Az orosz vezetés az elfogulatlan közvetítő szerepében tetszeleg, ám valójában a palesztinok javára igyekszik billenteni a mérleg nyelvét.
Óva intette Izraelt a Júdea és Szamária (Ciszjordánia) egyes részein tervezett annektálástól Oroszország. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és egyiptomi kollégája a kettejük telefonbeszélgetése után kiadott közleményben a jövendő palesztin állam miatti aggodalmuknak adtak hangot.
„A Jordán folyó nyugati partján lévő palesztin föld egyes részeinek annektálása veszélybe sodorja a palesztin-izraeli probléma kétállami megoldását, az erőszak új és veszélyes hullámát indíthatja el a térségben” – áll a két külügyminiszter erősen torzító közleményében.
Izrael ugyanis nem „palesztin földeket” készül annektálni, másrészt pedig a két ország nyilvánvalóan a zsidó állam nyakába varrná az erőszak esetleges kirobbanásának felelősségét.
(Egyiptom egyébként, amely az arab államok közül elsőként 1978-ban különbékét kötött Izraellel, eddig nem ágált különösebben a tervezett annexió ellen.)
Oroszország nemrég jelentkezett azzal a szándékával, hogy bele akar szólni az izraeli-palesztin konfliktus rendezésébe egyfajta ellensúlyként Washingtonnal szemben, amely támogatja a júliustól kezdődő izraeli annektálást. Az oroszok felajánlották, hogy Moszkva legyen a helyszíne egy újrainduló izraeli-palesztin tárgyalásnak.
Az orosz vezetésnek ezzel az lenne a célja, hogy egyrészt megakadályozza az annexiót, másrészt pedig újraindítsa a régen megfeneklett „békefolyamatot”. Riad al-Maliki palesztin külügyminiszter közölte, hogy hajlandó lenne az orosz égisz alatt tartott tárgyalásokon részt venni.
Moszkva emellett javasolta, hogy elevenítsék fel az úgynevezett közel-keleti kvartett (az EU, az ENSZ, az USA és Oroszország) ténykedését, amely a 2000-es években teljesen hiába próbálkozott a közel-keleti béke megteremtésével.
Az orosz diplomácia az izraeli 13-as csatorna értesülései szerint azt javasolta, hogy a kvartett tartson csúcstalálkozót Genfben, amelyen lehetővé tennék, hogy a palesztinok tudjanak módosítani a Trump-adminisztráció béketervén, ilyen módon megakadályozva, hogy elszabaduljon az erőszak a Nyugati part palesztinok lakta településein.
Moszkva szándékai szerint a genfi csúcsra meghívnák Egyiptomot, Jordániát, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és a Palesztin Hatóságot is, az viszont nem biztos, hogy Izrael is jelen lehetne.
Kiszivárgott hírek szerint Washington nem utasította el az orosz kezdeményezést, csak azt kötötte ki, hogy mindenképp legyen napirenden a Trump-terv. A palesztinok egyelőre nem mondtak sem igent, sem nemet.
Oroszország szándékai egyértelműen megnyilvánultak akkor is, amikor Gabi Askenazi frissen beiktott izraeli külügyminiszter az első telefonbeszélgetését tartotta orosz kollégájával, amelyben Lavrov kifejezte, hogy kormánya ellenzi az annexiót. Az erre irányuló orosz erőfeszítések egyébként egybeesnek az Európai Unió törekvéseivel.
A Palesztin Hatóság 2017-ben csapta rá az ajtót a Trump-kormányzatra, amikor az elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként és bejelentette, hogy az amerikai nagykövetséget átviszik Tel-Avivból Jeruzsálembe. Washington emellett egyoldalú béketervet dolgozott ki, felszámolta a Palesztin Hatóság washingtoni kirendeltségét, leállította a több száz millió dolláros támogatás folyósítását a palesztinoknak, illetve annak az ENSZ-ügynökségnek, amely a palesztin menekülteket segíti.
A Washington által tető alá hozott közel-keleti rendezési tervet a palesztinok élből elutasították.
Moszkva a hidegháborúban fontos aktor volt a közel-keleti térségben és hagyományosan az arab országokat támogatta, szemben az Izrael mellett kardoskodó Egyesült Államokkal. A Szovjetunió fennállása alatt sok későbbi arab vezető végzett Moszkvában, köztük Mahmúd Abbász jelenlegi palesztin elnök, aki a moszkvai Patrice Lumumba Egyetemen doktorált. Disszertációját a nácizmus és a cionizmus állítólagos kapcsolatairól írta.
