Trumpnak hiányoznak a zsidó szavazatok

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Donald Trump az amerikai zsidó vezetőkkel folytatott 20 perces telefonbeszélgetésének legnagyobb részét annak a nyomatékosításával töltötte, hogy miért érdemes minél több amerikai zsidónak rá szavaznia. Néhány megjegyzése hallatán korábban minden bizonnyal sokan felvonták volna a szemöldöküket.

„Nagyra értékeljük önöket” – hangsúlyozta Trump a Ros Hásáná alkalmával a zsidó vezetők felé intézet hagyományos elnöki köszöntő végén. „Szeretjük az országukat is” – tette hozzá. Ezt megelőzően az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel kedden a Fehér Házban aláírt történelmi megállapodások létrejöttében megkerülhetetlen szerepet játszó vejét, a zsidó származású Jared Kushnert úgy mutatta be a hallgatóságának, mint „hihetetlen vezetőt Izrael számára” – írja a The Jerusalem Post.

A mostani megjegyzései azokat a korábban – többek között a Fehér Ház két évvel ezelőtti hanuka partiján – tett kijelentéseit visszhangozták, amelyekkel rendre arra utalt, hogy az amerikai zsidók valójában izraelinek gondolják magukat.

Trump mostani kijelentései ráadásul a fehér házi események és a választási kampányfelhívások közötti határt is elmaszatolták. A hivatali ideje megkezdéséig az ilyesféle kampányfelhívásokat legkevesebb etikátlannak, de némelyek egyenesen jogellenesnek tekintették.

A beszélgetés során arra késztette a hallgatóit, hogy kampányoljanak érte, egyúttal arra is célzott, hogy Izrael meg fogja szenvedni, ha idén ősszel nem választják újra.

„El kell mondanom, hogy bármit is tudnak tenni november 3-ával összefüggésben, az nagyon fontos, mert ha nem nyerünk, Izrael nagy bajba kerül”

– mondta Trump.

Az elnök felsorolta, hogy az Egyesült Államok mi mindent tett Izraelért, külön kiemelve azt a 4,2 milliárd dollárra rúgó éves támogatást, amit az országa fizet a zsidó államnak.

„Izrael miatt vagyunk a Közel-Keleten” – jelentette ki Trump, nem említve az Egyesült Államok rendkívül komplex regionális érdekrendszerének további elemeit, beleértve az olaj zavartalan áramlásának biztosítását.

Ábráhám-egyezmény: A háború nélkül béke

Ábrahámnak a végtelennek tűnő koronavírus járványba, és a belpolitikai válságba belefáradt izraeli fiai és leányai úgy vélik, hogy a puding próbája az evés, a többit a történelem fogja eldönteni.

Amikor az amerikai zsidó szervezetek elnökeinek konferenciáját vezető Arthur Stark azt kérdezte Trumptól, hogy miként tervezi támogatni Izraelt a Hamász és a Hezbollah terrorcsoportok mögött álló szereplők, jelesül Irán és Törökország feltartóztatásában, Trump válasza ismét ez volt: szavazzanak a republikánusokra.

„Ez tényleg olyan időszak, amely nagyon fontos Izrael életében és Izrael biztonságát tekintve. És remek munkát fogunk végezni” – mondta. „Ha a másik fél kerül a hatalomba, az összes erőfeszítésünk hiábavaló volt. Azt hiszem, az már egy egészen más történet lesz. Azt hiszem, pont az ellenkezője a mostaninak”.

Trump azt is megjegyezte, hogy kilépett az iráni nukleáris megállapodásból, és szerinte Obama, aki 2015-ben elérte a szankciók enyhítését, megalázta Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnököt.

„Emlékszem, hogy Bibi könyörgött, a megalázkodásig könyörgött neki, kérlelte, hogy ne kösse meg az megállapodást Iránnal” – mondta Trump. „Megkötötte. (…) Ehhez képest a demokraták 75%-nyi szavazatot söpörnek be a szokás szerint rájuk szavazó zsidó szavazóktól. Ez automatikus. Bízom benne, hogy önök ennél jobbat is el tudnak érni. Remélem, meg tudják magyarázni az embereknek, hogy mi történik”.

A zsidók hagyományosan nagy számban szavaznak a demokrata elnökjelöltre. Egy, a héten elvégzett közvélemény-kutatás szerint Joe Biden a szavazatok 67%-át szerezné meg körükben, Trump a 30%-át. De a billegő államokban, különösen a Floridában élő zsidó szavazók szorossá tehetik a választásokat, és Trump jelezte, hogy nehezen megmagyarázható számára, miért nem részesül a zsidó szavazatok ennél nagyobb hányadában.

