Iráni milíciák rakétát lőttek az iraki amerikai nagykövetségre

A rakéta azonban nem találta el a nagykövetséget, hanem egy lakóházba csapódott, ahol megsebesített egy gyereket. 

Az iraki biztonsági erők arról számoltak be, hogy az elmúlt években megnövekedett rakétatámadások miatt az amerikaiak egy C-RAM rakétaelhárítót telepítettek az úgynevezett „zöld zóna” védelmére, ahol a nagykövetségük is található. A C-RAM rendszer elsősorban rövid hatótávolságú rakéták hatástalanítására alkalmas.

A hivatalos katonai jelentés szerint a rakétát Bagdadból lőtték ki szombaton, és a helyi televízió székházának közelében csapódott be. A robbanásban egy gyerek fejsérüléseket szenvedett és egy ház is megrongálódott – írja az Israel Hayom. 

Az iraki biztonsági erők egy másik rakétát hatástalanítottak, amely a Bagdadtól északra fekvő Taji tábort célozta, amely az amerikaik által vezetett koalíciós erők kiképzőközpontja. Márciusban két amerikai is egy brit katona meghalt, mikor rakétatalálat érte a létesítményt.

Az amerikaiak már többször kritizálták az iraki vezetést, amiért nem csap le az ország területén munkálkodó iráni támogatású milíciákra. Ráadásul az elmúlt években Teherán több embere is fontos kormányzati pozícióhoz jutott az iraki kormányban.

A The Jerusalem Post beszámolója szerint alig néhány napja terjedt el a hír Irakban, hogy az amerikaiak egy rakétaelhárító rendszert tesztelnek a nagykövetségük közelében. Több iraki politikus is provokációnak nevezte a lépést, majd néhány órával később becsapódott a rakéta.

Akár Magyarországot is elérheti az iráni rakéta

Egy friss elemzés szerint Észak- és Közép-Európát is veszélyezteti a perzsa űrprogramnak álcázott ballisztikus rakétaprogram.

Az Iszlám Állam 2017-es bukása óta, Irakban az iráni vezetés által finanszírozott csapatok töltik be az űrt, amit a terrorszervezet hagyott maga után. A legnagyobb félkatonai szerveződés a Kataib Hezbollah. Irak lakosságának közel 65%-a síita muszlim, így az iráni csapatok viszonylagos népszerűségnek örvendenek.

Az elmúlt években egyre nagyobb befolyást szerez Irán Irakban, és több fegyvergyárat és rakétaállomást is telepítettek, amelyeket Izrael több alkalommal célba vett. 

Az amerikaiak iraki szerepvállalása azóta bizonytalan, amióta 2011-ben úgy vonta ki Barack Obama elnök az amerikai seregeket, hogy lényegében teljesen magára hagyta az újonnan kiképzett iraki biztonsági erőket. Ennek következtében a különböző szélsőséges csoportok visszafoglalták a korábban amerikaiak által felszabadított városokat. Az amerikai csapatok kisebb számban, és elsősorban kiképzési és támogatói céllal tértek vissza Irakba, miután 2014-ben az iraki vezetés kérte a segítségüket az Iszlám Állam ellen.

Az elmúlt egy évben az Arab-öböl körüli iráni-amerikai feszültségek közepette, mind az amerikai fél, mind az iraki vezetés a csapatok kivonulásáról kezdett beszélni. A tervek szerint még idén megkezdődnek az egyeztető tárgyalások.

Tavaly ősszel tüntetések törtek ki, amelyek során a a tömeg megpróbálta lerohanni a bagdadi amerikai nagykövetséget.

Trump elnök korábban jelezte, hogy kész lenne kivonni az Irakban állomásozó csapatokat. Sokan aggódnak, hogy ha az Egyesült Államok minden egységét kivonja Irakból akkor az ország teljesen iráni befolyás alá kerülhet.

Izrael frontot nyitott Irakban?

Úgy tűnik, hogy a zsidó állam Szíria és Libanon után most Irakban folytatja csendes háborúját Irán síita terrorszervezetei ellen.