Oroszország 2015 óta igyekszik újra megszilárdítani pozícióit a Közel-Keleten, amikor is az akkor már a vereség szélére került Basár el-Aszad szíriai elnök oldalán beavatkozott a szíriai háborúba. Az intervenció fordulatot hozott a harcok menetébe, a térségben pedig megnövekedett Moszkva tekintélye, annak ellenére, hogy az orosz hadsereg brutális beavatkozása számos civil életet követelt.
Izrael, amely fenntartja magának a jogot, hogy az iráni érdekeltségeket bombázza Szíriában, rendszeresen egyeztet Moszkvával (ennek ellenére többször előfordultak incidensek a két ország között, de ezeket eddig rendre elsimították).
Benjamin Netanjahu kormányfő gyakran fogadott vendég Moszkvában, Putyin orosz elnököt pedig fejedelmi fogadtatásban részesítették januárban Jeruzsálemben.
Moszkva most igyekszik építeni az újonnan megerősített közel-keleti pozícióira és a szembenálló felekkel fenntartott jó kapcsolataira. Azt a látszatot próbálja kelteni, hogy az USA „felelőtlen” politikájával, közel-keleti „ámokfutásával” szemben Oroszország az egyedüli felnőtt ember a tárgyalóasztalnál, az egyedüli felelősségteljes aktor.
Oroszország jelenleg hangoztatott céljai viszont (az izraeli annexió megakadályozása, a palesztin narratíva érvényesítése) aligha elfogadhatóak Izraelnek.
Eperjesi Ildikó összes cikkét elolvashatja itt.
„Izrael ugyanis nem „palesztin földeket” készül annektálni”
Mit akar annektálni ? Azokat a területeket ahol izraeli telepek vannak, természetesen vannak ott palesztinok is, de ők nem kapnak állampolgárságot, csak a földjeik kellenek.
Ez nem fogadják el az arabok.
” Azt a látszatot próbálja kelteni, hogy az USA „felelőtlen” politikájával, közel-keleti „ámokfutásával” szemben Oroszország az egyedüli felnőtt ember a tárgyalóasztalnál, az egyedüli felelősségteljes aktor.”
Sikerült, de ez inkább Trump érdeme.
Úgy látszik, nem nagyon vagy képben. Tudod-e, mik a különbségek az A, B és C területek között? Melyiket akarja „annektálni” Izrael?
De facto ezeket már évtizedek óta elfoglalta Izrael, de ott katonai törvénykezés van a zsidó lakosok fölött is. Most ezt polgári törvénykezésre akarja felváltani. Ennyi a változás. Sem az arab, sem a zsidó lakosok nem vennének észre semmi változást a nap napi életükben.
Egyébként a Jordán völgyében NEM élnek arab lakosok, nincsenek arab települések, csak egy: Jerikó városa. Miért ne kaphatnának ők, mind a 20 ezren, izraeli állampolgárságot, ugyanúgy, mint Haifa, Jaffa, Akkó, Názáret lakosai?
„Benjamin Netanjahu egy csütörtöki interjújában kijelentette, hogy azok a palesztinok, akik izraeli fennhatóság alatt élnek majd az annektált Jordán-völgyben nem kapnak izraeli állampolgárságot — írja a The Times of Israel.”
https://neokohn.hu/2020/05/28/netanjahu-az-annektalt-teruleten-elo-palesztinok-nem-kapnak-allampolgarsagot/
„De facto ezeket már évtizedek óta elfoglalta Izrael”
Izrael az egész Ciszjordániát és Gázát is elfoglalta.
Annektálja ezeket az autonóm területeket, ez belügy,
Tudom, hogy mit mondott Netanjahu a kérdéses helyek arab lakosságának állampolgárságáról. Te viszont nem tudod, de azért cssk nyomod… Nem is olvastad el, vagy értetted meg, amit feljebb írtam. Pedig azok tények, nem magánvélemény.
