2016-tól eltérően, amikor a leköszönő Obama elnök arra használta elnökségének utolsó napjait, hogy hagyja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélje Izrael településpolitikáját, Trumptól semmi hasonlótól nem kell tartani – írja véleménycikkében a The Times of Israel.
Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő azt mondta, Izraelnek „kevés oka van aggódni bármilyen meglepetés miatt – se rossz, se jó nem várható a következő tíz hétben, mielőtt Joe Biden megválasztott elnök elfoglalja Fehér Házat.”
Ez nem azt jelenti, hogy a béna kacsa időszakban nem végez munkát az amerikai külpolitika Izrael-fronton. Hallgatólagosan elismerve a választási vereséget (amit maga az elnök még nem tett meg), több, a The Times of Israelnek nyilatkozó közigazgatási tisztviselő azt mondta, január 20-ig folytatják Trump örökségének megszilárdítását.
A Közel-Kelet szempontjából ez azt jelenti, hogy tovább fognak harcolni az iráni rezsim és annak nukleáris programja ellen, bővíteni igyekeznek az arab országok körét, amelyek hajlandók normalizálni az Izraellel fenntartott kapcsolatokat, és csökkenteni próbálják az Egyesült Államok katonai jelenlétét a térségben.
Volt és a jelenlegi tisztviselők egyaránt úgy látják, nagyon valószínűtlen, hogy az Ábrahám-egyezmény résztvevőinek listája növekedni fog Biden beiktatása előtt, de Irán és az Egyesült Államok iraki és szíriai katonai jelenlétének kérdésében a következő hetekben valószínűsíthető mozgás.
Az adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok „folytatja a munkát a béke előmozdítása érdekében az Ábrahám-egyezmény felei között”, amelynek eredményeként Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek normalizálták a kapcsolatokat Izraellel szeptemberben, majd Szudán hasonló bejelentést tett a múlt hónapban.
Egy másik amerikai tisztviselő elismerte, hogy a munka valószínűleg „odáig megy csak, hogy tovább erősítik az Ábrahám-egyezmény jelenlegi tagjai közötti kapcsolatokat, de a kör további bővítésével nem számolhatunk”.
„Azt hiszem, az alacsonyan termő gyümölcsöt már leszedtük” – mondta Tamara Cofman Wittes, a Brookings Institute Közép-Kelet Politikai Központjának vezető munkatársa. Azzal érvelt, hogy az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Szudán sokkal valószínűbb partnerek voltak arra, hogy elfogadják a Trump-kormány követelését és normalizálják kapcsolataikat Izraellel, mint a régió más országai, amelyek még nem is jelentkeztek.
„Nincs elég komoly ok arra, hogy további országok kövessék példájukat, mert a Trump-adminisztráció által esetlegesen megígért kifizetéseket már nincs idő teljes mértékben végrehajtani” – mondta.
„Ha egy kormány gondolkozna is a békekötésen, miért ne várna, hogy annak babérjait az új kormánynál arassa le?”
– tette hozzá Wittes, aki az Obama-kormány idején a közel-keleti ügyekért felelős helyettes titkárként szolgált.
A szakértő arra gondolt, hogy a Trump-kormány katonai kompenzációs csomag ajánlatával próbálta meg motiválni az érintett országokat, amit Mark Esper volt védelmi miniszter izraeli kollégájával, Beni Ganzzal tárgyalt végig néhány nappal az amerikai választások előtt, és hetekkel azelőtt, hogy Espert Trump eltávolította volna.
A fegyverüzlet, amelynek részleteit nem hozták nyilvánosságra, azután jött létre, hogy az Egyesült Államok megállapodott abban: ötven F-35 vadászgépet ad el az Egyesült Arab Emírségeknek. Ezzel Abu-Dzabi a régióban Izrael után a második ország lett, amely rendelkezik majd a fejlett lopakodó repülőgépekkel. A megállapodás arra is kiterjedt, hogy a felek megállapodtak, Amerika gondoskodik arról, hogy Izrael továbbra is a régió legfejlettebb katonai erejével rendelkezzen.
Wittes szerint a Trump-kormány által kínált csomag új, fejlett fegyvereket tartalmaz Izrael számára, ráadásul könnyít azok finanszírozásán is.
A Biden-adminisztráció valószínűleg ugyanazokkal az alapokkal folytatja ezeket a tárgyalásokat, mint elődje, de mindkét ország jelenlegi tisztviselői megpróbálhatnak minél nagyobb előrelépést elérni január 20. előtt – mondta Wittes.