„Nagyon csodálkozom, (…) mert láttam egy közvélemény-kutatást, miszerint a legutóbbi választásokon a zsidó szavazatok 25%-át kaptam meg, és azt mondtam, itt van a vejem és lányom, akik zsidók, gyönyörű unokáim vannak, akik zsidók. Elértem mindezen hihetetlen eredményeket” – magyarázta Trump. „Csodálkozom, hogy a szavazat szinte automatikusan a demokratákhoz megy”.

Biden 67:30 arányban vezet Trump előtt a zsidó szavazók körében

Az elnök támogatottsága még azok közt is gyenge, akik amúgy megfelelőnek tartják az eredményeit.

“Trumpnak hiányoznak a zsidó szavazatok” bejegyzéshez 28 hozzászólás

  1. Én is úgy látom hogy Amerikaban a Zsidoknak ő a megfelelő jelölt. A demokrata párt már eddig is kimutatta hogy mi a fontos nekik. A Zsidok nagyon nincsenek ott.

  2. Persze hogy hiányoznak neki a zsidó szavazatok is, mint ahogyan minden egyéb szavazat is, hiszen választások lesznek. Minden jelölt feltehetőleg a lehető legtöbb szavazatot szeretné megkapni. De a felmérések alapján jó úton halad ezen a téren is, ezért nincs ok az aggodalomra.

    És bár Trump pont úgy fejezte ki magát, mint ahogyan azt tőle már megszokhattuk, ennek ellenére a lényegi mondanivalójába nehéz belekötni: a demokrata párt egyértelműen rossz Izrael számára, míg a republikánus párt jobb, Trump pedig a lehető legjobb dolog az ország számára. Elég csak megnézni az elmúlt pár napot, amelyek történelmi jelentőségűek voltak Izrael és a Közel-Kelet számára. És igaz ez a diaszpóra tagjaira is, még ha ők ezt nem látják, és nem tudják feldolgozni, akkor is. Azaz Trump tevőlegesen is hozott intézkedéseket a campusokon terjengő antiszemitizmus ellen, és a (botrányos eredmények fényében különösen fontos) Holokauszt oktatásra is többlet forrásokat hívott le.

    • Szep lassan hajlamos vagyok elfogadni, hogy Trump jobb Izraelnek, mint a demokratak. De ezt kb. ugy fogadom el, mint a nagyanyamtol azt, hogy a spenot egeszseges. Lenyeltem, de undorodtam tole :-)))

      • Örülök. Senki nem mondja azt, hogy Trumpot szeretni kell, vagy hogy Trump feddhetetlen ember, csupán azt, hogy ezek teljesen lényegtelen dolgok, akkor is, ha csak az eredményeit nézzük, és akkor is, hogy ha a kínálathoz hasonlítjuk, ami egyébként egy jottányit sem különb tőle. Nincs tehát olyan értelmezési tartomány, ahol ennek bárminemű jelentősége is lenne, és nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezen irányzat mentén próbálják értelmezni Trumpot.

        Többek között amire megtanította Trump a világot az az, hogy a látszat nem csak hogy csalóka, de egyenesen megtévesztő is lehet. Ki gondolta volna, hogy az elitegyetemen végzett jogásztudor Obama aki „reménységet és változást” ígért az rossz elnök lesz? Intuitívan senki. És ki gondolta volna azt, hogy az ingatlanmágnás milliárdos new yorki üzletember hatékony elnök lesz? Szintén senki. De ebből is látszik, hogy nem szabad elsőre, vagy külsőségek alapján ítélkezni. És igaz ez Kushnerre is, aki ugye szerves része a Trump adminisztrációnak (és családnak is) ugye. Egy ingatlanpalánta majd megmutatja a világnak hogy hogyan kell külpolitikát vinni? Mindenki hülyének nézte, és röhögött, meg persze nepotizmust kiáltott. Most pedig ott tartunk, hogy az évtizedeken át okoskodó karrierdiplomaták és „békeszakértők” lassan panírozhatják a kalapjaikat… 🙂

        • Van egy dolog, amit figyelmen kivul hagysz. Es ez ervenyes az osszes Trump, Bibi, Orban, stb. tipusu gatlastalan, populista vezetore. Ezek az emberek a megalomaniajukkal, a demokracia lebecsulesevel, a hazugsag normativ politikai eszkozkent valo elfogadtatasaval, es meg sorolhatnam, olyan maradando kart okoznak a tarsadalomnak, amit meg az unokaink is erezni fognak. Az amerikaiak szerencseje, hogy az alkotmanyos rendszer eleg eros, es Trumpnak csak 8 eve van a rombolasra. Orban sokkal jobb helyzetben van, o alkotmanyossa tudta tenni a vircsaftjat. Bibi kemenyen kuzd, vert izzad, es mara mar sikerult leepitenie a tarsadalomnak az allamapparatusba vetett bizalmat. Igyekszik ledaralni a rendorseget, az ugyeszseget, a birosagokat, mindent, ami eddig szent volt ebben az orszagban.