1. „Azok a palesztinok, akik a Jordán-völgyben élnek….” – A Jordán-völgyben NEM ÉL arab lakosság, falvak! Leszámítva egy elszigetelt helyet: Jerikó városát. Abban 20 ezer palesztin él. Felmérték köztük ezt a lehetőséget, és 90%-uk örömmel fogadta: azonos státuszt kapnának, mint a kelet-jeruzsálemi arabok. Ez nem állampolgárság (pl nem szavazhatnak a kneszet-választáson), személyijük nem a szokásos kék, hanem narancsszínű – ami szabad mozgást és munkavállalást enged meg egész Izrael területén.
„Izrael egész Ciszjordániát elfoglalta”. Igaz! Csak úgy, mint előtte Jordánia, 1967-ig. De azokkal ellentétben – felállította a Palesztin Autonómiát! Annak saját kormánya, államelnöke, minisztériumai, zászlója, himnusza, stb vannak. Utánajártál, mi jogilag az a háromfajta terület? Nem…!
„Izrael egész Gázát elfoglalta”. Igaz! 1967-ben. De te hol élsz?? 2005-ben egyoldalúan kivonta onnan az összes katonáját, miután erőszakjal kiköltöztette onnan 23 zsidó falu 8500 lakosát, akik már 30 éve laktak ott. Gázában nincs jelen Izrael, csak annyiban, hogy vizet, villanyt ís sokszáz tonna élelmiszert szállít oda naponta, a kapukig. (Be nem megy izraeli). Milyen gázaimegszállásról, pláne, annektálásról fantáziálsz?
Tudom, hogy mit mondott Netanjahu a kérdéses helyek arab lakosságának állampolgárságáról. Te viszont nem tudod, de azért cssk nyomod… Nem is olvastad el, vagy értetted meg, amit feljebb írtam. Pedig azok tények, nem magánvélemény.
1. „Azok a palesztinok, akik a Jordán-völgyben élnek….” – A Jordán-völgyben NEM ÉL arab lakosság, falvak! Leszámítva egy elszigetelt helyet: Jerikó városát. Abban 20 ezer palesztin él. Felmérték köztük ezt a lehetőséget, és 90%-uk örömmel fogadta: azonos státuszt kapnának, mint a kelet-jeruzsálemi arabok. Ez nem állampolgárság (pl nem szavazhatnak a kneszet-választáson), személyijük nem a szokásos kék, hanem narancsszínű – ami szabad mozgást és munkavállalást enged meg egész Izrael területén.
„Izrael egész Ciszjordániát elfoglalta”. Igaz! Csak úgy, mint előtte Jordánia, 1967-ig. De azokkal ellentétben – felállította a Palesztin Autonómiát! Annak saját kormánya, államelnöke, minisztériumai, zászlója, himnusza, stb vannak. Utánajártál, mi jogilag az a háromfajta terület? Nem…!
„Izrael egész Gázát elfoglalta”. Igaz! 1967-ben. De te hol élsz?? 2005-ben egyoldalúan kivonta onnan az összes katonáját, miután erőszakjal kiköltöztette onnan 23 zsidó falu 8500 lakosát, akik már 30 éve laktak ott. Gázában nincs jelen Izrael, csak annyiban, hogy vizet, villanyt ís sokszáz tonna élelmiszert szállít oda naponta, a kapukig. (Be nem megy izraeli). Milyen gázai megszállásról, pláne, annektálásról fantáziálsz?
„személyijük nem a szokásos kék, hanem narancsszínű – ami szabad mozgást és munkavállalást enged meg egész Izrael területén.”
Ruhájukon miért nem kötelező viselniük egy sárga félholdat.
Borzasztó az, hogy te ezt természetesnek veszed.
Gáza.: Egy hatalmas koncentrációs tábor.
Ciszjordánia.: A megszálló Izraelekkel kollaboráló bábállam ami formailag PH irányít, még autonómiájuk sincs.
Az,én családom viselte a sárga jelet, amit kedves felmenőid ragasztottak rájuk. Nekem ne prédikálj ilyen szemforgató kétszínűséggel!
Mit gondolsz, ha valaki – akár Mo-n, vagy bármely más országban NEM állampolgár, de lakhatási és munkaengedélye van, szerinted ugyanaz a személyi igazolványa van, mint a helyi állampolgárnak?
Ez is ájtatos, de ostoba propaganda.
A gázai sáv történetét sem ismered, a fenti vádjaid szerint, a P.A. státuszát is csak hajtogatod, de még mindignem nézted meg, mit jelent a 3 féle terület.
