Az isztambuli Hagia Sophia bazilika mecsetté alakítása jogilag megalapozott, és nem zárja el senki elől azt a lehetőséget, hogy belépjen az épületbe – jelentette ki Murat Salim Esenli, Törökország olaszországi nagykövete, aki a római török képviseleten nyilatkozott a sajtónak kedden.
Murat Salim Esenli hangsúlyozta, hogy csak Isztambul városában nyolcvankilenc templom működik, örmény, katolikus, ortodox, anglikán templomok, valamint huszonegy zsinagóga. „Félrevezető tehát azt állítani, hogy Törökország nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot, kizárólag a Hagia Sophia ügyére hivatkozva” – vélte Ankara olaszországi diplomáciai képviselője.
A nagykövet kijelentette, hogy a bazilika átalakítása Törökország szuverén jogának számít: a döntés „jogilag megalapozott és nem kirekesztő, mivel a bazilika mindenki, keresztények és muzulmánok előtt is nyitva marad” – mondta. Hozzátette, az egyetlen különbség az lesz, hogy a Hagia Sophiába belépőknek le kell majd venni cipőjüket, elválasztják a férfiaknak és nőknek fenntartott tereket, és a nőknek le kell fedni fejüket, ahogyan a bazilikától nem messzi Kék Mecsetben is ugyanezek a szabályok érvényesek. Kifejtette, a Hagia Sophia a világörökség részének számít, és Törökország tudja, milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy az épület az UNESCO listáján maradjon.
Ezzel egy időben Törökország illetékes minisztere bejelentette, hogy a mecsetté átalakított bazilikában letakarják a keresztény kegytárgyakat, valamint a Hagia Sophia a muszlim vallási szertartások alatt nem lesz látogatható.
Murat Salim Esenli az olasz sajtó képviselőit a 2016. július 16-én megkísérelt törökországi katonai puccs évfordulója alkalmából fogadta, amely azóta a demokrácia és a nemzeti egység napjának számít. A nagykövet adatai szerint a puccskísérlet után 400 ezer embert vettek őrizetbe vagy tartóztattak le, számos tárgyalás még nem zárult le. Hozzátette, hogy a puccs után elbocsátottak közül kétszázezren visszakapták korábbi állásukat.
Korábban a nap során Törökország egyébként óva intette az Európai Uniót is a belügyeibe avatkozástól az Hagia Sophia mecsetté nyilvánításával kapcsolatban. A török külügyminisztérium szóvivője közleményben hangsúlyozta, hogy senki sem sértheti meg Törökország szuverén jogait – jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség.
Hami Aksoy arra reagálva adott ki közleményt, hogy az EU-tagországok külügyminiszterei előző nap elítélték az isztambuli látványosság – volt ortodox székesegyház – mecsetté minősítését.
Aksoy hangsúlyozta: az épület Törökország tulajdona, státuszának megváltoztatása pedig csakis Törökország szuverén joga.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozását követően a Hagia Sophia-ügy kapcsán úgy fogalmazott: a döntés elkerülhetetlenül felgyorsítja a bizalmatlanságot, elősegíti a vallási közösségek közötti megosztást, aláássa a párbeszédre és az együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket.
Szombaton Washington fejezte ki „csalódottságát” az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt. Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kiadott közleményében mindazonáltal leszögezte: az amerikai kormányzat „tudomásul veszi a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy minden látogató számára garantálja a belépést” a mecsetté alakított egykori székesegyházba.
Szteliosz Pecasz görög kormányszóvivő viszont ennél jóval élesebben fogalmazott a Sky televíziónak szombaton adott interjújában:
„Erdogan történelmi hibát követett el, olyan hibát, amely szakadáshoz vezet, de amely reményeim szerint nem lesz áthidalhatatlan”.
Pecasz szerint Erdogan döntése sok problémát fog okozni neki.
„Görögország elítéli ezeket a cselekedeteket, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy következményeik legyenek Törökországra nézve. Minden terítéken van, a szankciók lehetősége is, nemcsak Európa, hanem a nemzetközi szervezetek részéről is, mint például az UNESCO” – jelentette ki a szóvivő, aki szerint semmi kétség afelől, hogy Athén szankcionálni fogja Ankarát. Szerinte ez e kérdés szerepelni fog a legközelebbi európai uniós csúcs napirendjén is.
Aki megsérti a nemzetközi jogot, tisztában kell lennie azzal, hogy ezért fájó szankciók járnak. A Hagia Sophia ügye nemzetközi ügy, Ankara döntése pedig komoly sértés (a keresztény világnak) – mondta a szóvivő.
Vasárnap délben Ferenc pápa is mélységes fájdalmát fejezte ki az isztambuli Hagia Sophia bazilika mecsetté nyilvánítása miatt a Szent Péter téren mondott beszédében.
Ez volt az első állásfoglalás a pápa és a Vatikán részéről azután, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság pénteken a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett. Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt követően elrendelte, hogy a világörökség részét képező isztambuli épületet ismét mecsetté alakítsák át.
Korábban Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka, valamint a romániai, ciprusi, georgiai ortodox egyház vezetője is elítélte a török döntést.