Míg a Trump-kormányzat érdekelt abban, hogy fegyverek formájában is segítsen Jeruzsálemnek, ez a nagylelkűség valószínűleg nem teremt alapot az annektáláshoz, még akkor sem, ha a jobboldali izraeli törvényhozók egyre nagyobb száma szorgalmazza a lépést még Biden hivatalba lépése előtt.
„Az amerikai közigazgatás nem fog engedni Netanyahu nyomásának, ha azt kérné, hogy az Egyesült Államok adjon zöld utat az annektálás megkezdéséhez, mert ez sértené az Egyesült Arab Emírségeknek tett ígéreteket ”- mondta az Atlantic Council vezetője, Kirsten Fontenrose, utalva az emirátusok azon feltételére, hogy csak akkor hajlandó normalizálni kapcsolatait Izraellel, ha Jeruzsálem félreteszi az annektálás tervét.
Biden tisztviselői megígérték, hogy hivatalba lépésüktől számított hónapokon belül újra csatlakoznak a Trump által felmondott iráni nukleáris megállapodáshoz, ám úgy tűnik, a jelenlegi közigazgatás megnehezítené a gyors visszatérést.
A Trump-adminisztráció új szankciók tömeges életbe léptetését tervezi Irán ellen ballisztikusrakéta-programja, terrorcsoportoknak nyújtott segítsége és az emberi jogok megsértése miatt – jelentette az Axios egy izraeli forrásra hivatkozva, aki szerint „a cél az, hogy minél több szankciót vezessenek be Irán ellen január 20-ig. ”
Elliot Abrams, az Egyesült Államok iráni és venezuelai különleges képviselője Izraelben volt a héten, hogy megvitassa a szankciókat, Mike Pompeo külügyminiszter pedig várhatóan a jövő héten látogat az országba.
Az Axios-jelentés szerint Izrael és az Öböl-államok úgy vélik, Biden gyorsan feloldja majd az iráni nukleáris programmal szembeni szankciókat, ezzel csökkenti az Egyesült Államok érdekérvényesítő erejét a pénzhiánnyal küszködő országgal szemben. Ha tehát Trump most még új szankciókat vezetne be, az fenntartaná a Teheránra nehezedő nyomást, és kívül tartaná Bident a nemzetközi paktumból.
Barbara Leaf, Amerika volt emírségekbeli nagykövete szerint az új szankciók valójában a következő adminisztráció kezének megkötését jelentik. Leaf, aki jelenleg a washingtoni Közel-Kelet Politikai Intézet munkatársa, aggodalmát fejezte ki amiatt is, ami szerinte egyre hihetőbb forgatókönyvnek tekinthető, hogy az Egyesült Államok tovább csökkenti, vagy akár meg is szünteti katonai jelenlétét Szíria északkeleti részén.
Wittes úgy látja, a Szíriából történő csapatkivonás „aggodalmat kell hogy keltsen” Izraelben.
„Az ottani katonai jelenlét ugyan nagyon kicsi, de visszatartó erőként szolgál az orosz és szíriai műveletekre, fontos szerepet játszik az ISIS elleni műveletek fenntartásában, valamint megpróbálja feltartóztatni az iráni fegyverszállítmányokat Szíriából a Hezbollah felé.”
Douglas Macgregor e heti kinevezése Christopher Miller megbízott védelmi miniszter vezető tanácsadójává további jelzés lehet, hogy a Trump-adminisztráció Irak és Afganisztán után kivonul Szíriából is.
Macgregor tavaly a Fox Newsnak elmondta, azt tanácsolja Trumpnak, hogy „mielőbb” vonja ki a csapatokat Afganisztánból, amellett, hogy kivonja a megmaradt csapatokat Szíriából is, azzal érvelve, hogy az USA-nak nem fűződik a csapatok jelenlétéhez nemzeti érdeke. Mindazonáltal Fontenrose azzal érvelt, hogy Miller kinevezése „jelzés, hogy számítani kell arra, hogy az adminisztráció utolsó hónapjai aktívak lesznek semmint passzívak”.
„Millert azért szerződtették, hogy felügyelje a magas prioritású terrorista célpontok likvidálását”.
Fontenrose rámutatott: a Trump-adminisztráció bírálta Obamát azért, mert nem tudta likvidálni a célzott, külföldön elkövetett merényletek kitervelőit. „A Trump adminisztráció nem akar rossz szereplőket hagyni a csatatéren, miután kritizálta Obama adminisztrációt hasonló okból” – mondta.