          • Mindig ide lyukadunk ki… 🙂

            Tudod nekem erről továbbra is az a vélemény, hogy egyrészt nem érdemes keverni embert az emberrel, vezetőt a vezetővel. Ég és föld a felsorolt emberek mindegyike, még egymáshoz képest is. Orbán soha semmit nem tett le az asztalra, míg Bibi családja és fiatalkora tele van rendkívüli sikerekkel. Trump 4 éve politizál, előtte csak „ingatlanozott” és semmi beleszólása nem volt a dolgok alakulásába, nem úgy mint a másik kettőnek. Bibi jó ha felélt pár száz sékelt a közös kasszából, míg magyar „megfelelője” 10^9-en szer annyit tett már el még a legkonzervatívabb becslésem szerint is. Napestig lehetne sorolni a különbségeket.

            Másrészt a populizmus az egyik leginkább elcsépelt kritika egy politikai vezetővel/oldallal szemben. Lényegében ez az egyetlen ideológia, pontosabban hatalomtechnikai eszköz, amit pont középen áll a jobb és baloldal között, hiszen ezt mind a két oldal egyformán gyakran, és ugyanakkora előszeretettel használja. Csak az USA esetében is elég végignézni, hogy míg az egyik oldal „ingyen mindent” ígér az arra fogékony híveinek, addig a másik oldal hasonlóképpen azt mondja, amit a szavazói hallani akarnak. És számtalan kombináció létezik ennél is:
            – Sanders, aki zsidó, anti-establishment, és anti-Izrael
            – Trump, aki nem zsidó, anti-establishment, és pro-Izrael
            – Biden, aki nem zsidó, pro-establishment, és pro-Izrael (szóban)
            Egyik sem kevésbé populista mint a másik, csupán más húrokat pengetnek, és más dallamokat játszanak. Nincs olyan politikus, akire ne lehetne a populizmus vádját ráhúzni, mivel a populizmus, legkésőbb a rómaiak óta egy teljesen predesztinált dolog. A politikusnak két célja van: hogy megszerezze a hatalmat, majd pedig hogy megtartsa ezt a hatalmat. Minden mást ez alá rendelnek. Persze hogy mindegyik azt fogja mondani, amit a szavazói, pontosabban a lehető legtöbb szavazó likeolni fog. Máskülönben soha az életben nem lennének szavazóik, és soha az életben nem kaparintanák meg a hatalmat.

            Ugyanakkor amiben egyet tudok érteni, mivel objektív tény, az az, hogy igencsak szomorú hogy az USA társadalma is, és szépen lassan az izraeli társadalom is egyre inkább tagoltabb, egyre mélyebb árkokat ásnak, és egyre inkább elveszti mindenki a bizalmat a másikban (a vezetőkről nem is beszélve). És megint szigorúan csak az USA-t elemezvén: szerinted ezt Trump kezdte? Szerintem Trump tehet arról, hogy ő már maga a „tünet”? Őt sem véletlenül választották meg, sőt, nagyon is tett azért elődje, illetve az ún. establishment, hogy ez így legyen. Ami azt illeti, ebben a balos és jobbos anti-establishment oldal is pontosan egyetért. Trump volt az, aki rámutatott a valós problémákra, és ő az, aki ha más nem, de legalább megpróbál tenni ellenük. Ezt számtalan dolog bizonyítja, kezdve azzal, hogy a milliárdosok többsége idén is Bident támogatja, tehát az establishment jelöltet… 🙂

            A többiekbe most nem mennék bele, ott is részint egyetértek, bár tudod én mindig szeretem kívülállóként vizsgálni az eseményeket. Szomorú ami történik nálatok, de az is egy adok-kapok része, akció-reakció, és ami talán még fontosabb: elkerülhetetlen. A történelem és a társadalom telis-tele van ciklus mechanizmusokkal és jelenségekkel, sajnos a dezintegrálódás valamilyen szinten elkerülhetetlen. Ennek megállításához az kéne, hogy mind a két oldal retorikát és taktikát váltson, ez azonban nem fog megtörténni. Elég meghallgatni azt, hogy Yair Lapid miket mondott csak az elmúlt napokban a békefolyamatok kapcsán.

