Magyar bírón múlhat, hogy vádlottak padjára ültetik-e Izraelt

Kovács Péter volt alkotmánybíró is azon három bíró között van, aki eldönti: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékes-e a palesztinok lakta területeken elkövetett feltételezett háborús bűnök ügyében — írja a The Times of Israel. 

Egy magyar, egy francia és egy benini bíró alkotja az ICC Tárgyaláselőkészítő Kollégiumát, amelyet azzal bíztak meg, hogy döntsön egy érzékeny kérdés ügyében: a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékes-e a palesztin területeken elkövetett állítólagos bűncselekmények ügyében.

Az ICC (International Criminal Court) 2002-ben jött létre a népirtással, emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyek felelősségre vonására.

A főügyész nyomozott például a Dárfurban, Szudánban, Grúziában és Líbiában elkövetett háborús bűnök ügyében, és több tucatnyi ember ellen kezdeményezett eljárást.

Kovács Péter, Marc Perrin de Brichambaut és Reine Adelaide Sophie Alapini-Gansou az a három bíró, aki dönt majd arról, hogy a hágai testület nyomozást indít-e a Jordán nyugati partján, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben állítólagosan elkövetett bűncselekmények kapcsán.

Ha úgy ítélik meg, hogy elindulhat az eljárás, akkor akár izraeli politikai és katonai vezetőket is a bíróság elé citálhatnak. Ha viszont illetéktelennek tartják a testületet, lezárják az ügyet.

Várhatóan napokon vagy heteken belül megszületik a döntés.

Magyarország is kiállt Izrael mellett Hága vádjaival szemben

Az Egyesült Államok és Ausztrália mellett hazánk volt a harmadik ország, ami kifejezte tiltakozását a Nemzetközi Büntetőbíróság állítólagos háborús bűnökre vonatkozó jogtalan eljárásával kapcsolatban.

Az ICC tevékenységét ellentmondások övezik. Az Egyesült Államok például szankciókat vetett ki a testületre, Izrael pedig elfogultsággal és antiszemitizmussal vádolja.

Tavaly egy mali állampolgár ügyvédei elfogultságra hivatkozva megpróbálták elérni, hogy a háromfős bírói testület ne foglalkozhasson a férfi ügyével arra hivatkozva, hogy Alapini-Gansou korábban kétszer is részt vett tényfeltáró küldetéseken az afrikai országban. A felvetést azonban az illetékes plenáris testület elutasította.

A palesztin ügyben viszont egyelőre senki nem próbálta megkérdőjelezni a tárgyaláselőkészítő kollégiumot. Kovács és Birchambaut egyébként már régóta foglalkozik a közel-keleti konfliktus körüli ügyekkel. A magyar szakember korábban az Alkotmánybíróság tagja volt, kutatási területe az emberi jogok nemzetközi védelme, a kisebbségvédelem.

Izrael természetesen abban reménykedik, hogy a bírák úgy döntenek majd: az ICC nem illetékes a Nyugati part, Gáza és Kelet-Jeruzsálem ügyében.

Rossz előjel azonban, hogy a trió már többször is arra utasította az ICC ügyészét, Fatou Bensoudát, hogy vizsgálja meg újra a gázai flotilla ügyét, amelyet a bírónő azzal akar lezárni, hogy nem elég súlyos ahhoz, hogy az ICC tárgyalja.

Mint emlékezetes: 2010. május 31-én izraeli kommandósok szálltak le a Mavi Marmara hajó fedélzetére, amely meg akarta törni a Gáza körül a Hamász palesztin terrorszervezet hatalomra jutása és rendszeres támadásai miatt felállított izraeli blokádot, amelyet egyébként a zsidó állam Egyiptommal együttműködésben állított fel. Az izraeli kommandósokra ütőkkel és fémrudakkal támadtak rá a hajó fedélzetén lévő aktivisták.

A csetepatéban tíz török állampolgár halt meg, tíz izraeli katona pedig megsebesült, egy közülük súlyosan.

Milyen amerikai és izraeli „háborús bűnöket” vizsgálna a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság?

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter megakadályozná az ICC nyomozását. Izrael szerint a bíróság nem is vizsgálódhatna területén.

A Comore-szigetek három évvel később kezdeményezett eljárást az ICC-nél Izrael ellen, mivel a hajó ennek a csöppnyi muszlim országnak a zászlaja alatt hajózott.

Bensouda azonban úgy döntött, „nincs észszerű alap” ahhoz, hogy eljárás induljon, mert bár az izraeli kommandósok elképzelhető, hogy elkövettek háborús bűnöket, de a feltételezett bűncselekmények nem elég súlyosak ahhoz, hogy az ICC tárgyalja őket.

A Comore-szigetek fellebbezett, így került az úgy a három bíró elé. Birhambaut, Kovács és Alapini-Gansou arra utasította a bírónőt, hogy fontolja meg újra a döntést, szerintük ugyanis hibákat követett el az ügy súlyosságának felmérésekor.

Már-már kafkai adok-kapok kezdődött a különböző testületek között az ICC berkein belül, amelynek eredményeként a bírák több ezer oldalon keresztül már nem is a feltételezett bűncselekményekről vitatkoztak, hanem arról, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a perek indítása és lezárása.

2018 novemberében Brichambaut, Kovács és Alapini-Gansou végül harmadjára is felszólította a bírónőt, hogy foglalkozzon ismét az üggyel, aki ezt elutasította, így fellebbeztek a döntés ellen.

A három bíró azzal is nagy port vert fel Izraelben, amikor két éve kampányt indított a „palesztinai helyzet áldozatainak” felkutatására, ami szintén azzal fenyegetett, hogy izraeli vezetőket citál be az ICC.

A kezdeményezés értelmében az ICC honlapján egy kizárólagosan palesztinok számára fenntartott oldalt létesítettek volna, amelynek segítségével elérték volna a palesztin „áldozatokat”.

Jeruzsálemben rendkívül furcsának találták, hogy a testület már jó előre az áldozatokkal foglalkozik, amikor az ügy még csak el sem jutott a nyomozás szakaszába.

Alan Baker, az izraeli külügyminisztérium korábbi tanácsadója kijelentette: az ICC a palesztinbarát propaganda eszközévé vált.

„Háborús bűnök”: a nemzetközi bíróság mindenképpen vizsgálódna Izrael ellen

A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze szerint folytatódhat a büntetőjogi vizsgálat, az oslói egyezmény ellenére is.