Az Ábrahám-egyezményről vitatkoztak az Európai Parlamentben

Izraelnek nem elég felfüggesztenie, hanem végleg le kell mondania a Ciszjordánia annektálásáról szóló terveiről – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament keddi plenáris ülésén, az Ábrahám-egyezmény geopolitikai következményeiről szóló vita keretében.

Borrell üdvözölte a békemegállapodásokat Izrael, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Szudán között: véleménye szerint az egyezmény elősegíti a kétoldalú kapcsolatok normalizálódását, fellendíti a gazdaságot és előmozdítja a régió stabilitását. Pozitív fejleménynek nevezte azt is, hogy a Palesztin Hatóság újra felvette a gazdasági kapcsolatokat Izraellel.

A főképviselő ugyanakkor komoly aggodalmának adott hangot a júdea-szamáriai (Ciszjordánia) zsidó települések további terjeszkedései és a palesztin tulajdonban levő épületek lerombolása miatt. Hangsúlyozta: nem lehet béke és biztonság a Közel-Keleten, amíg az izraeli-palesztin konfliktusra az érintett felek nem találnak békés, a kétállami megközelítésen alapuló megoldást a nemzetközi szabályok tiszteletben tartásával.

„Az EU-nak azon kell dolgoznia, hogy helyreállítsa a bizalmat a két fél között. Támogatjuk a politikai párbeszédet, ellenezzük az egyoldalú fellépéseket. A béketárgyalásoknak – az Egyesült Államok közreműködésével – újra kell indulniuk”

— összegezte Borrell.

Gál Kinga, a Fidesz képviselője a felszólalásában kiemelte: a megállapodás esélyt teremt arra, hogy a béke végre átvegye az ellenségeskedés helyét a régióban, és teljesen új fejezetet nyithat Izrael és a közel-keleti arab országok közötti viszony dinamikájában. Felhívta a figyelmet, hogy az egyezmény következtében – a számos banki és befektetési megegyezés mellett – létrejöhetett az első vízummentességi megállapodás Izrael és egy arab ország között, „amely valóban történelmi esemény”.

A képviselő rávilágított arra is, hogy a megállapodás Washington segítségével jött létre. A megállapodást az ENSZ és az EU Külügyi Szolgálata is rendkívül pozitív áttörésnek értékelte, hiszen két arab ország is normalizálta a kapcsolatát Izraellel, amelyre nagyon hosszú ideje nem volt példa.

„Mindezek ellenére az Európai Parlament balliberális többsége egész mostanáig elzárkózott az egyezmény megvitatásától, és ezért kerülhetett sor csak ennyi idő elteltével ennek megtárgyalására”

— mutatott rá.

Gál Kinga hangsúlyozta:

itt az ideje, hogy az EU a térséggel való pozitív együttműködésre fektesse a hangsúlyt az eddigi passzivitással szemben, ha el akarja kerülni, hogy még súlytalanabb szereplővé váljon a térségben. Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak, hiszen csakis a Közel-Kelet békéje és stabilitása akadályozhatja meg újabb migrációs hullámok elindulását Európa irányába”

— emelte ki.

Júdea-szamáriai építkezések miatt aggódnak a legnagyobb európai országok

Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Spanyolország külügyminiszterei közös közleményben szólították fel Izraelt.