          • Azt hiszem, nem igen tudunk egymasnak ujat mondani ezekben a kerdesekben, viszonylag hasonloan latjuk a vilagot, legfeljebb a kompromisszum keszsegunk nem mindig ugyanabba az iranyba mukodik. De ez az egesz szomoru, kulonosen azert, mert lehetne jobb is. Nalunk voltak politikusok, akik a hatalomnak egy bizonyos pontjan mar nem (csak) a sajat jovojukkel foglalkoztak, hanem az orszag erdeket tekintettek a tortenelembe valo belepojegynek. Ilyen volt Begin, Rabin, es persze a nagy elodok kozott is elofordultak. A tragedia, hogy Bibi, aki talan mindegyiknel tehetsegesebb, nem birt a jatekszabalyoknal maradni, es olyan ugyekbe keveredett, amit 50 even at siman elturt a rendszer, de a 21. szazadban mar leverte a lecet. Es addigra mar tanulhatott volna, hiszen egy miniszterelnok, egy allamelnok es tobb miniszter mar bortonben volt. Es ez a „mohosag” lett a veszte es sajnos az orszage is. Ha nem lenne a birosagi ugy, nem igy nezne ki a helyzet, Bibi 70 evesen mar kepes lenne az orszag jovojevel torodni es nem a perevel.

          • A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom pedig abszolút mértékben korrumpál… 🙂

            Ezért jók a term limitek, mert nem hagyják, hogy a hatalom az ember fejébe szálljon.

            Jut eszembe, sáná tová!

          • A problema csak az, hogy ma mar politikusok jol felkeszulten kezdik a palyafutasukat, ertsd ab ovo korruptak 🙂
            Kosz a jokivansagokat, mindannyiunkra raferne egy ennel jobb ev.

          • Na igen. Egyelőre ez az év elég jól indul, Bahrein, Emírségek, és Trump szerint még van egy jó pár másik ország is a listán… ha újraválasztják, simán elképzelhető hogy Marokkótól Szaúd-Arábiáig még lesz egy-két megbékélés. A Közel-Kelet, azon belül is a konfliktus dinamikája pedig már most teljes egészében átalakult.
            Ugyanakkor a járvány igazán véget érhetne már… 🙂

          • Elolvastam most, és azt gondolom:
            1. Hogy békekötésnek hívjuk vagy sem, az elsősorban szemantikai dolog. Nem lesz az esemény kevésbé szignifikáns abban az esetben sem, hogy ha kapcsolatfelvételnek, vagy normalizálódásnak vagy kiegyezésnek nevezzük. Ki hogy hívja. Azonban a politika erre is rászállt pár nap leforgása alatt, és az a véleményem, hogy aki azt hangsúlyozza, hogy nem békekötésről van szó, azok elsősorban politikai okokból teszik, azaz hogy kisebbítsék Trump/Bibi/stb… érdemeit, vagy hogy védjék önön évtizedes pro-palesztin politikájukat (pl. John Kerry aki megmondta, hogy márpedig itt soha nem fog történni semmi addig, míg a palesztin kérdés nem rendezik le… tévedett, mint sok száz másik megmondóember is).
            2. Mondhatjuk azt is, hogy nem volt háború, de béke SEM… 🙂
            3. Örülök ha a prof is úgy látja, hogy 1-2 éven belül Szaúd-Arábia is csatlakozik az új trendekhez, és ez szerintem is elkerülhetetlen. Még csak feltételekhez sem kell ezt kötni, pláne nem a palesztinokhoz, akik már elnézést, de teljes mértékben irrelevánsak a kérdés szempontjából. Az arab vezetőknek persze kötelező némi lip service-t nyújtaniuk, de tudjuk jól, hogy nem ezen múlik, szerencsére… más különben tényleg soha nem rendeződne a konfliktus.
            4. Kétlem hogy az öböl-országok valaha is fel fogják mondani a megállapodásokat. Még ha Irán el is tűnne egyik napról a másikra, akkor sem. Ha a gazdasági kapcsolatok és függőségek kialakulnak, akkor semmi értelme nem lesz felrúgni ezeket a megállapodásokat. Ez nem optimizmus, ez szimplán logikai következtetés, tehát ettől nem kell félni.

            Tehát szerintem a szakértő egy kicsikét túlszakértette a dolgot. De nem hibáztatom, mert olyan hirtelen történtek a dolgok, hogy nehéz mindezt feldolgozni. Pár hónapja még a szuverenitás kiterjesztését várjuk, most meg libasorba állnak az arab országok hogy kibéküljenek Izraellel. Ami azt illeti, engem is meglepett kissé a dolog, bár azt azért hozzátenném, hogy már kb 2 évvel ezelőtt is megjegyeztem, hogy „ha valakinek van esélye a sikerre, akkor az Trump, mivel teljesen máshogy közelítette meg a dolgokat, felkavarta az állóvizet, és nem pironkodott akkor, amikor ki kellett mondani a tényeket”. Persze azt nem gondoltam, hogy magát a konfliktust és a teljes egész helyzetet meg fogja tudni oldani, no de nem hiszem, hogy ezt bárki ember fia meg tudná oldani, tehát ezzel nem mondtam sokat… 🙂 Talán az volt a meglepő, hogy ilyen hamar, már az első ciklusában elérte ezeket a dolgokat. És persze ezekhez kellett rengeteg más feltétel is, nyilvánvalóan.