Mi az, hogy „kollaboráló”? Ezek szerint te NEM szeretnél két, egymással kooperáló, békés államot egymás mellett, hanem a kollaborálás megszűnését, és hajrá, legyen újra intifáda, follyon a vér, közben dögöljön meg mindenki, zsidó és arab egyaránt.
Na, belőled ennyi is elég. Nem tudom, az ostobaságod vagy a náculásod a nagyobb.
Az,én családom viselte a sárga jelet, amit kedves felmenőid ragasztottak rájuk. Nekem ne prédikálj ilyen szemforgató kétszínűséggel!
Mit gondolsz, ha valaki – akár Mo-n, vagy bármely más országban NEM állampolgár, de lakhatási és munkaengedélye van, szerinted ugyanaz a személyi igazolványa van, mint a helyi állampolgárnak?
Ez is ájtatos, de ostoba propaganda.
A gázai sáv történetét sem ismered, a fenti vádjaid szerint, a P.A. státuszát is csak hajtogatod, de még mindignem nézted meg, mit jelent a 3 féle terület.
Mi az, hogy „kollaboráló”? Ezek szerint te NEM szeretnél két, egymással kooperáló, békés államot egymás mellett, hanem a kollaborálás megszűnését, és hajrá, legyen újra intifáda, follyon a vér, közben dögöljön meg mindenki, zsidó és arab egyaránt.
Na, belőled ennyi is elég. Nem tudom, az ostobaságod vagy a náculásod a nagyobb.
„A személyeskedés egy vitában a vereség beismerése” Ez persze rád nem vonatkozik, ugye?
1. Nem neked írtam!
2. A személyeskedés NEM feltétlenül a vereség beismerése. Az is lehet, hogy amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Ugye?
A fenti esetben értelmetlenül hajtogatja a fenti illető a magáét újra és újra. Mintha valaki azt mondaná: A Föld négyszögletes! Erre egy másik ember azt mondja neki: Te hülye vagy! – Ez a vereség beismerése lenne?
Két éves koromban kimondták rám a halálos ítéletet, mint Mo halálos ellenségére. Családtagjaimra sárga csillagot ragasztottak, és vártuk az auschwitzi gyorsot. De az orosz tankok előbb jöttek. Ezt a „személyeskedést” nem vagyok hajlandó elfelejteni.
Izrael állam megalakulásakor nem játszott szerepet, hogy milyen etnikai arányok voltak az akkori Palesztina területén, amelyre a britek (protektorátusuk területére) tiltották a zsidók hivatalos települését. Álláspontjuk megváltoztatásának okaira érdekes dokumentumok adnak magyarázatot. Az összes annexió-magyarázat tömény eufemizmus.
Nem értem a megjegyzéseidet! Izrael állam megalakulásakor – sőt, jóval előbb, még 1919-ben, amikor a Népszövetség és az összes nagyhatalom jóvá hagyta a széteső török birodalom peremvidékein új államok létrehozását, nagyjából az ókori államok egykori határai szerint – a zsidók államalkotási törekvése már ismert volt, állt már Tel Aviv, és sok más település, szakszervezetek, betegellátás, stb. A Népszövetség bízta meg a briteket mindössze 30 évre, hogy segítsék a zsidó állam megszervezését. Arabok mindenütt laktak! (Egyébként – zsidók is, bár csak néhány százezer az egész Közel-Keleten). A helyi arabok érdekeit figyelembe véve vágták le a tervezett zsidó állam 77%-át, kizárólag araboknak (Ez ma Jordánia). Miután a csakis zsidóknak szánt részen is (a tengertől a Jordánig) sok arab lakott, ezt is még tovább vágták, mégpedig az etnikumokra való tekintettel – 11800 nkm-es arab államra zsidó kisebbséggel, és 14200 nkm-es zsidó államra arab kisebbséggel. Hogy ebben benne van a lakhatatlan júdeai sivatag, és a Negev sivatag, nkm-enként 2 lakossal, (a terület 80%-a), azon elsiklasz, ugye? Mindez, hogy hely legyen egy majdani zsidó államnak. Az araboknak szánt zöld termő területtel ellentétben…
A britek nem „tiltották” amúgy általában a zsidók letelepedését! Hanem, miután már levágták a transzjordán területet a mandátumuk területéből (erővel kiköltöztetve onnan a kevés zsidót, és elkobozva magán-földjeiket), és az arab étvágy ezzel sem elégedett meg – akkor a britek kiadták a Fehér Könyvet, a legnagyobb szükség idején, 1939-ben, és évi 25 ezer zsidó bevándorlót engedtek be öt éven át, akiket ezen felül elkaptak, azokat deportálták – miközben az arabok ellenőrzés és korlátozás nélkül özönlöttek be a területre.
