Napokkal az annektálás előtt Netanjahut és Trumpot támadják az izraeli telepesek

Különleges bejelentésre készül Donald Trump a közel-keleti béketervvel kapcsolatban, nyilatkozta Kellyanne Conway, az elnök tanácsadója tegnap a Fehér Ház udvarán. Úgy tűnik, az izraeli annektálási tervek miatti nemzetközi feszültségre és a média találgatásaira ez a bejelentés lehet a végső válasz.

Trump előrevetített közel-keleti bejelentése záróakkordja lehetett volna annak a magas szintű megbeszélésnek, amit Washingtonban a héten tartottak Jared Kushner, Mike Pompeo külügyminiszter, Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó és az USA izraeli nagykövete, David Friedman, valamint Avi Berkowitz, a Fehér Ház különleges megbízottja részvételével.

A várakozásokkal ellentétben az amerikai elnök bejelentése a “közös nevezőre jutás hiánya miatt”, elmaradt. Berkowitzal együtt Friedman nagykövet is dolgavégezetlenül utazott vissza Jeruzsálembe további egyeztetésre a miniszterelnökkel és váltótársával Ganzcal.

Ugyanazon a napon Jason Greenblatt, Trump korábbi béketárgyalásokért felelős megbízottja a Shurat Hadin online kerekasztal beszélgetésen kijelentette:

annak ellenére, hogy érhető az izraeli társadalom erős megosztottsága, Izraelnek hálásnak kellene lennie, mi több fel kellene hagynia az amerikai elnök és a béketerv támadásával.

A magyar felmenőkkel is rendelkező Greenblatt nyilatkozata szolgál némi magyarázattal az elmaradt amerikai elnöki bejelentésre, egyben üzenet a telepesek érdekvédelmi ernyőszervezete, a Jesa Tanács, és különösen néhány szószólójának pikírt kiszólására, akik az elmúlt hetekben az izraeli médiában béketerv-ellenes hadjáratot indítottak.

Jesa-harcosok a médiában

A januári Trump-féle béketerv bejelentése után az annektálás (tehát az izraeli szuverenitás kiterjesztésének) választási ígéreteken túlmutató elhatározása a Netanjahu-Ganz egységkormány megalakulása után vált kézzelfoghatóvá.

Az egységkormány megállapodása szerint Netanjahu július elsején – amerikai koordináció mellett – a Knesszet elé viheti a szuverenitás ratifikálását, megszavazására azonban a koalíciós partnerek esetében (sincs) írásba foglalt kötelezettség.

Erőszakkal készülnek a palesztinok az izraeli annektálásra?

Az izraeli biztonsági szolgálatok vezetőinek véleménye erősen megoszlik abban, milyen lehetséges következményekkel járhat a lépés.

A politikai előzményeket és a Jesa Tanács várható reakcióit figyelembe véve a miniszterelnök két hónappal ezelőtti bejelentése több vonalon, akár a saját koalícióján belül is ellenállásra számíthatott.

Netanjahu részben, Ganz és Gabi Askenázi (Kék-Fehér) külügyminiszter a kezdetektől fogva ragaszkodott a Trump-féle tervhez, azzal a kikötéssel, hogy a zsidó állam biztonsági szempontjai abszolút elsőbbséget élveznek (Jordán-völgy annektálása). Az is nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök és Ganz közötti béketerv-értelmezési ellentétek kevésbé számítanak áthidalhatatlan különbségnek, mint a Jesa ellenzéki hadjárata.

Utolsó simítások – média és diplomácia

A márciusi választások és a koronavírus-korlátozások után a Jesa (telepes) Tanács képviselői hatpontos kiáltványukban még elismerték az amerikai erőfeszítéseket, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy a közösségek feletti szuverenitás kiterjesztése izraeli belügy, külső hozzájárulásra (akár amerikaira) nincs szükség.

Ahogy teltek a hetek, a telepesek vezetői, élén David Elhajanivel (ő a Jordán-völgy Regionális Tanácsának vezetője) a médiában először a miniszterelnök, majd az amerikai elnök ellen indítottak támadást, mondván

“Trump nem barátja Izraelnek”, felszólítva a miniszterelnököt arra, hogy “ne hátráljon meg a szuverenitás ügyében”.