            Egyébként a Times of Israel is folyamatosan hozza le most az erről szóló cikkeket, ott szoktam csemegézni. Az egyik kedvencem, hogy megírta Rafi Ahren, hogy megértük azt, hogy Bahrein és az Emírségek kevésbé pro-palesztinok, mint az EU.
            Ki tudja, még a végén megérjük azt is, hogy mind a 22 arab ország megbékél Izraellel, Borrell mérgében meg majd a cipője sarkával fogja verni az EP asztalát a palesztinokért… 🙂

          • Kozben valaszoltam, de a moderator spamnek nyilvanitotta. Ha ujra eltunik, el tudod olvasni a Disqus oldalamon.

            Eloszor is probald meg egy szakerto velemenyet nem politikusan olvasni. O nem azert foglalkozik a beke-haboru osszefuggessel, hogy kisebbitse vagy tulertekelje a szerzodest, hanem a tortenesz szemszogebol. Es nem vitas, hogy az izraeli-marokkoi, izraeli-tuneziai, izraeli-katari, stb. kapcsolatok kulonboznek az izraeli-szir, vagy izraeli- egyiptomi kapcsolatoktol. Oriasi kulonbseg, hogy van-e konkret teruleti serelem, gyilkolaszas, stb. vagy nincs.
            Te is, mint minden nyugati (beleertve az izraeliek jo reszet, engem is), mas fejjel gondolkodunk, mint a keletiek. Masok a let ertelmerol alkotott fogalmaink, masok az ido dimenzioink, a kompromisszumkeszsegunk, stb. A kelettel foglalkozo tudosok altalaban keletiek, es igy sokkal konnyebben megertik a gondolkodasukat. Tehat egy ilyen professzorra figyelni kell, es nem vitatkozni vele. Ha mar sok hasonlo embert hallottal, akkor vitatkozhatsz vele, de csak ha mar megertetted a lenyeget, a keletiek „fejet”.
            Szaudia es a masik ket orszag uralkodoi szinte testveri kapcsolatban allnak, es mivel Szaudia hatalmas, egeszen biztos, hogy a ket kis orszag szaudi jovahagyassal normalizalta a kapcsolatokat Izraellel. Szaudia (a professzor szerint, nekem nincs sajat velemenyem) azert var ki, mert egyreszt megvarja, hova fejlodnek a dolgok, masreszt az uralkodo szemelye miatt. Ezek a monarchiak nem 4 eves valasztasi ciklusokban gondolkodnak, mint az amcsik, hanem 30-40 eves uralkodoi tavlatokban. Tehat semmi sietnivalojuk sincs. A ket kis orszag uralkodoi fiatalok, a szaudi pedig keszul atadni a hatalmat az ifju utodnak. Valoszinuleg meghagyja neki az Izraellel valo normalizalast. Es elmeselt egy sor „aprosagot” (a prof.), amikre nem gondoltam, mert fogalmam sincs, hogyan is mukodnek arrafele a dolgok. Ugy egyebkent is, az elmult par het alatt megszazszorozodtak az ismereteim az obol orszagokrol, es meg most sem ismerem oket.
            Hogy megis miert sikerult Trumpnak? Az esemenyek egybeesese miatt. Trump es Kushner uzletemberekkent probaltak sarokba szoritani a palesztinokat. Azt mondtak, uljetek le a targyaloasztalhoz es kaptok egy valag penzt, segitseget, joletet, vagy ha elmulasztjatok a lehetoseget, akkor maradtok a nyomorban meg 70 evig. A palesztinok szeme meg se rezdult.
            Kozben egy egesz mas vonalon a konfliktusunkban kozvetlenul nem erintett orszagokkal sok-sok eve mennek a targyalasok, a kapcsolatfelvetel. Szaudia, Katar, Bahrein, Oman, Emiratusok, Szudan, Marokko, Tunezia, es masok folyamatosan politikai, gazdasagi kapcsolatban allnak Izraellel. Az uj elem a perzsa fenyegetes, ami mar teljesen mas kerdes. Az USA kimenekult a tersegbol, es amit javasolt nekik, hogy tamaszkodjanak Izraelre a kozos ellenseg ellen. Ezt a javaslatot fogadtak el, ez a fenyegetes boritotta az arab liga szolidaritasat a palesztinokkal. A vegen persze lehet, hogy a palesztinokat ez annyira magara hagyja, hogy leulnek a targyalo asztalhoz, es akkor Kushner egy ujabb Kissinger lesz.
            Ami a visszalepest illeti, nem veletlenul emlitette ezt a prof. Katar es Marokko is bezarta a mar letezo kepviseleteit Izraelben, tehat a kapcsolatok nem feltetlenul egyiranyuak, rosszabbodhatnak is, ha a masik felnek nem letfontossagu. Es bar strategiailag most letkerdes az obol orszagoknak az izraeli kapcsolat, taktikailag meg eszkoz marad a kezukben, hogy Izraelre nyomast gyakoroljanak a palesztinokkal folytatott esetleges targyalasokon. Az biztos, hogy pl. a kovetkezo idoszakban nem lesznek annektalasok. Kiderult, hogy Bibi mar 8 honapja leallitotta annak a szervnek a mukodeset, amelyik engedelyezi az uj epitkezeseket akar a mar meglevo telepuleseken is. Es ez nagyon sulyos problema, hiszen a lakossag arrafele joreszt vallasos, tehat nem 2 gyerek es kutya a szaporodasi ratajuk. Viszont a gyerekek, akik mar ott szulettek, akar tobb generacio ota, szeretnek ott felepiteni a hazukat. Es meg ennel is sokkal hosszabb tortenet ez….

