A zárlat életbe lépése óta eltelt három nap alatt a szabályok megszegése miatt több mint 3000 bírság kiosztásán kívül a járvány megfékezése érdekében jelentős előrelépés nem történt.
Izraelben a Tisri ünnepek kezdetének számító ros hásáná (újév) előtt lépett életbe a koronavírus továbbterjedésének megakadályozása miatt, néhány hónap leforgása alatt másodszor bevezetett országos zárlat.
A szakmai érveket elhalványító zajos politikai viták árnyékában meghozott kormányrendeletet a miniszterelnök múlt heti washingtoni útja előtt néhány órával a kabinet, majd napokkal később a Kneszet is megszavazta.
Politikai nyomásra azonban még a zárlat megkezdése előtt a miniszterelnök enyhítéseket jelentett be,
azzal a kikötéssel, hogy ros hásána ünnepe után, ha szükséges, bekeményít: az ötszáz méteres mozgásteret ezer méterre terjeszti ki, és szigorít a jesivákra, valamint a zsinagógák nyitvatartására, a tüntetésekre, valamint a gazdasági szféra működésére vonatkozó rendeleteken.
Ami a hétvégéket illeti, a hatóságok annak ellenére, hogy betartásukban maguk sem igazán reménykedtek, arra kérték a lakosságot, hogy a rendeleteknek megfelelően szűk családi körben ünnepeljenek.
A bejelentett korlátozások enyhített változata a nagyobb tömegeket vonzó tüntetések és a zsinagógák, valamint a jesivák látogatói számára számos lehetőséget biztosított a rendeletek kikerüléséhez, de a szekuláris és tüntetésre nem járó izraeliek, valamint a gazdasági szektor szereplői sem vették túlságosan komolyan a rendeletek betartását.
A zárlat életbe lépése óta eltelt három nap alatt a szabályok megszegése miatt több mint 3000 bírság kiosztásán kívül a járvány megfékezése érdekében jelentős előrelépés nem történt.
A márciusi, sokkal fegyelmezettebb zárlattal ellentétben ezúttal nem jelenik meg a mobilszolgáltatók “stay home” felirata a telefonok kijelzőjén, és elmarad a (rendeletekbe belefáradt) izraeliek lelkesedése vagy inkább a következményektől való félelme.
Az egyes éttermek a tiltás ellenére kinyitottak, vállalva a relatív enyhe büntetést (5000 sékel), ám a tüntetés és a gyülekezés szabadságára hivatkozva bárki, nem csak a szekulárisok, de a haredi csoportok is, tüntetés címén szabadon utazgathattak a városok között.
A szakmai és politikai huzavonáknak köszönhetően először úgy tűnt, szigorításokra Jom Kippurig nem kerül sor. A hétvégi lanyhuló érdeklődés és a kórházak állítólagos telítettsége, valamint a romló statisztikák miatt azonban a koronavírus-kabinet keményebb szigorítások bevezetését fontolgatja. A legújabb terv magában foglalja a zsinagógák teljes bezárását a közelgő Jom Kippur idején is, valamint az utcai összejövetelek betiltását kiterjesztve a Szukkot idejére, valamint az engesztelés napjának előestéjén a rituális fürdők bezárását.
Továbbá szigorúan korlátoznák az engedélyezett vállalkozások számát, és a magánszektor működési kapacitását a felére csökkentenék. Ezenkívül a miniszterek éjszakai kijárási tilalom és különböző utazási korlátozások bevezetését fontolgatják.
A koronakabinet elé kerülő javaslat annak a Ronni Gamzunak a nevéhez fűződik, aki a kormány cikk-cakk döntéseinek és saját nyilatkozatainak ellentmondva az alig három nappal ezelőtt életbe lépett zárlat enyhítésének támogatása helyett most az új szigorítások mielőbbi bevezetését sürgeti.
Gamzu professzor ajánlása szerint, amennyiben a kabinet a szigorítások mellett fog dönteni, akkor azt a lehető leggyorsabban meg kell tennie és az összes korlátozást együttesen kell bevezetnie.