Az amerikai elnököt támadó éles hangú vádaskodásoktól Netanjahu azon nyomban elhatárolódott. Elhajani azonban nem vett vissza a hangnemből, újabb célpontja Trump veje és a béketerv első számú mentora, mondván “Kushner hátbatámadta Netanjahut”, amikor tervébe belefoglalt egy Palesztin Államot, akár elméleti szinten.

Minimálverzióra csökkent a tervezett annektálás mértéke?

A 12-es csatorna szerint Netanjahu arról értesítette Mahmud Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy a tervezett annektálás mértékét jelentősen csökkentették, és abba már nem tartozik bele a Jordán-völgy, csupán két-három zsidó település.

Úgy tudni, Joszi Cohen Moszad-főnök ezt közölte Abdullah jordán királlyal a héten tartott találkozójukon is. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mely települések annektálását tervezi Izrael, de valószínűleg a három fő blokk lehet az: a Ma’ale Adumin (Kelet-Jeruzsálem), az Etzion Bloc (a fővárostól délre), és Ariel (Júdea és Szamária szívében). A 12-es csatorna a héten már idézte Gabi Askenázi külügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint Izrael mégsem annektálja a Jordán-völgyet Trump béketerve alapján.

Az izraeli jog kiterjesztése az összes, 132 településre és a Jordán-völgyre a lehetséges második hullámban várható.

A szuverenitás júliusi ratifikálásának utolsó hétében a feszült kül- és belpolitikai viszonyokhoz igazítottan két szinten folyt tovább az izraeli kommunikáció: egyrészt egy kifinomult diplomáciai, másrészt szókimondó, a telepesek igényeihez igazodó, hazai médiafronton.

Az előre bejelentett washingtoni magas szintű megbeszélés előtt Ron Dermer amerikai nagykövet a The Washington Postban megjelent véleménycikkben épített fel egy klasszikus diplomáciai hangvételű írást, amellyel a béketerv-ellenes izraeli hangokat próbálta tompítani, mondván, “a kétállami illúzió helyett el kell köteleznünk magunkat egy realisztikus kétállami megoldás mellett.”

Dermer diplomatikus sorait az Israel Hayom c. újság hazai fogyasztásra már egészen másfajta kontextusban adta tovább jobboldali olvasóinak, angol és héber nyelven.

Megváltoztatni a térképet

A Jesa-hadjárat hétvégi befejező fázisában Miri Regev (Likud) közlekedési miniszter és Joszi Dagan, a Somron Regionális Tanács és egyben a Jesa vezetője közös szamáriai körúton jelentették be a közúti összeköttetés meghosszabbításának tervét egészen a Jordán-völgyig. Dagan tényszerűen mutatta be az egyoldalú szuverenitáshoz igazított (kormány) projektet, mint olyan “történelmi döntést, amely megváltoztatja a térképet… és egymillió lakos betelepítése révén, virágzó turisztikai helyszínné válik, mint az ország központja…”

A miniszterelnök pedig bejelentette, hogy az egymáshoz közelítő kapcsolatok újabb jeleként Izrael és az Egyesült Arab Emírségek (a két ország között nincs diplomáciai kapcsolat) egészségügyi miniszterei bejelentést fognak tenni a két ország együttműködéséről a koronavírus járvány elleni küzdelemben.

A médiában ugyanaznap az is kiszivárgott: Joszi Cohen, a Moszad főnöke Ammanban tett látogatása során informálta a jordán királyt a szuverenitás közelgő bejelentésének kész tényéről, ahogyan Beni Ganz védelmi miniszter is a napokban konkrét utasításokkal fogja ellátni a biztonsági vezetést.

Konkrétumok tudomása nélkül és öt nappal a szuverenitás ratifikálása előtt azonban a különböző biztonsági szolgálatok erősen megosztott véleményen vannak a várható következményekkel kapcsolatban.

Végül a tegnapi nehéz nap végén derült ki az is, hogy a katonai szóvivő Hidai Zilberman dandártabornok, valamint Tamir Hayman vezérőrnagy, a katonai hírszerzés főnöke egy koronafertőzött társuk jóvoltából egyelőre karanténban tölti az elkövetkező pár napot.

Az ENSZ főtitkára reméli, hogy nem lesz annektálás

A portugál politikus szerint az izraeli szuverenitás kiterjesztése ellehetetlenítené a kétállami megoldást a közel-keleti konfliktusban.