          • Igen, ezek mind nagyon jó pontok. Természetesen meg kell hallgatni, el kell olvasni a szakértők véleményét is, sőt, főleg az övéket. Én csak arra céloztam, hogy ugyanakkor nem is kell mindent készpénznek venni, amit ők mondanak. Mondjuk így azért tényleg látszik ezekből a felvetésekből, hogy érti a dolgát, és nagy valószínűséggel a legtöbb dologban igaza van.

            A Trump admint leginkább úgy lehet jellemezni, hogy ők voltak az elégséges feltételei annak, hogy ezek a folyamatok materializálódjanak. És persze volt rengeteg más szükséges feltétel is, amelyek már azelőtt teljesültek, élén az iráni fenyegetéssel.

            A nagykövetségek bezárásáról egyből az jutott eszembe, hogy Izrael is tett már ilyen, amikor és a szégyentelen Új-Zéland megszavazta a UNSC 2332-t. De azóta a kapcsolatok vele is visszatértek a megszokott rendbe. Tehát ilyeneket persze el tudunk képzelni az arab országoktól is, a most újonnan megbékélőktől is, de ezek mint Izrael-NZ vonatkozásában, legfeljebb ugyanúgy „kirakat lépések” lesznek. Valódi ellenségeskedést a közeljövőben, sőt még annál messzebb sem tudok elképzelni, még esetlegesen akkor sem, ha Irán normális országgá változik.

            Az új építkezések befagyasztása-kiolvasztása is egy megszokott dolog. Egyszer így, egyszer úgy. Lehet hogy nem lesznek területek integrálva a közeljövőben, azonban mint írod, az építkezéseket előbb vagy utóbb engedni kell, máskülönben lázadás lesz a vége.

          • Ez utobbival nem ertek egyet. Ha lesz egy egyezmeny a palesztinokkal, vagy legalabb nemzetkozileg elfogadott korvonalak, akkor azokon a telepuleseken, amik Izraelhez fognak tartozni, nyilvan engedelyezik az epitkezeseket. De lazadas mar most is van, csak nem kerul be a nemzetkozi sajtoba, rendszeres az osszetuzes a katonak es az un. „dombok ifjai”, amolyan szelsoseges telepes gyerekek kozott. Amugy a rendezesnek a feltetelei mar tobbszor papiron voltak, a palesztinok szamara is elfogadhatoan, csak eppen visszatancoltak, mint koztudott. Ha mar ujabb balhek forrasat keressuk, akkor a Libermann (es masok) altal szorgalmazott teruletcserekrol erdemes beszelni. Az u.n „haromszog”, tehat a hatarmenti arab falvak, varosok melletti hatar atvitelerol az izraeli oldalra. Ez azt jelentene, hogy az izraeli arabok nagy resze (koztuk a radikalisok tobbsege) a Palesztin Allamhoz tartozna. Bar erre nem mondhatnak, hogy eluztek oket a szulofoldrol, de azert mar elovettek a mantrat, hogy nekik Izrael a szulofoldjuk. A masik problema az allampolgarsag, ami nekik tobbet er, mint mondjuk akar egy EU allampolgarsag. Ez a kerdes egeszen biztosan felvetodik a K-jeruzsalemiekkel kapcsolatban, ha az arab negyedek (nem az ovarosban) visszakerulnenek hozzajuk. De bar mar ott tartanank, hogy ezen menne a kotelhuzas.

