Erről a zsidó állam Bakuba delegált nagykövete beszélt.
„Elfogadhatatlan az erőszak és fenyegetések bevetése civilekkel szemben” — jelentette ki George Deek vasárnap, miután örmény katonai akciókról adott hírt a Trend nevű azeri médium.
A The Jerusalem Post szerint Izrael nagykövete „örmény katonai provokációt” emlegetett, amin az azeri lakosság ellen legutóbb bevetett célzott rakétacsapásokat és tüzérségi támadásokat értett.
| Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én kezdődtek újra a harcok. A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között.
Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét. (MTI) |
Deek elmondása szerint a legutóbbi örmény támadások során gyerekek is megsérültek és meghaltak. „A tragédia kapcsán szeretném kifejezni őszinte részvétemet, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánok” — mondta a nagykövet, aki ismét leszögezte, hogy hazája Azerbajdzsán mellett áll a konfliktusban. Továbbá Izrael nevében humanitárius segítséget is felajánlott az érintett területek lakóinak.
Egy nemrég megjelent elemzés szerint Izrael kiállása a síita többségű Azerbajdzsán mellett azzal magyarázható, hogy a zsidó állam egyfajta stratégiai partnerként tekint Bakura Iránnal szemben.
Az azeri vezetés állítólag több alkalommal is hozzájárult ahhoz, hogy területéről indítson hadműveleteket Izrael.
Mint arról beszámoltunk, az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet nemrég örmény források által közzétett videók alapján bírálta, hogy 2010 óta betiltott fürtös bombákat vetettek be Sztepanakert bombázásakor. Az AI a felvételek alapján izraeli gyártmányú, M095 DPICM típusúként azonosította ezeket a fegyvereket, amelyeket „feltehetően az azeri erők vetettek be”. Izrael Azerbajdzsán egyik fontos fegyverszállítója.
Visszatérő fegyverszünet
Moszkva kezdeményezésére Jereván és Baku október 10-étől kezdődő humanitárius tűzszünet betartásában állapodott meg a hadifoglyok és elesettek holttesteinek cseréje érdekében, de a megállapodásnak szemlátomást nem volt foganatja.
A két szemben álló fél között szombat éjféltől elvileg ismét fegyvernyugvás lépett életbe, ám néhány órával később, vasárnapra virradóan már a tűzszünet megszegésével vádolta egymást Örményország és Azerbajdzsán.
A összetűzések kapcsán nemzetközi szinten is többen aggodalmukat fejezték ki az elmúlt hetekben. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nemrég a fegyveres összecsapások felhagyására szólított fel az érintetteket.
Az Egyesült Államok pedig a héten száztonnányi segélyt küldött Örményországnak, de a repülőgép szerdán még nem tudott elindulni Los Angelesből, mert Törökország nem engedte át a légterén — ami nem meglepő Ilham Aliyev azeri elnök szavai alapján, aki nemrég arról beszélt, hogy bízik Recep Tayyip Erdogan segítségében.
Törökország 1991-ben, a Szovjetunió szétesése után elsőként ismerte el a független Azerbajdzsánt, és a két ország jelentős gazdasági kapcsolatokat épített ki.
Szerdán a török vezető Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is egyeztetett telefonon, hogy lehetőleg minél hamarabb megállítsák a vérontást, és a hegyi-karabahi konfliktust a békés rendezés medrébe tereljék. Egy napra rá az amerikai külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az örmények meg tudják védeni magukat az azeriektől. Mike Pompeo azonban nem pontosította, hogy kijelentése vajon azt jelenti-e, hogy az amerikai kormányzat Örményországot támogatja Azerbajdzsánnal szemben a konfliktusban.
