70 éves a németországi Zsidók Központi Tanácsa

A Zsidók Központi Tanácsa volt a mozgatóerő, amely a zsidó kultúrát ismét a mindennapi élet részévé tette Németországban. A Daily Wire cikke fájdalmas emlékezésről ugyanakkor sikeres integrációról ír.

Ugyan ideiglenes szervezetnek szánták, amikor mindössze öt évvel a Soá, hatmillió zsidó a náci Németország által elkövetett tömeggyilkossága után a túlélők újjáélesztették a helyi zsidó közösségeket, és megalapították a Zsidók Központi Tanácsát. Céljuk a zsidó élet folyamatos létének fenntartása volt az újjá épülő Németországban.

A zsidó közösségek újjáélesztése nem sokkal a második világháború vége után megkezdődött. A müncheni Izraelita Kulturális közösség, Németország egyik legnagyobb zsidó közössége, éppen most 75 éve ünnepelte újjáalakulását.

1945 végéig 51 zsidó közösség jött létre újra Németországban. A németországi Zsidók Központi Tanácsának megalakulásakor 15 000 zsidó élt Németországban.

A tanács 1950. július 19-i frankfurti nyitó ülésén a szervezet vállalja a volt kelet-németországi közösségek képviselőinek részvételét. Mégis, az NDK-ban élő zsidók száma, akiket nem képviselnek hasonló intézmények, folyamatosan csökkent. 1989-re, amikor a berlini fal leomlik, már csak mintegy 500 maradt öt közösségben.

„A Központi Tanácsot nem annak figyelembe vételével alapították, hogy milyen lehet a zsidó élet 50, 70 vagy 100 év múlva”

— mondja a szervezet jelenlegi elnöke, Josef Schuster. A 66 éves orvos immár hat éve tölti be ezt a tisztséget. Schuster szerint a testületet alapításakor „támogató szervezetként” tervezték. Fő feladata az volt, hogy segítse a közép- és kelet-európai náci üldözés túlélőit átjutni Németországon keresztül egy új otthon felé, illetve támogassa a Németországból távozni kívánó zsidók kivándorlását.

A dolgok másként alakultak. Sok zsidó úgy döntött, hogy ott marad, ahol családja generációkon át, évszázadokig élt. Néhányan a világ más részeiről is visszatértek, ahova a Holokauszt borzalma elől menekültek. Ez volt a helyzet Josef Schuster esetében is. Apja és nagyapja túlélte a dachaui és a buchenwaldi koncentrációs tábort, és eredetileg Németországból emigrált az akkori Palesztinába. Schuster Haifában született 1954-ben. Három éves korában azonban családja visszatért Németországba.

„Sokáig nagyon problémás volt, zsidó körökben is, felállni és azt mondani, hogy tudatosan választottam a németországi életet”

– mondja Schuster. Szerinte ez csak az 1970-es években kezdett igazán változni, amikor Werner Nachmann vezette a Központi Tanácsot. „Ő volt az első, aki nyíltan kijelentette: Igen, Németországban igenis van zsidó élet!”

Az ilyen hozzáállás számos kritikát váltott ki, nem utolsósorban Izrael részéről. Sokan egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy a zsidó mindennapok hogyan tudnak fennmaradni az üldözés egykori helyszínén. Később, az 1990-es években a Központi Tanács egy másik elnöke, Ignatz Bubis egy lépéssel tovább lépett azzal, hogy kijelentette: „zsidó hitű német állampolgár vagyok”.

Németország bezárta határait a volt Szovjetunióból érkező zsidók előtt

A koronavírus miatti helyzetre hivatkozva Németország felfüggesztette azt a korábbi gyakorlatot, hogy a volt Szovjetunióból származó zsidóknak letelepedést biztosítson.

A Központi Tanács ma a németországi zsidó közösségek érdekeit képviselő elismert csoport. Összesen 105 közösség és

csaknem 100 ezer tagja van, ez nagyjából a fele Németország becsült mai zsidó lakosságának.

