A világjárvány okozta bizonytalanságban az izraeli és a magyarországi zsidó tematikus túrák szakértőivel kerestük a válaszokat.
„Halottasház” – írta a minap a Neokohn egyik lelkes olvasója abban a kommentjében, amelyet a Ferihegyi repülőtéren készített fotóhoz tett fel. Wágner Tamás nem csak szellemes és csípős hozzászólásai miatt, de világutazásairól is ismert olvasótáborunkban.
A lapunk által megkérdezett professzionális utazók és utaztatók ennyire azért nem látják drámainak a helyzetet, de az iparágat ért kihívások hatásairól mindegyiküknek megvan a markáns véleménye.
A nyári utazásukat tervezők vagy a turizmus iránt érdeklődők egyaránt iránymutatást kaphatnak szakembereinktől, akik nemcsak zsidó tematikájú utakról, de saját nemzetközi tapasztalataikról is beszéltek nekünk.
„Az idei nyaralás lehet akár egy pszeudo-nyaralás is. Ha másképp nem megy, fedezzük fel saját településeinket” – fogalmazott Gyémánt Balázs, aki évek óta az egyik legismertebb hazai hivatásos világutazó. Gyémánt szerint a legtöbb embernek komoly kihívás lehet az azonnali alkalmazkodás a vonaton, repülőkön és buszokon bevezetett új nemzetközi utazási normákhoz. Ezért is lehet érdemes saját környezetünkben körülnézni.
A csepeliek felfedezhetik Budát, azok pedig Kispestet vagy éppen Óbudát. Először saját településünket, majd az ország még nem ismert részeit érdemes felkutatni, és ha még van lehetőség, azokat a környező országokat, ahova el lehet jutni néhány óra alatt
– javasolja a szakember, akit éppen pár nappal egy ausztriai kirándulása után értünk el.
Gyémántot kissé váratlanul érte, hogy az osztrákok „lazábban álltak a maszkviseléshez mint otthon”. Sem az éttermekben, sem a bécsi múzeumokban nem viseltek maszkot az emberek.
Normális estben sem Gyémántot, sem kollégáját, a budapesti zsidó túrák egyik legnagyobb szakértőjét, Salgó Ágit nem lett volna könnyű elérni – ilyenkor ugyanis folyamatosan turistáikkal lennének úton – vagy Budapesten, vagy a világ más országaiban. A világjárvány miatt azonban február óta gyakorlatilag egyiküknek sem volt önálló utaskísérői feladata. Ahogy lapunknak mesélték, embert próbáló időket élnek.
„Pár hete még azt éreztem, hogy kezd kicsúszni a talaj a lábam alól” – mondta Gyémánt, Salgó pedig „mentsvárként” említette, hogy tavaly visszament a Lauder iskolába nyelvi oktatónak. Mindketten ismernek olyanokat, akik most komolyan elgondolkodtak a pályamódosításon.
Vannak olyan idegenvezetők, akik nyelvtudásuk miatt multiknál kezdtek el állást keresni, de akadt olyan is, aki külföldi szállodák felé vette az irányt, akár takarítóként is. Nyilvánvalóan lesz egy sajátságos szakmai szelekció is, szinte biztos, hogy csak a legjobbak tudnak továbbra is a megmaradni idegenvezetőnek
– vélték a lapunknak nyilatkozók.
„Nekem ez a hivatásom, nem vagyok képes arra, hogy csak úgy elengedjem. Kivárunk, a férjem is szakmabeli, megpróbáljuk túlélni. Életünk legnagyobb szakmai kihívása ez most” – fogalmazott Salgó, aki két gyermek édesanyjaként próbál optimista lenni, de minden reális számítása szerint leghamarább csak jövő tavasszal lesz képes ismét izraeli és amerikai turistáival Magyarországon dolgozni.
„Addig persze örömmel ajánlom mindenkinek Budapest és az ország gazdag zsidó örökségét. Bármerre is utazzon a turista, Tokajtól Sopronig, Szegedtől Salgótarjánig mindenhol találhat fantasztikus emlékeket egy-egy épület, egy újraéledő közösség vagy éppen egy rejtélyes temető formájában” – meséli Salgó.
Gyémánt Balázs a korábbi hetek reménytelenebb napjai után nemcsak hogy visszatért az utazáshoz – épp a Tokaj-környékén egykor élt csodarabbikról írta legfrissebb beszámolóját –, de egy olyan projekten dolgozik, amivel szeretne praktikus segítséget adni a többi utazni vágyónak is. „Azon mesterkedem, hogy újra bizalmat építsek az utazókban” – fogalmazott új vállalkozásáról, amelynek lényege
felfedezni a nemzetközi utasok előtt újra megnyíló európai országok koronavírus miatt megváltozott turisztikai sajátosságait, és minderről vloggerként beszámolni.