A szigorítások és a Gamzu elleni ultraortodox ellenállás miatt a kabineten belüli újabb feszültségre lehet számítani, a miniszterelnök és Juli Edelstein egészségügyi miniszter támogatása ellenére.
A szigorítások ellen kabinetszinten nemcsak a haredi pártok kampányolnak, hanem a koalíció elnöke, Miki Zohár is (Likud), aki úgy véli, most
“a legfontosabb a szigorúbb büntetések – magasabb bírságok, büntetőjogi szankciók – kiszabása azok számára, akik törvényt sértenek, beleértve a szabadságvesztést is”,
vagyis börtönbe zárná az ellenszegülő izraelieket.
A szokásos izraeli ros hásáná hangulattal és az ilyenkor szokásos csendes belpolitikai üresjárattal ellentétben idén a koronaválság kezelése miatti házon belüli csatározások mellett a médiában az arab-izraeli normalizációval kapcsolatos diplomáciai hírek kerültek túlsúlyba.
Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein bátor diplomáciai döntését a zsidó állam szempontjából két alapvető feltétel árnyékolta be. Egyrészt mindkét arab ország ragaszkodott az izraeli telepek további építésének és a szuverenitás kiterjesztésének befagyasztásához. Másrészt Abu Dzabi számára kiemelkedően fontos az úgynevezett F35-ös ügylet mihamarábbi lebonyolítása.
A múlt heti washingtoni ünnepség után furcsa véletlennek tűnhet, hogy Beni Ganz hétfő éjszaka váratlanul egynapos villámlátogatásra Washingtonba repült, ahol Mark Esper amerikai védelmi miniszterrel és a Pentagon más vezető tisztjeivel tárgyal.
Ganz útja a hivatalos amerikai-izraeli védelmi protokollon kívül az Emírségek számára fontos F-35-ös vadászgépek akvizíciójával is kapcsolatos. Az elmúlt hetekben elhangzó ellentmondásos izraeli nyilatkozatok után Donald Trump a múlt héten hangsúlyozta, hogy részéről nincs akadálya az F-35-ösök eladásának, ugyanakkor garantálja a zsidó állam katonai fölényének megőrzését a közel-keleti térségben.
Trump ugyanakkor az Emírségekkel és Bahreinnel aláírt Ábrahám-egyezmény után újabb országok csatlakozását jelentette be. Meg nem erősített források szerint vasárnap az Egyesült Államok, az Emírségek és Szudán tisztviselői Abu Dzabiban tárgyaltak egy Szudán és Izrael közötti esetleges normalizációs megállapodásról.
Izrael érdekeltsége köztudott a diplomáciai kapcsolatok felvételében. Állítólag Szudán hasonló bejelentésre készül, mint az Emírségek és Bahrein, amennyiben Washington hajlandó lenne felajánlani 1,2 milliárd dollár értékben olaj és búza-szállítmányt a pusztító áradások okozta humanitárius válság kezelésére valamint 2 milliárd dolláros támogatást a gazdasági válság kezelésére.
Továbbá a szudáni vezetés azt is el akarja érni, hogy a Trump-adminisztráció törölje az amerikai Külügyminisztérium terrorizmus-támogatóinak listájáról, ami összefügg Izrael elvárásaival is.
Mike Pompeo támogatja Szudán levételét a listáról, amennyiben a szudáni kormány kifizet 300 millió dollár kártérítést az 1998-ban Afrikában az amerikai nagykövetség elleni és 2000-ben az USS Cole ellen elkövetett terrortámadások során megölt amerikai állampolgárok családjainak.
Hétfő este a miniszterelnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozva váratlanul távozott a kabinet üléséről. A média most azt latolgatja, hogy mivel Netanjahu legutóbbi nemzetbiztonsági okok miatti távozása akkor volt, amikor bejelentették Abu Dzabival a diplomáciai kapcsolatok felvételét, akkor most vajon Szudán következik?