Vezetőit legitim képviselőknek tekintik, a szervezet nemzetközileg is jól beágyazott. Például Schuster, a Központi Tanács eddigi nyolcadik elnöke, a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke is egyben.

Mindez azt jelenti, hogy a fenyegetések és a mindennapos antiszemitizmus a modern németországi zsidó élet része. A rendőrség éjjel-nappal őrködik a Központi Tanács berlini irodája előtt, elszállásolásukról külön épületszárny gondoskodik. A helyzet Németország mág helyein is hasonló. A gyűlöletes falfirkák és a fenyegetések a mindennapi élet részét képezik. A zsidó emberek elleni támadások szinte mindennaposak. A hatóságok szerint a legtöbb esetben a bűncselekmények motivációja szélsőjobboldali radikalizmus, de az antiszemitizmus jelentősen és folyamatosan nő a németországi migráns közösségek köreiben.

A legutóbbi jelentős eset 2019 októberében volt, amikor egy szélsőjobboldali terrorista tömeggyilkosságot kísérelt meg elkövetni Halle város zsinagógájában. Mivel nem tudott bejutni, megölt egy járókelőt és az egyik közeli kebab-üzlet egyik alkalmazottját.

„Nem gondolnám, hogy az elmúlt 10, 20 vagy 30 évben nőtt az antiszemita nézeteket vallók száma” – mondja Schuster.

A hitközségi vezető szerint az antiszemitizmust erősíti a jobboldali populista Németország Alternatívájának Pártja (AfD).

Burjánzik az antiszemitizmus Németországban a jom kippuri zsinagógatámadás óta

A német RIAS szervezet legfrissebb jelentése 1253 zsidógyűlölettel kapcsolatos incidensről számol be négy szövetségi tartományban a Halle-i támadást követően.

A Központi Tanács hosszú ideig csak mindösszesen 30 000 taggal büszkélkedhetett egy 80 milliós lélekszámú országban. Ez a szám a hidegháború vége után emelkedett, amikor a közép- és kelet-európai zsidók be tudtak vándorolni az újra egyesült Németországba. A Központi Tanács ekkor felszólította a meglévő közösségeket, hogy segítsék az új tagokat a letelepedésben és az integrációban. Ha valaki ellátogat egy zsidó közösségi rendezvényre, legyen szó fiatal összejöveteléről vagy egy nyugdíjasoknak szóló Hanuka-estről, valószínűleg heterogén, több nyelvű csoporttal találkozik. A különbségek ellenére jól érződik a közösség összetartása.

Frank-Walter Steinmeier német elnök a 70. évforduló alkalmából a németországi Zsidók Központi Tanácsát dicsérte, mint „értelmes hangot, melyre nagy szükség van és amelyre hallgatnak”. Azt mondta, hogy a zsidó élet az elmúlt évtizedekben „teljes sokszínűségében” alakult ki az országban. De Steinmeier is tudomással van a folyamatos fenyegetettségről.

Schuster ma azt tartja legfontosabbnak, hogy kialakuljon és megszilárduljon „a magabiztos zsidó közösség és a zsidó életmód”. Azt szeretné, ha a közösségek a társadalom még szervesebb részévé válnának. A Központi Tanács jelenleg két olyan projektjen is dolgozik, melyt ezeket a célokat szolgálja. Az egyik, hogy a Bundeswehr katonái néhány hónap múlva ismét zsidó vallási szolgálatot kaphatnak. Frankfurt am Main városközpontjában pedig megkezdődtek egy új zsidó akadémia építési munkálatai, az intézménytől az egész ország zsidó életének fellendülését is várják.

A mostani jeles nap mellett a németországi zsidó közösségek számára egy még nagyobb évforduló is közeleg. 2021-ben a Központi Tanács az 1700 éves zsidó életre emlékezik a mai német földön. A Központi Tanács azon igyekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt, a jelen és a jövő között.

„Az antiszemitizmus Németországban a mindennapi élet részévé vált a zsidók számára”

A külügyminiszter nem tartja meglepőnek, hogy sok zsidó gondolt már arra, hogy elhagyja az országot.