          • Persze hogy rendszeresen vannak összetűzések, de azok pont annyira rendkívüliek, mint hogy Gázából lődözik az országot… azaz semennyire. Nagyobb felfordulás azonban legutóbb talán akkor volt, országon belül és kívül, amikor Gush Katifból kitelepítették az embereket. Én egyébként nagyon sajnálom a katonákat, akiknek emiatt kell szenvedniük, ugyanakkor a másik oldalt is megértem, még ha módszereik kétség kívül radikálisak is sok esetben.

            Alapvetően én nem értek egyet a befagyasztósdival, sem jogilag, sem taktikailag. Soha semmi jót nem eredményezett eddig, soha egyszer sem volt meghálálva még a gesztus. Hogy a jelenlegi történésekhez mennyi köze van ténylegesen, az még kérdéses, majd kiderül.

            A területcserékből nem tudom hogy lesz-e valaha valami, pont az általad említett dolgok miatt. De igen, messze vagyunk még ettől a helyzettől, egyelőre most az is elég, és az is csoda, hogy az arab államok elkezdték elfogadni Izrael létezését…

          • Eloszor is probald meg egy szakerto velemenyet nem politikusan olvasni. O nem azert foglalkozik a beke-haboru osszefuggessel, hogy kisebbitse vagy tulertekelje a szerzodest, hanem a tortenesz szemszogebol. Es nem vitas, hogy az izraeli-marokkoi, izraeli-tuneziai, izraeli-katari, stb. kapcsolatok kulonboznek az izraeli-szir, vagy izraeli- egyiptomi kapcsolatoktol. Oriasi kulonbseg, hogy van-e konkret teruleti serelem, gyilkolaszas, stb. vagy nincs.
            Te is, mint minden nyugati (beleertve az izraeliek jo reszet, engem is), mas fejjel gondolkodunk, mint a keletiek. Masok a let ertelmerol alkotott fogalmaink, masok az ido dimenzioink, a kompromisszumkeszsegunk, stb. A kelettel foglalkozo tudosok altalaban keletiek, es igy sokkal konnyebben megertik a gondolkodasukat. Tehat egy ilyen professzorra figyelni kell, es nem vitatkozni vele. Ha mar sok hasonlo embert hallottal, akkor vitatkozhatsz vele, de csak ha mar megertetted a lenyeget, a keletiek „fejet”.
            Szaudia es a masik ket orszag uralkodoi szinte testveri kapcsolatban allnak, es mivel Szaudia hatalmas, egeszen biztos, hogy a ket kis orszag szaudi jovahagyassal normalizalta a kapcsolatokat Izraellel. Szaudia (a professzor szerint, nekem nincs sajat velemenyem) azert var ki, mert egyreszt megvarja, hova fejlodnek a dolgok, masreszt az uralkodo szemelye miatt. Ezek a monarchiak nem 4 eves valasztasi ciklusokban gondolkodnak, mint az amcsik, hanem 30-40 eves uralkodoi tavlatokban. Tehat semmi sietnivalojuk sincs. A ket kis orszag uralkodoi fiatalok, a szaudi pedig keszul atadni a hatalmat az ifju utodnak. Valoszinuleg meghagyja neki az Izraellel valo normalizalast. Es elmeselt egy sor „aprosagot” (a prof.), amikre nem gondoltam, mert fogalmam sincs, hogyan is mukodnek arrafele a dolgok. Ugy egyebkent is, az elmult par het alatt megszazszorozodtak az ismereteim az obol orszagokrol, es meg most sem ismerem oket.
            Hogy megis miert sikerult Trumpnak? Az esemenyek egybeesese miatt. Trump es Kushner uzletemberekkent probaltak sarokba szoritani a palesztinokat. Azt mondtak, uljetek le a targyaloasztalhoz es kaptok egy valag penzt, segitseget, joletet, vagy ha elmulasztjatok a lehetoseget, akkor maradtok a nyomorban meg 70 evig. A palesztinok szeme meg se rezdult.
            Kozben egy egesz mas vonalon a konfliktusunkban kozvetlenul nem erintett orszagokkal sok-sok eve mennek a targyalasok, a kapcsolatfelvetel. Szaudia, Katar, Bahrein, Oman, Emiratusok, Szudan, Marokko, Tunezia, es masok folyamatosan politikai, gazdasagi kapcsolatban allnak Izraellel. Az uj elem a perzsa fenyegetes, ami mar teljesen mas kerdes. Az USA kimenekult a tersegbol, es amit javasolt nekik, hogy tamaszkodjanak Izraelre a kozos ellenseg ellen. Ezt a javaslatot fogadtak el, ez a fenyegetes boritotta az arab liga szolidaritasat a palesztinokkal. A vegen persze lehet, hogy a palesztinokat ez annyira magara hagyja, hogy leulnek a targyalo asztalhoz, es akkor Kushner egy ujabb Kissinger lesz.
            Ami a visszalepest illeti, nem veletlenul emlitette ezt a prof. Katar es Marokko is bezarta a mar letezo kepviseleteit Izraelben, tehat a kapcsolatok nem feltetlenul egyiranyuak, rosszabbodhatnak is, ha a masik felnek nem letfontossagu. Es bar strategiailag most letkerdes az obol orszagoknak az izraeli kapcsolat, taktikailag meg eszkoz marad a kezukben, hogy Izraelre nyomast gyakoroljanak a palesztinokkal folytatott esetleges targyalasokon. Az biztos, hogy pl. a kovetkezo idoszakban nem lesznek annektalasok. Kiderult, hogy Bibi mar 8 honapja leallitotta annak a szervnek a mukodeset, amelyik engedelyezi az uj epitkezeseket akar a mar meglevo telepuleseken is. Es ez nagyon sulyos problema, hiszen a lakossag arrafele joreszt vallasos, tehat nem 2 gyerek es kutya a szaporodasi ratajuk. Viszont a gyerekek, akik mar ott szulettek, akar tobb generacio ota, szeretnek ott felepiteni a hazukat. Es meg ennel is sokkal hosszabb tortenet ez….

