Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, majd 1935-ben múzeummá nyilvánították.
Recep Tayyip Erdogan szerda késő este az A Haber török kormányközeli hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott:
„a török nemzet évek óta azután sóvárog, hogy a Hagia Sophia dzsámi legyen.”
Továbbá ez egyben a muzulmán világ elvárása is — tette hozzá a török elnök, aki szerint nagyon nagy hiba volt annak idején múzeummá alakítani a Hagia Sophiát.
Az isztambuli épületet gyakran a világ nyolcadik csodájának is nevezik, és az épület története máig sokat mesél. A Hagia Sophiát jelenlegi formájában 537-ben szentelték fel, és csaknem ezer évig szolgált a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelyeként — emlékeztet az Index.
A IV. keresztes hadjárat idején, 1204-ben katolikus nyugati „keresztesek” fosztották ki, majd Hódító Mehmed Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával mecsetté alakította át, de csak 120 évvel később alakították át az iszlámra jellemző épületegyüttessé.
A Hagia Szophia ekkor vált az iszlám keresztény világ felett aratott győzelmének szimbólumává, de a múltban
az épületet mindig tisztelettel kezelték a szultánok.
Továbbá nevét is megtartották, csak törökösen Ayasofya-nak kezdték nevezni.
Az Oszmán Birodalom bukását követően Kemál Atatürk a szekularizáció nevében megtiltotta az imádságot a Hagia Sophiában, amit 1935-ben múzeummá nyilvánítottak.
Isztambul polgármestereként Erdogan egyszer már előállt ötletével, de a kilencvenes években még óriási volt az ellenállás felvetésével szemben, hiszen sokak számára a Hagia Sophia egyben a szekuláris török köztársaság jelképének is számított.
A kritikus hangokkal szemben az elnök azzal érvelt, hogy
„amikor a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet támadták, akkor senki nem emelte fel a szavát a pusztítás ellen.”
Erdogan bejelentése szerint az átalakítására a Törökországban március 31-re kitűzött helyhatósági választásokat követően kerülhet sor majd — derül ki az MTI írásából.