Valaki szinte tetszése szerint támadja az iráni nukleáris létesítményeket, a hagyományos iráni fegyverzetet és az iráni Forradalmi Gárdához tartozó objektumokat — írja a The Jerusalem Post.
Az iráni titkosszolgálatok teljesen összeomlottak — értékeli a helyzetet a jeruzsálemi angol nyelvű lap, amely szerint nemcsak az a kérdés, hogyan tudott valaki két hét alatt hét támadást elkövetni iráni területen, hanem az is, hogy miért nem tudta mindezt megakadályozni az iszlám köztársaság.
A The Jerusalem Post emlékeztet arra, hogy 2010 és 2013 között az iráni rezsimnek sikerült lecsapni egy CIA-sejtre, és több ügynöktől is megszabadulni.
Az Egyesült Államok és Izrael 2009-2010-ben a Stuxnet internetes vírus segítségével sokat ártott ugyan az iráni atomprogramnak, de ehhez a holland titkosszolgálat támogatására volt szükség.
Az iráni kémelhárítás egyébként jóval hatékonyabban működik, mint Izrael más ellenségeié.
Iránban időről időre bejelentik, hogy Moszad-ügynököket fogtak el, akik valójában csak ellenzéki politikusok. Néha azonban valóban profi módon szabadulnak meg az ellenséges kémektől.
Izrael egy művelet során 2018 januárjában szerezte meg az iráni atomprogram titkos információit. Addig a zsidó államban úgy tartották, hogy Irán területére jóval nehezebb bejutni, mint Szíriába, ahol az izraeli hadsereg ezrével hajt végre titkosszolgálati és katonai akciókat.
Amikor még Meir Dagan volt a Moszad igazgatója, sokan az izraeli titkosszolgálatnak tulajdonították az iráni atomtudósok elleni rejtélyes támadásokat.
Ez azonban már több mint tíz éve történt, a tudósok jelentős részét pedig akkor likvidálták, amikor egyedül voltak a nukleáris létesítményeken kívül. Teljesen más dolog viszont bejutni ezekbe az objektumokba és robbanásokat előidézni bennük, ahogyan az az elmúlt két hétben történt.
A The Jerusalem Post szerint akár Izrael, akár az Egyesült Államok, akár Szaúd-Arábia hajtsa is végre ezeket a támadásokat talán helyi iráni ellenzékiek segítségével,
lényegében tetszés szerint semmisítenek meg nukleáris és hagyományos fegyverzetekkel kapcsolatos, valamint a Forradalmi Gárdához köthető létesítményeket, ráadásul olyan módon, ahogy emberemlékezet óta nem követtek el akciókat.
A nagy hatalmú Forradalmi Gárdának két hete lett volna leleplezni a sejteket, amelyek mindezt végrehajtják, de egyelőre nem tudnak eredményt felmutatni.
A jeruzsálemi lap szerint ha ezek az akciók kibertámadások, akkor már inkább érthető, hogy Teherán eddig senkit nem fogott el és nem tudott semmit megakadályozni. Elképzelhető ugyanis, hogy már hónapokkal, esetleg évekkel ezelőtt megtervezték a kibertérben végrehajtandó akciókat, amelyeket mostanra időzítettek.
Azonban azt is érdemes felidézni, hogy a Stuxnet-támadás után az iráni rezsim rendkívüli mértékben megerősítette kibervédelmét.
Most viszont alighanem elsőrangú titkosszolgálattal kerültek szembe az irániak, akik másodvonalbeli kémelhárításukkal szinte védtelennek bizonyultak.
A nagy kérdés most az, hogy ezek a támadások meddig folytatódhatnak, Irán meg tud-e velük birkózni, vagy pedig titkos alku keretében éri majd el, hogy leálljanak az akciók.
Ha azonban nem sikerül Teheránnak megállítani a rejtélyes robbanásokat, a Post szerint az ajatollahok képzeletét felülmúló következményei lehetnek a nukleáris és más létesítmények elleni akcióknak.
