Kovács Péter volt alkotmánybíró is azon három bíró között van, aki eldönti: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékes-e a palesztinok lakta területeken elkövetett feltételezett háborús bűnök ügyében — írja a The Times of Israel.
Egy magyar, egy francia és egy benini bíró alkotja az ICC Tárgyaláselőkészítő Kollégiumát, amelyet azzal bíztak meg, hogy döntsön egy érzékeny kérdés ügyében: a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékes-e a palesztin területeken elkövetett állítólagos bűncselekmények ügyében.
Az ICC (International Criminal Court) 2002-ben jött létre a népirtással, emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyek felelősségre vonására.
A főügyész nyomozott például a Dárfurban, Szudánban, Grúziában és Líbiában elkövetett háborús bűnök ügyében, és több tucatnyi ember ellen kezdeményezett eljárást.
Kovács Péter, Marc Perrin de Brichambaut és Reine Adelaide Sophie Alapini-Gansou az a három bíró, aki dönt majd arról, hogy a hágai testület nyomozást indít-e a Jordán nyugati partján, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben állítólagosan elkövetett bűncselekmények kapcsán.
Ha úgy ítélik meg, hogy elindulhat az eljárás, akkor akár izraeli politikai és katonai vezetőket is a bíróság elé citálhatnak. Ha viszont illetéktelennek tartják a testületet, lezárják az ügyet.
Várhatóan napokon vagy heteken belül megszületik a döntés.
Az ICC tevékenységét ellentmondások övezik. Az Egyesült Államok például szankciókat vetett ki a testületre, Izrael pedig elfogultsággal és antiszemitizmussal vádolja.
Tavaly egy mali állampolgár ügyvédei elfogultságra hivatkozva megpróbálták elérni, hogy a háromfős bírói testület ne foglalkozhasson a férfi ügyével arra hivatkozva, hogy Alapini-Gansou korábban kétszer is részt vett tényfeltáró küldetéseken az afrikai országban. A felvetést azonban az illetékes plenáris testület elutasította.
A palesztin ügyben viszont egyelőre senki nem próbálta megkérdőjelezni a tárgyaláselőkészítő kollégiumot. Kovács és Birchambaut egyébként már régóta foglalkozik a közel-keleti konfliktus körüli ügyekkel. A magyar szakember korábban az Alkotmánybíróság tagja volt, kutatási területe az emberi jogok nemzetközi védelme, a kisebbségvédelem.
Izrael természetesen abban reménykedik, hogy a bírák úgy döntenek majd: az ICC nem illetékes a Nyugati part, Gáza és Kelet-Jeruzsálem ügyében.
Rossz előjel azonban, hogy a trió már többször is arra utasította az ICC ügyészét, Fatou Bensoudát, hogy vizsgálja meg újra a gázai flotilla ügyét, amelyet a bírónő azzal akar lezárni, hogy nem elég súlyos ahhoz, hogy az ICC tárgyalja.
Mint emlékezetes: 2010. május 31-én izraeli kommandósok szálltak le a Mavi Marmara hajó fedélzetére, amely meg akarta törni a Gáza körül a Hamász palesztin terrorszervezet hatalomra jutása és rendszeres támadásai miatt felállított izraeli blokádot, amelyet egyébként a zsidó állam Egyiptommal együttműködésben állított fel. Az izraeli kommandósokra ütőkkel és fémrudakkal támadtak rá a hajó fedélzetén lévő aktivisták.
A csetepatéban tíz török állampolgár halt meg, tíz izraeli katona pedig megsebesült, egy közülük súlyosan.
A Comore-szigetek három évvel később kezdeményezett eljárást az ICC-nél Izrael ellen, mivel a hajó ennek a csöppnyi muszlim országnak a zászlaja alatt hajózott.
Bensouda azonban úgy döntött, „nincs észszerű alap” ahhoz, hogy eljárás induljon, mert bár az izraeli kommandósok elképzelhető, hogy elkövettek háborús bűnöket, de a feltételezett bűncselekmények nem elég súlyosak ahhoz, hogy az ICC tárgyalja őket.
A Comore-szigetek fellebbezett, így került az úgy a három bíró elé. Birhambaut, Kovács és Alapini-Gansou arra utasította a bírónőt, hogy fontolja meg újra a döntést, szerintük ugyanis hibákat követett el az ügy súlyosságának felmérésekor.
Már-már kafkai adok-kapok kezdődött a különböző testületek között az ICC berkein belül, amelynek eredményeként a bírák több ezer oldalon keresztül már nem is a feltételezett bűncselekményekről vitatkoztak, hanem arról, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a perek indítása és lezárása.
2018 novemberében Brichambaut, Kovács és Alapini-Gansou végül harmadjára is felszólította a bírónőt, hogy foglalkozzon ismét az üggyel, aki ezt elutasította, így fellebbeztek a döntés ellen.
A három bíró azzal is nagy port vert fel Izraelben, amikor két éve kampányt indított a „palesztinai helyzet áldozatainak” felkutatására, ami szintén azzal fenyegetett, hogy izraeli vezetőket citál be az ICC.
A kezdeményezés értelmében az ICC honlapján egy kizárólagosan palesztinok számára fenntartott oldalt létesítettek volna, amelynek segítségével elérték volna a palesztin „áldozatokat”.
Jeruzsálemben rendkívül furcsának találták, hogy a testület már jó előre az áldozatokkal foglalkozik, amikor az ügy még csak el sem jutott a nyomozás szakaszába.
Alan Baker, az izraeli külügyminisztérium korábbi tanácsadója kijelentette: az ICC a palesztinbarát propaganda eszközévé vált.
