Az amerikai elnök felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy bárkit vegyenek őrizetbe, aki szövetségi területen álló emlékművet rongál meg, és az elkövetőket 10 évig terjedő börtön fenyegeti.
A rendelkezés azonnali hatályú, de szerinte visszamenőleg, a már megrongált műemlékek esetében is alkalmazható. „Nem lesz kivétel” – írta Donald Trump a Twitteren. David Bernhardt belügyminiszter közleményében hangsúlyozta: nem engednek az anarchistáknak, helyreállítják a közrendet, és igazságot szolgáltatnak.
Az elnök ezzel arra reagált, hogy hétfő éjjel tüntetők megpróbálták ledönteni Andrew Jacksonnak, az Egyesült Államok hetedik elnökének bronz lovas szobrát a Fehér Ház közelében.
A tiltakozók áttörtek a Lafayette téren álló műalkotást körülvevő kordonon, majd azt firkálták a talapzatára, hogy „szemét gyilkos”. Néhányan felmásztak a szoborra, és köteleket tekertek köré, hogy ledöntsék, amikor a rendőrség közbelépett. A rendfenntartók paprikaspray-vel távolították el a tömeget a térről.
Az elmúlt hónapban világszerte tüntetésekre került sor a rendőri túlkapások és a rasszizmus ellen. A megmozdulások kiváltó oka egy 46 éves fekete férfi, George Floyd halála volt. A gyilkosságot követően indult tüntetéshullám ismét felerősítette azokat a követeléseket, amelyek Amerika rabszolgatartó és az őslakosokat elnyomó korszakával kapcsolatos emlékművek eltávolítását szorgalmazzák.
A vandalizmus-hullám legújabb eseménye: Észak-Karolina állam Charlotte városának temetőjében vörös festékkel rongáltak meg egy második világháborús emlékművet – számol be a WRTV.
Az emlékműre kommunista jelképeket és az 1986-os perui börtönlázadásra utaló szövegeket festettek. Az emlékmű annak az 500 elesett katonának állít emléket, akik a második világháborúban estek el és az állam Mecklenburg megyéjéből származtak.
Az emlékműre festett graffiti szövegén az olvasható: „Tisztelet az 1986-os hősies nap résztvevőinek!”
Ez a vandál cselekedet igen hasonló ahhoz, amit nemrég, az amerikai Memorial Day nemzeti ünnepen követtek el Lawrenceville-ben, Pennsylvania államban. Szintén nemrég egy első világháborús emlékművet gyaláztak meg a Missouri állambeli Kansas Cityben.
A Charlotte városi rendőrséghez még nem érkezett hivatalos bejelentés az ügyben, így eddig még nem kezdődött nyomozás a vandalizmust érintően.
Az összes közül a legabszurdabb vandál cselekedet talán az volt, amikor vasárnap este, az Oregon állambeli Portland városában a tüntetők ledöntötték Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnökének, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik megalkotójának szobrát,
az alapító atyáról elnevezett középiskola előtt.
„Rabszolgatartó”, „George Floyd” – ezeket a feliratokat festették a tüntetők a ledöntött szobor fehér márvány talapzatára. Az valóban igaz, hogy Jefferson korábban rabszolgatartó volt Virginiában, de támogatta a rabszolgatartás eltörlését. Ezt 1808-ban érte el, amikor az Alkotmány felhatalmazása alapján elfogadták, és elnökként aláírta az erről szóló törvényt.
A Floyd megölése óta kirobbant tüntetéssorozaton már több olyan szobrot és emlékművet megrongáltak vagy elmozdítottak, amely az amerikai polgárháború (1861-1865) déli államai, az úgynevezett konföderáció személyiségeinek, elsősorban katonai vezetőinek állított emléket.
A konföderáció a polgárháború előtti és alatti időszakban a déli rabszolgatartó államok szövetsége volt. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, és mintegy tíz olyan katonai bázis is van, amely a polgárháború déli katonai vezetőinek nevét viseli. E történelmi személyiségeket sokan az egyesült államokbeli rabszolgaság megtestesítőinek tartják.
Emellett a virginiai Richmondban ledöntötték Kolumbusz Kristóf szobrát is, a felfedezőt ugyanis az Egyesült Államok egyes vidékein ma az amerikai őslakos indiánok lemészárlása jelképének tekintik.
Egy héttel ezelőtt Új-Mexikóban is megpróbálták ledönteni tüntetők egy spanyol hódító szobrát. Eközben dulakodásba keveredtek a szobor védelmére érkező fegyveres csoporttal, és az incidens során egy embert lövés ért. Az összecsapás a 16. század fordulóján élt konkvisztádor, Juan de Onate szobra mellett robbant ki az albuquerque-i múzeum előtt. Onatét azzal vádolják, hogy részt vett egy pueblo indián törzs elleni 1599-es vérengzésben.
