Ma lenne 108 éves a XX. század egyik legismertebb embermentője, a svéd Raoul Wallenberg, akinek több tízezer magyar zsidó köszönheti életét. Rejtélyes eltűnése után 75 évvel az orosz elnöktől vár segítséget a szellemi örökséget őrző alapítvány.
Vlagyimir Putyintól nem először vár segítséget a Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány alapítója, aki a svéd diplomata születésének 108. évfordulója apropóján írt megemlékezést a The Jerusalem Postban.
Baruch Tenenbaum még 2006-ban indítványozta az orosz elnöknél, hogy a hatóságok tegyék hozzáférhetővé Wallenberggel kapcsolatos titkos irataikat, amelyekből végre megállapítható lenne, hogy mi is történt valójában a rejtélyes körülmények között eltűnt diplomatával.
Wallenberg csapatával Budapesten alig 184 nap alatt mintegy 100 ezer ember (a legtöbb történész szerint ez a szám közelebb áll a 20-30 ezerhez — a szerk.) életét mentette meg a holokauszt idején. Az oroszok 1945 januárjában, 75 évvel ezelőtt letartóztatták. Máig nem tudni, hogy mi történt vele pontosan
— emeli ki Tenenbaum cikkében, amelyben egy „valószerűtlen eredetű, valódi hősnek” nevezi Wallenberget, és azt állítja, „tartozunk neki annyival, hogy a legvégsőkig próbáljunk azért tenni, hogy kiderüljön az igazság”.
Szerinte a svéd kormánynak és a még mindig befolyásos Wallenberg családnak is fel kellene emelni a szavát azért, hogy az oroszok végre igazságot szolgáltassanak.
Wallenberg csak 1944 júliusában lett a budapesti svéd nagykövetség első titkára. Akkor már a deportálások nemcsak hogy javában zajlottak, de a vidéki magyar zsidóság zöme füstté vált Auschwitzban.
A svéd diplomata korábban kereskedelmi tevékenységet folytatott, dolgozott bankban és adott-vett libákat is. Sok jel igazán nem mutatott arra, hogy a skandináv ország egyik leggazdagabb, arisztokratikus családjából jövő, korábban dandy-életmódot is folytató Wallenberg embermentőként egyszer majd ikonná válhat, és a jövő generációit taníthatják hős tetteire.
A The Jerusalem Postban megjelent emlékező írásban kiemelik, hogy Wallenberg vezérletével több mint 20 ezer svéd menlevelet osztottak ki Budapesten és 32 védett házat alakítottak ki — ezekben legalább 30 ezer zsidót tudtak biztonságos körülmények között elhelyezni a nyilasok és a nácik pusztításai elől.
Mindenkinek lehet némi ismerete arról, hogy a skandináv állam mellett például Svájc (Lutz), Spanyolország (Sanz Briz), és ha Olaszország nem is, de spanyol álkonzulként az olasz Perlasca is próbált tenni a budapesti zsidók megmentéséért — de senkinek nincs akkora kultusza, mint Wallenbergnek.
Ikonikus történelmi szerepéhez az is hozzájárult, hogy a szovjetek vélhetően kémkedés gyanújával elhurcolták, innentől fogva máig rejtélyes a további sorsa.
Egyesek szerint pár évvel később egy orosz börtönben szívinfarktus végzett vele, mások pedig évtizedekkel később is felismerni vélték egy fogolytáborban. Svédország is csak 2016-ban minősítette hivatalosan is halottnak Raoul Wallenberget. Ekkor lett volna 96 éves.
Tavaly áprilisban halt meg a húga, aki évtizedeken át igyekezett kideríteni testvére elhurcolásának és halálának körülményeit. A Wallenberg-mítosz legendája tovább tart, és gyaníthatóan az idők végezetéül hirdeti majd az egyén bátorságának, a szolidaritásnak és a felelősségvállalásnak a példáját.
