban „nemzetbiztonsági fenyegetésnek” minősített Huawei létesítményei, valamint katonai bázisok is.
A befolyásolási kampányok következtében a CUSEF-et nem érte kritika a fővonalas sajtóban. Csupán néhányszor említették őket az egyetemeken végzett befolyásoló műveleteikkel kapcsolatban. A média viselkedése összeférhetetlenségre utal, de még rosszabb is lehet a helyzet: lehetséges, hogy a hírszolgáltatókat lefizették.
Még amikor kritizálják is a CUSEF-et – például a The Washington Post „Kína elért az amerikai campusokhoz” című cikkében – felajánlják Alan Wongnak, a CUSEF igazgatójának, hogy hasábjaikon válaszoljon a támadásokra. Ezt a lehetőséget a Posthoz hasonló orgánumok még jobboldali amerikai politikusoknak sem biztosítják.
A Vox – amelynek képviselői szintén részt vettek a CUSEF útjain – pedig olyan bevezetővel indított egy Észak-Korea és Trump kapcsolatáról szóló cikket, amelyben beismerte, hogy az azt jegyző Yochi Dreazen „a Kína-Egyesült Államok Cserealapítványa (CUSEF) által támogatott kínai útja során írta” azt.
A cikket írója egy kínai utazáson írta, amelyet a Kínai-Amerikai Cserealapítvány (CUSEF) szponzorált. Ez egy hongkongi székhellyel rendelkező, magán finanszírozású nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy “nyílt és konstruktív csereprogramokat valósítson meg amerikai és kínai politikai döntéshozók, üzleti vezetők, akadémikusok, agytrösztök, kulturális személyiségek és oktatók között”. A Vox.com tudósítása, mint mindig, most is független szemszögből történik.
A cikkben, amelyben megszólaltak a Kínai Kommunista Párt illetékesei is, láthatóan a párt irányvonala köszön vissza.
Ahogy a Foreign Policy is megjegyezte, a CUSEF kevésbé tekinthető magán finanszírozású nonprofit szervezetnek, mint inkább „egy bejegyzett külföldi ügynöknek, amit egy magas rangú kínai kormánytisztviselő pénzel. A szervezet szoros kapcsolatban áll a Kínai Kommunista Párt apparátusával, amely a külföldi befolyásoló műveleteket szervezi”.
