„A Joe Bidenre leadott szavazatok egyet jelentenek a mérgező zsidógyűlölet támogatásával, ami mára elfoglalta a Demokrata Pártot” – állítja véleménycikkében Joan Swirsky a The Published Reporter oldalán.
1984-ben David S. Wyman, az Amherst College történelemtanára közzé tette A zsidók elvetése: Amerika és a holokauszt 1941-1945 között című írását. Ebben feljegyezte, hogy Franklin Delano Roosevelt elnökhöz hasonlóan kik voltak azok a baloldali ikonok, akiknek ugyan egyértelműen tudomása volt a zsidók elleni népirtásról, mégsem tettek semmit, hogy megállítsák 6 millió zsidó meggyilkolását Hitler idején Európában.
Mint tudható, Franklin D. Roosevelt környezetében voltak olyan zsidók, akik könyörögtek neki, hogy tegyen lépéseket. Többen dokumentumokkal igyekeztek neki bizonyítani az akkor történő borzalmakat. Így többek között bizonyítékok jutottak el hozzá arról, hogy:
- a zsidókat marhavagonokba zárva koncentrációs táborokba szállítják;
- zsidó csecsemőket és gyerekeket tépnek ki szüleik karjaiból;
- a falakat kaparva, utolsó lélegzetükig harcolnak életükért azok a zsidók, akiket gázkamrába küldenek.
„De Franklin D. Roosevelt nem tett semmit! Ha az elmúlt ezer évből bármelyik politikus kezéhez vér tapad, akkor az Franklin D. Roosevelt. És a baloldali amerikai zsidók a mai napig mégis ünneplik az elnökségét ” – írja Joan Swirsky, feltéve a kérdést: miért van ez így?
A lehetséges okok között kiemeli a holokausztot túlélő, majd Amerikába érkező zsidók kiszolgáltatott helyzetét. Szerinte ugyanis a fizikailag, mentálisan, érzelmileg összetört túlélők érhetően vágytak a védelemre. Ez pedig a „kiszolgáltatott tömegek feletti totális hatalomra vágyó” Rooseveltnek és demokratáknak előnyös helyzetet teremtett szerinte.
Ehhez hozzáadódott a baloldali média asszisztálása is, ami szintén Rooseveltnek – ahogy ma a demokratáknak – kedvezett. „Elfedték az elnök rasszizmusát, és álcázták antiszemitizmusát” – összegzi véleményét Swirsky, majd hozzáteszi: napjainkban a média ugyanezt a szerepet tölti be Barack Obama és Joe Biden esetében, akik Izrael démonizálására törekszenek, néhol a Black Lives Matter vagy éppen az Antifa tagjainak bevonásával.
Egy rövid fellélegzés ideje
Az amerikai zsidóknak a holokauszt után még mindig szembe kellett nézniük azokkal a fennálló kvótákkal, amiket a felsőoktatásban rendeltek el velük szemben – rangos orvosi egyetemeken vagy akár a Harvard és a Yale kampuszain. Ez azonban egyúttal sok zsidót arra ösztönzött, hogy új szervezetet alapítson, így jött létre számos vezetővé lett orvosi és jogi intézmény.
„Az aktív antiszemitizmus képviselői pedig a felszín alá kényszerültek, hiszen a Hitler népirtásáról szóló hírek még a legelszántabb zsidógyűlölőket is elcsendesítette”.
Gyűlöletük ugyan nem múlt el, de a zsidó közösségek olyan szervezetek megalapításába kezdtek, amikkel információkat juttathattak el a szükséges helyekre, és támogathatták a rasszizmus, valamint antiszemitizmus-ellenes törvényjavaslatokat.
Úton a segítség
Ezek a zsidó érdekvédelmi szerveztek hatékony működésbe kezdtek – egészen addig, míg az 1960-as évektől kezdődően nem érte őket támadás olyan baloldali zsidók részéről, akik a judaizmust egy új vallásra, a „társadalmi igazságosságra” cserélték.
„Ma már ezeknek a szervezeteknek a nagy részét olyan baloldali milliárdosok birtokolják, akik fétisként tekintenek a multikulturalizmusra.”
Ráadásul a politikai korrektség is első helyre került számukra, ami lehetővé teszi, hogy az amerikai egyetemi kampuszokon antiszemita csoportok „szólásszabadság” néven a zsidók és Izrael-elleni gyűlöletüket demonstrálják.
Hamis érdekképviselet
Több tucat olyan zsidó szervezet született, amik eladták magukat a baloldali nézeteknek, és az 5 ezer éves történelem ellenére elhitték, hogy nem Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, hanem ők formálhatják a judaizmus jövőjét – véli Swirsky, aki ezután több olyan szervezetet is felsorol, amelyekben szerinte negatív folyamatok indultak el a közelmúltban.
