A demokrata elnökjelölt stabilan tartja előnyét a felmérések szerint, nem mindegy tehát, elnökként segítené-e vagy magára hagyná Izraelt. Az biztos, hogy a Közel-Kelet kikerül az amerikai külpolitika prioritásai közül, ha őt választják meg. Várhatóan a nagykövetség nem költözik vissza Tel-Avivba, de újranyitják a kelet-jeruzsálemit a palesztinoknak – írja a The Times of Israel.
Egy friss kutatás szerint az amerikai zsidó szavazók a külpolitikát a saját fontossági sorrendjük végére sorolják, amikor arról döntenek, hogy melyik elnökjelöltet támogassák.
A válaszadóknak csak az 5 százaléka mondta azt, hogy a külpolitika a legfontosabb szempont a november 3-ai szavazáskor, és 11 százalék tekinti második legfontosabbnak, az olyan nagy ügyek mellett, mint például a koronavírus-járvány, egészségügy, vagy a gazdaság.
Ez előnyt jelenthet Biden számára, aki főleg a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra összpontosít a kampányában.
A demokrata jelölt kampánystábjának illetékesei hivatalosan azt mondják, hogy Izrael kiemelt fontosságú Biden számára, és elnökként a kapcsolatok további erősítésén fog dolgozni.
Amikor azonban névtelenül nyilatkozhatnak, néhányan hajlandók beismerni, hogy sem Izrael, sem a tágabb régió nem kapja majd meg azt a figyelmet, amelyet Trump alatt élvezett.
A Biden-kampány egyik vezető tanácsadója azt mondta a Foreign Policy magazinnak, hogy a Közel-Kelet csak a negyedik helyen lesz a külpolitikai prioritások között, Európa, a Csendes óceáni térség és Latin-Amerika után.
Egy másik külpolitikai tanácsadó a The Times of Israelnek úgy pontosított: ez nem jelenti azt, hogy Biden nem fókuszál majd Izraelre, inkább csak azt, hogy nem kapja meg azt a központi helyet, mint az elmúlt években.
Amikor Biden kampánystábjának tagjai Izraelről beszélnek, gyakran az az első téma, hogy Biden támogatja a zsidó államnak nyújtott amerikai segélyt.
A demokrata elnökjelölt „megingathatatlannak” nevezi elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, az amerikai támogatást pedig „a legjobb 3 milliárd dolláros befektetésnek” hívja.
Sőt, Biden elkötelezett Izrael katonai erőfölényének biztosítása mellett, éppen ezért ellenzi a fegyvereladásokat a zsidó állam ellenségeinek. A kampánystáb zsidó ügyekért felelős igazgatója, Aaron Keyak kritizálta a Trump-adminisztráció döntését, hogy F-35-ös vadászgépeket ad el az Emírségeknek.
A volt alelnök a „kétállami megoldás” régi támogatója. Kampányoldalukon az olvasható, hogy a Biden-adminisztráció közösen dolgozna az izraeli és a palesztin vezetéssel a béke előmozdítása érdekében a régióban.
„Biden fel fogja szólítani az izraeli kormányt és a palesztin hatóságot, hogy tegyenek lépéseket egy életképes kétállami megegyezés érdekében, elkerülve az olyan lépéseket, mint például az egyoldalú annektálás, a telepek bővítése, vagy az erőszak támogatása, amely aláássa a béke esélyeit a két fél között”
– olvasható a Biden-kampány oldalán.
Biden nem rejti véka alá Izraellel szembeni kritikáját, amikor például a telepek bővítéséről van szó. Ezt személyesen is megtette 2010-es látogatásakor, miután a belügyminiszter bejelentett egy 1600 lakásos fejlesztést Kelet-Jeruzsálem szomszédságában, Ramat Shlomoban.
A szakértők szerint Biden kevésbé hajlandó belemenni nyilvános szócsatába az izraeli kormánnyal, mint Obama. A távolság a Demokrata párt keményebb Izrael-kritikus csoportjaitól még ma is fennáll. Például Biden személyesen avatkozott be, hogy a „megszállás” szó ne szerepeljen Izraellel kapcsolatban a hivatalos demokrata kiadványokban.
Tavaly például elutasította és „teljesen felháborítónak” nevezte azt a demokrata kezdeményezést, amely az Izraelnek szánt amerikai támogatást a telepek terjeszkedésének leállításához kötötte volna.
Az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetését „komolytalan és rövidlátó” döntésnek jellemezte, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem tervezi visszaköltöztetni azt megválasztása esetén.
A demokraták progresszív szárnyával ellentétben Biden azt is kimondta, hogy az Izraeli elleni szankciókat propagáló BDS-mozgalom „antiszemitizmusba hajlik”.
„Netanjahu aláásta a palesztinok önrendelkezését és a reményt egy életképes kétállami megoldásra”
– nyilatkozta ugyanakkor a J Streetnek, a magát Izrael-pártinak nevező demokrata lobbiszervezetnek.
Ugyanebben az cikkben egy emléket is megosztott, miszerint úgy írta alá egy fotót Netanjahunak, hogy „Bibi, egy átkozott dologgal sem értek egyet, amiket mondasz, de azért szeretlek”.
Bár a nagykövetség visszaköltöztetését nem támogatja, de azt tervezi, hogy újranyitja az amerikai konzulátust Kelet-Jeruzsálemben és a Palesztin Felszabadítási Szervezet washingtoni irodáját. Mindkettőt a Trump-adminisztráció zárta be.
Biden azt is ígéri, hogy visszafordítja Trump „romboló gyakorlatát”, amely elvágott minden diplomáciai kapcsolatot a Palesztin Hatósággal, és visszaállítja a törölt támogatási programokat, amelyek az izraeli-palesztin biztonsági együttműködést, gazdasági fejlesztést és a palesztinok humanitárius segélyezését érinti Ciszjordániában és a Gázai övezetben.
Azt is világossá teszik ugyanakkor, hogy a palesztinoknak adott támogatásokat átlátható módon lehet csak elkölteni, megszüntetve azt a gyakorlatot, hogy a palesztin vezetés támogatást ad a terrorizmus miatt bebörtönzötteknek.
Biden ennél is tovább ment, amikor tavaly a Külkapcsolatok Tanácsában kijelentette: „A palesztin vezetőknek be kell fejezniük az erőszakra való felbujtást és annak dicsőítését, és meg kell kezdeniük elfogadtatni népükkel Izrael, mint zsidó állam létezését a zsidó nép történelmi földjén”.