          • Mindannyian figyelmen kívül hagyunk dolgokat. Te például azt, hogy ma tömegek szavaznak a populistákra és ugyancsak tömegek fordítanak hátat a hagyományos baloldalnak. Tehát, nem Orbán,nem Bibi, nem Trump, nem Jair Bolsonaro … szart bele a ventillátorba. Ők csupán a egy meglévő igényre reagáltak adekvát módon.
            A nagy kérdés az, hogy mitől oly’ kelendő ma a populizmus. De ennek vizsgálatát meghagyom a nálam okosabbaknak (, akikből engem megalázó mennyiség és minőség fut a világban).

          • Miert hagytam volna figyelmen kivul, hogy ma a populistakra szavaznak az emberek. Ha akarnam, se tudnam figyelmen kivul hagyni, de ez a teny meg nem teszi szamomra kellemesebbe a populistak uralmat. Nem teszi kevesbe tragikussa azt, hogy egy mukodo demokratikus rendszert Bibi a szemunk lattara daral le, es szep lassan polgarhaborus allapotokig fokozza a megosztottsagot. A populizmus mindig is kelendo volt, nem akarok a 30-as evek Nemetorszagara hivatkozni, de mar Begin is ezzel nyert 81-ben. De Begin megelegedett azzal, hogy megnyerte a valasztasokat, utana nem probalta meg szettrancsirozni a demokraciat. Valoszinuleg azert, mert nem volt szuksege ra, meg talan alkatilag sem lett volna kepes ra. Szamara meg voltak szent dolgok. Tehat nem csak a populizmussal van a baj, hanem azokkal, akik felhasznaljak, es nem ismernek hatart.

          • egy mukodo demokratikus rendszert Bibi a szemunk lattara daral le

            Ha egy demokratikus rendszer ledarálható, akkor ez nem egy működő demokratikus rendszer.
            Nagy bajban vagyunk, ha minden választás után azért kell imádkoznunk, hogy egy szent kezébe kerüljön a hatalom. Mint tudod, szentekből elég gyatra a kínálat.

          • Ratapintottal a lenyegre. Nem szamoltam, hogy 81 ota hany valasztas volt, de sok. Nem hiszem, talan Rabin kivetelevel, hogy egyszer is az altalam valasztott part bejutott volna a koalicioba. De mindig nyugodtan aludtam, es semmi problemam nem volt elfogadni Begin, Samir, Peresz, Saron, stb. „uralkodasat”, sot a kezdetben Bibiet sem. Ennek egy oka volt: bizhattam a rendszerben, abban, hogy a rendorseg, a birosagok, az ugyeszseg, a katonasag, a sajto, stb. a demokratikus torvenyek szerint mukodik. Miutan ezt a biztonsagerzetemet kezdem elvesziteni, marad az imadsag, hogy legalabb ne egy bunozo kezebe keruljon a hatalom, ha mar szentekbol rosszul is allunk.

  3. „arra utalt, hogy az amerikai zsidók valójában izraelinek gondolják magukat” Ha nálunk valaki hasonlót merne mondani az égig érne az antiszemitázás.