Donald Trump rendőrségi reformot célzó rendeletet készít elő. Ezt az amerikai elnök Dallasban, a rendfenntartó erők képviselőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen jelentette be. Az afroamerikaiakat sújtó rasszizmus ellen Egyesült Államok-szerte kibontakozott tüntetéshullám hatására valószínűleg átnevezik az egykori konföderációs vezetőkről elnevezett katonai támaszpontokat.
Az elnök visszautasította a rendőrség finanszírozásának csökkentését felvető elképzeléseket, és bejelentette, hogy a készülő elnöki rendelet a szigorúbb szakmai normákra készteti majd a rendőrséget.
„Az elnöki rendelet kidolgozásának végén tartunk” – fogalmazott, de nem tért ki a részletekre. Annyit jegyzett meg, hogy bátorítani fogják olyan kísérleti programok megindítását, amelyek során szociális gondozók is segítik majd a rendőrségi munkát.
„Nem nyírbáljuk meg a rendőrségek költségvetését, más utat választunk: azt fogjuk biztosítani, hogy a rendőreink tökéletes kiképzést kapjanak és megfelelő felszerelésük legyen” – fogalmazott. Hozzáfűzte: az Egyesült Államoknak erősebb rendőrségre van szüksége.
„Több energiát és anyagi erőforrást fordítunk majd a rendőrök toborzására, kiképzésére és közösség iránti elkötelezettségére” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy haszontalan fráterek mindenütt vannak, de a rendőrségeken – mint fogalmazott – „nincsenek túl sokan”.
Trump kijelentette: együttes erővel kell dolgozni a fanatizmus és az előítéletesség ellen, de szerinte az ország „nem halad előre és a sebek nem gyógyulnak be, ha amerikaiak tízmillióit tévesen rasszistának és fanatikusnak bélyegzik”.
Kifejtette, hogy a kormányzat olyan terveket készít elő, amelyek a „biztonság, lehetőségek és méltóság” jegyében kifejezetten a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó és színesbőrű vállalkozóknak nyújt anyagi segítséget. Hangsúlyozta azt is, hogy az egészségügyi ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolására megnövelik a kisebbségi közösségeket ellátó egészségügyi intézményeknek nyújtott szövetségi pénzügyi támogatást is.
Biden: Trump a rasszistákhoz beszél
Csütörtökön Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje is kampányrendezvényen volt, Pennsylvaniában vett részt egy kerekasztal-beszélgetésen. Bírálta Trumpot, és a 2017-es charlottesville-i zavargásokra utalva azt állította, az elnök „úgy döntött, hogy egymás ellen uszít bennünket faji alapon”. Biden szerint Donald Trump rasszistákhoz beszél, s az ő szavaiknak ad hitelt. Állítását nem támasztotta alá konkrétumokkal.
Az Egyesült Államokban szinte folyamatosak a tüntetések azóta, hogy május 25-én Minneapolisban rendőri erőszak következtében meghalt az afroamerikai George Floyd. A tiltakozók ugyan elsősorban a rendőri erőszak ellen lépnek fel, de az afroamerikai politikusok a feketék jogainak tiszteletben tartása mellett és az élet számos területén fennmaradt hátrányos megkülönböztetésük ellen is szót emelnek.
Donald Trump eddigi nyilvános állásfoglalásaiban elsősorban a tüntetéseken megnyilvánuló erőszakra és nem a szükséges rendőri reformokra összpontosította a figyelmét.
Ide kapcsolódik az a hír is, hogy a Kentucky állambeli Louisville városában a helyi önkormányzat egyhangúlag megszavazta az értesítés nélküli házkutatások betiltását.
A louisville-i rendeletet Breonna törvényének nevezték el, mivel a 26 éves afroamerikai Breonna Taylor rendőri erőszak miatt bekövetkezett halála után vették napirendre az ilyen típusú intézkedések betiltását.
Jessica Green, az önkormányzat egyik tagja elmondta, hogy a városi rendőrség Louisville-ben évente 20-25 ilyen akciót hajt végre, tipikusan kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.
A fegyvertelen Breonna Taylort március 13-án a rendőrök nyolc lövéssel terítették le a saját lakásában. A rendőrök éjjel, házkutatási parancs birtokában, de előzetes értesítés nélkül törtek rá az ápolónak tanuló fiatal nőre, akinek párja, a szintén afroamerikai Kenneth Walker a rendőri jelentés szerint fegyvert rántott és lőni kezdett. Walkernak volt fegyvertartási engedélye.
Mégis átnevezhetik a támaszpontokat
Közben a republikánus többségű amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága megszavazta az egykori konföderációs vezetőkről elnevezett katonai támaszpontok átnevezését, az afroamerikaiakat sújtó rasszizmus ellen Egyesült Államok-szerte kibontakozott tüntetéshullám hatására.
Az illetékes bizottság – szembe menve Donald Trump elnök előző este kinyilvánított álláspontjával – úgy döntött, hogy módosítja a védelmi költségvetési törvényt, és az elfogadott módosítással beiktatja a jogszabályba a konföderációs vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezésének kötelezettségét. Ennek végrehajtására a védelmi minisztériumnak (Pentagon) három év áll a rendelkezésére.
A törvénymódosítás egyben arra is felkéri a Pentagont, hogy másutt – névtáblákon, hajókon, repülőgépeken – szintén cserélje le az egykori konföderációs vezetők neveit.
A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti és alatti időszakban a déli rabszolgatartó államok szövetsége volt. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, és mintegy tíz olyan katonai bázis is van, amely a polgárháború déli katonai vezetőinek nevét viseli.
E történelmi személyiségeket sokan az egyesült államokbeli rabszolgaság megtestesítőinek tartják, ezért szobraik és nevük eltávolításának követelése felerősödött, amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéssorozat kezdődött az országban.
A héten Sunset Belinsky, a hadsereg szóvivője arról beszélt újságíróknak: Mark Esper védelmi miniszter és Ryan McCarthy, a szárazföldi hadseregért felelős államtitkár „készen áll” annak megvitatására, hogy felülvizsgálja a rabszolgatartó múlthoz kötődő elnevezéseket, köztük a katonai támaszpontok nevének megváltoztatását. Donald Trump csütörtökön a Twitteren úgy fogalmazott: „a kormányzat még csak fontolóra sem veszi” a támaszpontok névváltoztatását. Mint írta: ezek az amerikai történelmi örökség részei.
Ez a helyes válasz és nem a rendőrség eszement bezárása.
Az öserdöben nincsen szükség rendörségre , hisz a dzsungel törvénye érvényesül…De megszüntetni egy államban a rendörséget akkor a dzsungel vadállománya egymást szaggatja szét…
Ha a demokratákat válasszuk meg majd a választásokon akkor jön el az USA alkonya.
Akármekkora bohóc is Trump a hülye twitterezésével, még mindig Ő képviseli a józan álláspontot ebben a kérdésben.
Ez a helyes döntés, normális ember nem akarhatja a rendőrséget kivéreztetni. Az ún. demokraták akaratának semmiképp sem szabad érvényesülni, mivel a jelek szerint anarchiát akarnak, és a bűnöző söpredéket támogatják, ezért is akarják a rendőrséget leépíteni.
elég zavaros a dolog, de már megint előrángatták az alapjövedelem kérdését, meg akarják szüntetni a rendőrséget (gondolom az állam egyéb elnyomó szerveit is mint pl az adóhivatal :))) )
ezen felül pedig a drogokat is jó lenne dekriminalizálni stb, stb… szvsz az állam tartsa el a söpredéket, de nehogymár még majd el is várjon valamit. Csak azt nem tudom, ki fog akkor dolgozni? Miből és hogyan tartanák fenn az országot kiszolgáló infrastruktúrát pl? És Ki tartaná fent a rendet? Visszatérnek valami ősközösséghez vagy törzsi életformához?
Az alapjövedelemmel nekem nem lenne problémám, HA tényleg mindenki jogosult lenne rá, de eddig csak olyan verzióról hallottam, hogy bizonyos társadalmi csoportok, kísérleti jelleggel. Ergo pont a semmirekellő, bűnöző, csótányként szaporodó rétegnek osztogatják, ahol bevezették (pl. Spanyolország, ha jól tudom ott se mindenki kap). Nagyon rossz irányba tart a világ, és attól tartok bárhogy alakul, végül mi, dolgozó, tisztességes fehéremberek fogjuk megszívni, ha a kátrányos söpredék átveszi a hatalmat.
Ez az alapjövedelem egy olyan dolog, ami maximum egy civilizált demokráciában működhetne (kb 70-80-as évek skandináv országai még a nagy befogadások előtt), de semmiképpen sem egy olyan országban ahol sok az olyan potyautas, Aki csak a szociális ellátórendszeren élősködik. Sajnos épp ez a baj ezzel a nagy szabadsággal, hogy az ilyen renitens elemeket nem lehet helyretenni. És mivel a rossz példa ragadós, így aztán egyre többen bliccelnek. Én eleve minden szociális segélyt és juttatást egy minimális munkaviszonyhoz kötnék.
Sajnos ez így van, ez csak egy normális, dolgozó társadalomban működne, ilyen meg egyre inkább nincs.