Anti-Defamation League (ADL) – Swirsky szerint az 1913-ban megalapított szervezet 102 éven át nagyszerű munkát végzett azért, hogy megállítsa a zsidógyűlöletet. Azonban 2015-ben az a Jonathan Greenblatt vált a szervezet vezetőjévé, aki korábban három, általa „szélsőbaloldalinak” nevezett rezsimnek is dolgozott: a Clinton-kormány mellett Obama csapatának, valamint a Soros György által alapított Aspen Intézetnek is.
A szerző szerint aggasztó volt Greenblatt szájából azt hallani, hogy a Black Lives Matter mozgalmon belül „csak kis számban” vannak zsidógyűlölők. Hozzá hasonlóan korábban Aryeh Spero rabbi is azt mondta, hogy szerinte az ADL célt tévesztett, amikor a konzervatív értékeknek és Trump elnöknek üzent hadat Greenblatt vezetésével.
The Conference of Presidents of Major Jewish Organizations (CoP) – Az 1956-ban megalapított szervezetről korábban Jonathan S. Tobin író azt mondta, hogy az az „amerikai-zsidó politikai érdekeket igyekszik szolgálni”, mára azonban elveszítette vezető szerepét és befolyását.
2020-ban pedig a fórum vezetőjének választotta Dianne Lobot, aki az Amerikai Cionista Szervezet szerint „együttműködött az Izrael-ellenes J Street-tel és az IfNotNow nevű szervezetekkel, és támogatta a hírhedten antiszemita aktivistát, Linda Sarsourt is.
AIPAC (The American Israel Public Affairs Committee) – A szervezetet 1951-ben azzal a céllal hozták létre, hogy erősítse az amerikai Kongresszus és Izrael közötti együttműködést. Évtizedeken át finanszírozott Washingtonban olyan konferenciákat, ahol Izrael-barát politikusok és közéleti szereplők szólalhattak fel – köztük maga az írás szerzője is, aki Barack Obama idején lett figyelmes a változásokra.
Swirsky szerint ugyanis a szervezet hibát követett el, amikor kitörő örömmel fogadta a demokrata elnököt, aki később „irtózott” Izraeltől, Benjamin Netanjahu izraeli elnök „arcába köpött”, és több milliárd dolláros összegekkel támogatta a zsidó állam legelszántabb ellenségét, azaz Iránt.
Zsidógyűlölet a mai demokraták között
Kevesebb, mint két hónap múlva az amerikaiak ismét választás elé állnak, és Swirsky emlékeztet: a Demokrata Párt köreiben számos antiszemita botrány történt az elmúlt időszakban.
Egyrészt nem szabad elfeledkezni a gyakran csak „squad”-ként emlegetett képviselőcsoportról, ami Nancy Pelosi demokrata párti házelnök támogatását is élvezi. Olyan, mintha az antiszemita és Izrael-ellenes hölgykoszorú tagjai (Ilhan Omar, Rashida Tlaib, Ayanna Pressley és Alexandria Ocasio-Cortez) rendszeresen versenyt űznének abból, hogy ki tud meredekebb megnyilvánulást tenni.
Ráadásul a szerző által idézett vélemény szerint Joe Biden kampányában „a zsidókat és Izraelt páriákként kezelik”, valamint „gúnyt űznek Izraelből” és Izrael ellenségeinek kegyeit keresi.
Akkor miért támogatnak demokratákat a zsidók?
Ahogy Swirsky felidézi, Valerie Sobel nemrég több tucat antiszemita megnyilvánulást vett sorra a demokraták részéről. Mégis úgy becsüli, hogy az 5.4 milliós amerikai zsidóságnak még mindig a 72-74 százaléka támogatja a Demokrata Pártot.
„Azért támogatod a kisebbségi jogokat, mert örökre kisebbségként azonosítod magadat. (…) Örökre Franklin D. Rooseveltet támogatod, noha a republikánus Ronald Reagan volt az, aki közel 3 millió szovjet zsidót menekített ki az antiszemita baloldali elnyomás alól. Az 1950-es években a Demokrata Párt a hátrányos helyzetben élők pártja volt, és te képzeletben örökre hátrányos helyzetben érzed magadat” – olvashatóak Sobel gondolatai, aki szerint
a novemberi választások előtt fontos lenne tisztázni, hogy már nem az 1950-es években élünk.
Továbbá a Demokrata Párt szerinte megbukott a zsidóság védelmét illető kérdésekben, ahogy azt akár Ilhan Omar kongresszusi képviselő tevékenysége is bizonyítja. „Hahó, zsidó demokraták, itt az idő, hogy felébredjetek!” – zárja összegzésként Swirsky, aki szerint a Joe Bidenre leadott szavazatok egyet jelentenek a mérgező zsidógyűlölet támogatásával, ami mára elfoglalta a Demokrata Pártot.
„A döntés a te kezedben van” – zárja mondanivalóját írása végén.