Elsőként Görögországból, majd Ausztriából és Németországból és várhatóak videók a következő hetekben.
Ott azért még egyikük sem tart, hogy a reménykedő hangulatban táncra perdüljenek, noha Gyémánt a napokban ezt tette több száz kollégájával együtt. A múlt héten ugyanis a Magyar Idegenvezetők Egyesületének szervezésében egy flashmobot szerveztek a budapesti Szent István-bazilika elé. A túravezetők ezzel is szerették volna felhívni a kormány figyelmét arra, hogy közösségük állami segítségre számít.
Pillanatnyilag nem tudni, hogy a turizmust stratégiai jelentőségűnek tartó kormány – amelynek az ágazat egy ideje már 10 százalék feletti GDP-hozzájárulást termel – vajon hajlandó lesz-e anyagiakban is támogatni a munkanélküli vállalkozókat. Pedig lenne rá nemzetközi példa: számos környező ország – több száz eurós apanázsa – mellett Izraelben is jár állami segély azoknak a hivatásos idegenvezetőknek, akik most hónapokig bevétel nélkül maradnak.
Mint azt Dan Diamant izraeli idegenvezető lapunknak elmondta, havonta a minimálbér 75 százalékára számíthatnak „vigaszdíjként” márciustól kezdve. Igaz, ennek eléréséhez a flashmobnál valamivel drasztikusabb érdekérvényesítő módszert foganatosítottak: több alkalommal is felvonultak a Knesszet elé a máskor arra csak turistákkal megjelenő idegenvezetők.
„Ne szépítsük. Katasztrófa van itt jelenleg” – fogalmazott Diamant, aki ismerős lehet a hazai zsidó média olvasóinak, hiszen a zsido.com munkatársaként régóta szolgál beszámolókkal Izraelből. Ez a cikke például egy örök érvényű, fontos riport.
Diamant tehát az írással is el tudja foglalni magát, bár a tény, hogy március elején dolgozott utoljára utaskísérőként, sokat elárul az iparág izraeli helyzetéről. Számára ugyanis az egész főszezon – az izraeli tavasz – már véget is ért. Rajta kívül az izraeli turizmus is komoly veszteségekkel számol. Pillanatnyilag külföldiek nem is léphetnek be az országba. Így marad a belföldi utaztatás.
Az EL-AL a teljes csőd közelébe került, a napokban vetették fel, hogy állami tulajdonba kerülhet azért, hogy ne húzza le a rolót a zsidó állam nemzeti légitársasága.
Habár van nemzetközi légi forgalom, sőt, a Wizzair magyar tulajdonú légitársaság is repül hetente pár alkalommal Izraelbe, gyakorlatilag csak a kettős állampolgárok vagy az izraeliek utaznak vissza az országba. Azok, akik képesek arra, hogy két hét kötelező karanténra szánják magukat a visszaérkezésük után – meséli Diamant.
A szakértő az ipar szereplőivel kapcsolatban kifejtette:
Az öt-hatezer aktív idegenvezető most próbálja hasznosan tölteni felgyülemlett szabadidejét. Új nyelveket tanulnak, esetleg mellékállásokat keresnek. Buszos kollégáik nemritkán útlezárásokkal egybekötött tüntetésekkel próbálják felhívni a figyelmet sanyarú – banki kölcsönökkel terhelt – sorsukra.
Mindezek közben a hotelek és az éttermek amolyan „lélegeztetőgép funkcióban” üzemelnek. A helyiek a változó izraeli járványhelyzettől függően folytatják szokásaikat, és látogatják az éttermeket. A szállodák azonban még csak minimális kapacitással üzemelnek
– meséli Diamant.
Izraelben általában az augusztus hónap szokott lenni az, amikor a pedagógusok mellett a legtöbben próbálnak vakációzni. „Vélhetően tele lesz az ország, sokan bíznak az augusztus 1-től nyíló ciprusi vagy görög lehetőségekben” – mondta szakértőnk, aki szerint
már a mostani hétvégéken érzékelhető, hogy az ország három legkedveltebb belföldi turisztikai desztinációja – Tiberias, Eilat vagy a Negev-sivatag – tele van emberekkel.
Az azonban még igencsak kérdéses, hogy mindez meddig lehet így? A koronavírus második hulláma ugyanis baljós árnyakat vet Izrael nyári vakációzóinak mindennapjaira. Csak remélni tudjuk, hogy az alábbi cikk mihamarabb visszanyerheti aktualitását:
