Putyin állítólag kételkedett abban, hogy Izrael képes katonai lépéseket tenni Teherán ellen, Kushner pedig blokkolta Netanjahu Trumpnak címzett, Iránra vonatkozó üzeneteit.
Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton szerint az Egyesült Államok elnöke kifejezte hajlandóságát az Irán elleni esetleges izraeli csapások támogatására – írja a The Jerusalem Post.
Bolton a „The room where it happened” (A szoba, ahol megtörtént) című, várhatóan ezen a héten megjelenő könyvében egy 2017-es találkozóról ír, ahol Trump az említett megjegyzést tette. Bolton, aki akkor még nem volt a Trump-kormányzat tagja, 2017-ben találkozott az elnökkel, és Izrael volt a megbeszélés egyik témája.
„Figyelmeztettem Trumpot, hogy csak elpazarolná a politikai tőkéjét az arab-izraeli vita megoldására irányuló bizonytalan végkimenetelű erőfeszítések során, és határozottan támogattam az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe történő áthelyezését, ezzel elismerve azt Izrael fővárosaként”
– írta Bolton. „Irán vonatkozásában sürgettem, hogy lépjen előre a nukleáris megállapodásból való kilépés felé, és elmagyaráztam, hogy miért lehet az erő használata az iráni nukleáris program ellen az egyetlen hosszú távon is eredményes megoldás”.
Bár Bolton nem említette Izraelt az erőszak alkalmazása kapcsán, Trump úgy válaszolt, hogy támogatni fogja Benjamin Netanjahu miniszterelnököt ebben.
„Mondd Bibinek [Netanjahunak], hogy ha erőt használ, akkor támogatom! Mondtam neki, de te mondd újra!” – utasította Trump Boltont.
Bolton azt is állítja, hogy egy 2018. októberi találkozón a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök kételkedett abban, hogy Izrael meg tudná támadni Iránt.
„Szerinte Izrael nem tudna egyedül katonai erővel fellépni Irán ellen, mert nincsenek meg a szükséges erőforrásai vagy képességei ehhez, különösen, ha az arabok egyesülnek Irán mögött, ami teljesen abszurd” – írta Bolton.
Putyin kételkedett abban, hogy az Egyesült Államok visszakozása az iráni nukleáris megállapodásból eredményhez vezet, de Bolton azt mondta neki, hogy „Irán nem tartja magát a megállapodáshoz, rámutatva az Irán és Észak-Korea közötti együttműködésre azon szíriai reaktor kapcsán, amelyet az izraeliek 2007-ben semmisítettek meg, majd hozzátette, hogy [az amerikaiak] árgus szemekkel kutatnak olyan bizonyítékok iránt, amelyek alátámasztják, hogy a két, nukleáris fegyverek előállítására törekvő fél továbbra is együttműködik. Mindenesetre az Iránnal szembeni szankciók újbóli bevezetése máris jelentős haszonnal járt, mind belföldön, mind pedig a nemzetközi problémamegoldás szempontjából”.
Bolton könyve egy másik szakaszában Dzsavád Zarif iráni külügyminiszterrel foglalkozik, aki váratlan látogatást tett a G7-ek 2019. augusztusi franciaországi ülésére.
Bolton azt írja, hogy Trump először Emmanuel Macron francia elnöknek hozakodott elő a témával – aki Bolton szavaival „az iráni atomalkunak élt” – miután Zarif egy interjúban elmondta, hogy Netanjahu és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg megpróbálta megakadályozni, hogy beszéljen Trumppal.
Ez akkor azzal egyidőben történt, hogy Irán destabilizálni igyekezett a közel-keleti térséget, felfegyverezte a jemeni húszikat és az iraki síita milíciákat, valamint támogatta Aszadot Szíriában és a Hezbollah terrorszervezetet Libanonban. Ráadásul Hasszán Rohani iráni elnök bejelentette, hogy Irán figyelmen kívül hagyja a nukleáris megállapodás kulcsfontosságú részeit.
Még zajlott a G7-csúcstalálkozó, amikor Bolton értesítette Trumpot, hogy Zarif a Biarritz repülőtéren készül leszállni Franciaország délnyugati partján, majd az érkező válaszban értesült arról, hogy Macron meghívta Trumpot, hogy találkozzon Zariffal, és hogy „az Egyesült Államok elnökének eltökélt szándéka, hogy így is tegyen”.
Netanjahu elmondta Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek, hogy beszélni kíván Trumppal a meglebegtetett Zarif-találkozóval kapcsolatban. Aztán Netanjahu és Ron Dermer Izrael washingtoni nagykövete hívta Boltont is.
Útban a Trumppal való találkozóra Bolton hallotta, amint Trump különleges tanácsadója, egyben veje telefonon David Friedmannal az Egyesült Államok izraeli nagykövetével beszél, és azt mondja neki, hogy nem engedi, hogy Netanjahu indítványa elérjen az elnökig.
„Amikor letette, Kushner elmagyarázta, hogy azért blokkolta ezt Netanjahu egy korábbi erőfeszítéséhez hasonlóan, mert nem gondolja, hogy helyénvaló lenne egy külföldi vezetőnek megmondania Trumpnak, hogy kivel kellene beszélnie”
– írta Bolton.
Bolton megmondta Trumpnak, hogy úgy gondolja, a Zariffal való találkozó rossz ötlet, részben azért, mert „ha egyszer leveszi a nyomást Iránról, nagyon nehéz lesz visszaállítania azt”. Kushner azonban úgy gondolta, hogy semmit sem lehet veszíteni egy Zariffal való találkozással.
„Ezeknek az embereknek a figyelme sosem terjedt túl az éppen előttük álló megállapodáson” – írta Bolton Kushnerről.
Noha Trump nem találkozott Zariffal, Bolton aggódott amiatt, hogy Kushner vagy Steve Mnuchin pénzügyminiszter találkozhatott Zariffal. Ennek kapcsán megjegyezte: „ez utóbbi elképzelés felkavarta és aggodalommal töltötte el a magas rangú izraeli tisztviselőket, és természetesen Pompeot is elsápasztotta”.
Egy amerikai bíró szombaton elutasította a Trump-kormányzat Bolton könyve megjelenésének megakadályozására irányuló indítványát, rámutatva, hogy az máris része a világ médianyilvánosságának, és a híroldalak kiterjedt részletekkel tettek már közzé belőle.
Royce Lamberth amerikai kerületi bíró ugyanakkor azzal vádolta Boltont, hogy „az Egyesült Államok nemzetbiztonságával játszott” amikor úgy döntött, megjelenteti a könyvét anélkül, hogy megvárná, hogy a kormány a publikálás előtt átvizsgálja annak tartalmát.
Bolton ellen egyébként polgári peres eljárás van folyamatban, amely arra szeretné kényszeríteni, hogy ruházza át az Egyesült Államokra a könyvből származó teljes nyereség jogát.
Trump Bolton lépéseit „árulásnak” nevezte egy, a Fox Newsnak adott interjúban, majd hozzátette: „Ezért sok-sok évre börtönbe kellene mennie”.
