99 éve született Szenes Hanna, a magyar származású „Wonder Woman”

Idén márciusban nőnapi akcióként apró szobrot avattak emlékére Budapesten.

Szenes Hanna költő és a palesztinai zsidó ellenállási mozgalom harcosa volt, aki 1921. július 17-én született Budapesten, asszimilálódott zsidó család tagjaként. Apja, Szenes Béla sikeres színpadi szerző volt. A református Baár-Madas leánygimnáziumba járt, de az egyre erősödő antiszemitizmus és a nácizmus előretörése cionistává tette.

Megözvegyült édesanyja akarata ellenére héberül kezdett el tanulni, és készülni kezdett az alijára. 1939-ben érkezett Palesztinába, és a nahalal-i lányok számára fenntartott mezőgazdasági iskolába járt, ahol először kezdett el költeményeket írni. Később a Caesarea melleti Sdot Yam kibuchoz csatlakozott.

1943-ban kezdett el foglalkozni a gondolattal, hogy visszamegy Magyarországra, hogy aliját szervezzen a fiatalok között, és édesanyját kimenekítse. Csatlakozott a brit hadsereghez, és önkéntesként egy csoport palesztinai zsidó fiatallal együtt ejtőernyős kiképzést kapott Egyiptomban.

A kiképzés célja az volt, hogy a náci vonalak mögött szervezzék és segítsék a zsidó ellenállási mozgalmat. Két társa, akiket a britek magyarországi munkára szemeltek ki, Joel Nussbächer (Palgi) és Goldstein Peretz (Ferenc) voltak.

Megörökítették Szenes Hanna és Pataki Ferenc legendás szerelmének emlékét

Nemcsak domborművet avattak, hanem a Szenes Hanna teret is, amely közvetlenül kapcsolódik a Pataki Ferenc utcához

Ejtőernyősként az olaszországi Bariba vitték őket, majd 1944 márciusában ledobták őket Jugoszlávia partizánok ellenőrizte területe felett. Szenes Hanna Reuben Dafni társaságában 1944 júniusában átlépte a magyar határt, de azonnal elfogták, és a szombathelyi börtönbe szállították, ahol kihallgatták. Palgi és Goldstein eljutott Budapestre, de ők is a hatóságok kezére kerültek.

Szenes Hannát Budapestre szállították, ahol válogatott kínzásokkal próbálták információi kiadására kényszeríteni, és édesanyjával is szembesítették, hogy valljon, sőt le is tartóztatták. A Szálasi-puccs után, 1944 októberében a nyilasok bíróság elé állították, majd november 7-én kivégezték. 23 éves volt ekkor.

Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították és a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték végső nyugalomra.

Szenes Hanna kiváló író és költő is volt. A hegedű című, erősen önéletrajzi ihletésű egyfelvonásos darabjában egy fiatal lányról ír, aki feladja karrierjét azért, hogy egy kibuchoz csatlakozzon. Több versét, így az 1944 májusában Palesztinában íródott Boldog a gyufa kezdetűt is egész Izraelben és a zsidó világban népdalként éneklik (versgyűjteménye magyar nyelven itt található).

Ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, a magyar származású izraeli „Wonder Woman” első szobrát hazánk fővárosában idén márciusban, egy nőnapi akcióként avatták fel. A kezdeményezés Kolodko Mihály váci szobrászművész és a Hosszúlépés nevű turisztikai-örökségvédelmi szervezet közös együttműködéséből vált valóra.

Miniszobrot kapott Szenes Hanna Budapesten

Nőnapi akcióként vasárnap felavatták a magyar származású izraeli „Wonder Woman” első szobrát hazánk fővárosában.

A II. kerület vezetésének korábbi bejelentése szerint pedig a Széna téren is szobrot állítanának emlékére a jövőben — nem messze attól a helytől, ahol 76 évvel ezelőtt kivégezték.