Az Egyesült Államok több mint ezer vízumot vont vissza kínai állampolgároktól az idén – közölte az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője szerdán.
Leszögezte: Washington továbbra is szívesen látja mindazon kínai diákokat és kutatókat, akik „nem segítik a Kínai Kommunista Pártot a katonai fölény megszerzésében”.
Az amerikai kormányzat eddig több kínai diáktól és kutatótól vonta meg a vízumot, azt feltételezve, hogy kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel. Több amerikai egyetemi oktatót is felelősségre vontak, mert nem fedték fel, hogy anyagi támogatást kaptak Kínától.
Chad Wolf ügyvezető belbiztonsági miniszter szerdán, egy washingtoni rendezvényen mondott beszédében kiemelte: Kína ipari és üzleti hírszerzést folytat, megpróbálja eltulajdonítani például a koronavírussal kapcsolatos kutatások eddigi eredményeit is, s mindehhez felhasználja a diákvízummal az Egyesült Államokba érkezett kínaiakat is.
A tárcavezető leszögezte, hogy az amerikai vízumlehetőséggel ily módon visszaélők előtt lezárják az utat.
„Egyes, posztgraduális képzésre vízumot kérő kínai diákoknak és a kínai hadsereggel kapcsolatban álló kutatóknak nem adunk ki vízumot, hogy így akadályozzuk meg az érzékeny amerikai kutatások eredményeinek ellopását, vagy bármilyen módon történő kisajátítását” – hangoztatta Wolf.
Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője politikai üldözésnek és faji alapú diszkriminációnak nevezte az amerikai akciót.
A két ország csütörtökön pengeváltásba keveredett annak kapcsán is, hogy a Zsenmin Zsipao kínai állami lap visszautasította a pekingi amerikai nagykövet írásának leközlését. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerda esti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a lépés újabb bizonyíték arra, hogy a Kínai Kommunista Párt fél a szólásszabadságtól és a komoly intellektuális vitától. Pompeo emellett képmutatásnak nevezte azt, hogy Peking esetenként a méltányos és kölcsönösségre alapuló bánásmód hiányáról panaszkodik más országokat illetően.
A Zsenmin Zsipao egy csütörtöki nyílt levélben azzal indokolta Terry Branstad amerikai nagykövet vezércikkének visszautasítását, hogy a nagykövetség kérése szerint az írást változtatások nélkül kellett volna leközölniük, ám a cikk a lap megítélése szerint számos, a tényeknek ellentmondó elemet tartalmazott.
Májusban a China Daily című kínai pártlap cenzúrázva közölte le a Kínában állomásozó európai uniós (EU) nagykövetek cikkét, kihúzva belőle egy mondatot, amely utalást tartalmazott arra nézve, hogy az új koronavírus Kínából ered.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a kínai állampolgárok vízumának visszavonására vonatkozó, szerdai bejelentés után egy nappal, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tagországaihoz intézett videóüzenetében kijelentette, hogy Washington a délkelet-ázsiai államok mögött áll a vitatott hovatartozású Dél-kínai-tenger ügyében. Egyúttal határozott fellépésre szólította fel az érintett országokat Peking „megfélemlítő magatartásával” szemben.
„Ne hagyják a Kínai Kommunista Pártot átgázolni rajtunk és a népeinken! (…) Folytassák, amit elkezdtek! Ne csak beszéljenek, cselekedjenek is!”
– szólította fel a tagországokat csütörtökön a külügyminiszter, akinek szavait később az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője úgy magyarázta, hogy Pompeo a vitás kérdések békés úton való rendezésére gondolt.
A videóüzenetben Pompeo azért is bírálta Kínát, mert szerinte az ázsiai ország nem tartja tiszteletben sem a demokratikus értékeket, sem más országok szuverenitását.
Noha az Egyesült Államoknak nincs területi követelése a térségben, a Trump-adminisztráció nemrég szankciókat vezetett be olyan kínai tisztségviselőkkel szemben, akiket felelősnek tart Peking fokozódó fegyverkezéséért a térségben. Feketelistára tett továbbá több kínai céget is, amelyek szerinte segítettek a Kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren. Washington katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását, amelyeken a kínai hadsereg támaszpontokat hoz létre.
Az Egyesült Államok egyúttal hadihajókat és harci repülőgépeket is küldött a térségbe azzal az indokkal, hogy biztosítsa a szabad hajózást a tengeren.
Kína magának követeli a fontos kereskedelmi útvonalnak számító, és a tenger alatt feltételezhetően jelentős kőolaj- és földgázkincset rejtő Dél-kínai-tenger nagy részét, amelyre azonban az ASEAN országai közül Brunei, Malajzia, Vietnam és a Fülöp-szigetek, valamint Tajvan is igényt tart.
Pompeo szavait a kínai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta.
Korábban Peking hangsúlyozta, meg fogja védeni érdekeit a térségben, s azt rótta fel Washingtonnak, hogy beavatkozik a régió ügyeibe.
Pham Binh Minh vietnami külügyminiszter, akinek országa idén helyt ad az ASEAN csúcstalálkozójának, kedvezően reagált Pompeo szavaira, leszögezve: a szervezet és a Washington közti jó kapcsolat mindkét oldal előnyére váltak.
„Bátorítjuk az Egyesült Államok részvételét a térség békéjének, stabilitásának és biztonságának a megőrzésében” – jelentette ki a vietnami külügyi tárca vezetője.
Elemzők rámutatnak arra, hogy az 1967-ben létrehozott, tíz tagországból álló ASEAN a fennállása során igyekezett távol maradni Peking és Washington rivalizálásától, többször hangsúlyozva semlegességét.