Ezek a tények. A vélemények, a magyarázatok ma utólag – nem érdekesek. Haszontalan rágódás.
Ha az arabok annakidején realisták lettek volna, elfogadják a felosztást, ma jóval nagyobb államuk lenne. Meg a többi ajánlatot, olyan sokszor, amiket visszautasítottak, mert semmilyen zsidó államot nem képesek elfogadni. A történelem meg előre szokott lépni, hátra nem megy.
„1918-ban, amikor a Népszövetség és az összes nagyhatalom jóvá hagyta…” Ezzel szemben a Népszövetség 1919. június 28-án született meg, 44 alapító állam képviselőinek aláírásával. Ennyit a „tényeidről”.
Igaz, emlékezetből írtam, és tévedtem. A népszövetségi San Remo konferencia, ami a fentiekről határozott, 1920 április végén volt. De a 2 éves elcsúszásom nem érinti a leírtak lényegét, a te kifogásod viszont kibújik a lényeg elől., üres. Ha csak ennyit tudtál reagálni, akkor jobb, ha nem villigsz szellemi szrgénységeddel.
Ennyit a „cáfolatodról”.
Érdekes érvelési technika áttérni a személyeskedés síkjára.
Nem volt szándékomban, kicsúszott.
De tényleg kibújtál, és ha csak ennyit tudtál érdemben válaszolni, akkor jobb lett volna – kiigazítás és érvek helyett – hallgatni.
Sohasem értettem meg: én NEM ugatok bele a magyar belpolitikába, mert nem érzek sem jogot, sem alapot rá. Pedig véleményem – van. Ezt viszont elvárnám fordítva is, kölcsönösségi alapon.
Vajon miért érzik annyian a távolból, a helyi ismeretek nélkül a múltban és ma, hogy kívülről ítélkezzenek, tanácsoljanak, propagandáljanak? Főleg kis hazádból, ahol sokan olyan büszkék nemzeti identitásukra, panaszolják nemzeti sérelmeiket, ugyanakkor nem adják meg más nemzeteknek ugyanazt a tiszteletet, amit maguknak elvárnak. Az EU persze „jogosan” ítéli el Izraelt, de ha Mo-t is, akkor az „más”, az „Soros”…
Na, hagyjuk el mára az infantilis dumát! Jóccakát!
„Az 1922- es első népszámlálás 757 182 lakosságot mutatott, akiknek 78% -a muszlim, 11% -a zsidó és 10% keresztény.”
https://en.wikipedia.org/wiki/Mandatory_Palestine
Pontosan. Az EGÉSZ mandátumi területen. Ismerem ezeket a számokat.
És a jövőben a zsidóknak szánt rész etnikai megoszlása %-ban mi volt?
A Krím után ez idétlenül hangzik. Mindkettő terület katonailag fontos az adott államnak.
A nácizmus és a cionizmus “állítólagos” kapcsolata.
Amikor a zsidókat deportálták Magyarországról, a cionista szervezet alelnöke, Rudolf Kastner, alkudozott Eichmannal azt ajánlva:
Ha Eichmann engedélyezi 1684 zsidónak Palesztinába történő elutazását akik hasznosak lennének a majdani Izrael állam felépítéséhez (kapitalisták,technikusok,katonák stb) akkor elhitetné 460 000 magyarországi zsidóval, hogy nem Auschwitzba történő deportálásról, hanem egyszerű átszállításról van szó.
Halevi bíró emlékeztet az Eichmann-per alkalmával, hogy Kastner közbenjárt az egyik náci tárgyalófélnek a megmentése végett: Himmler kivégzési rendeleteinek egyik végrehajtóját, a Standartenführer Kurt Bechert, Kastner tanúvallomása a nürnbergi perben megmenekítette a büntetéstől.
A bíró határozottan kijelenti:
Nem volt sem igazság, sem jóhiszeműség Kastner tanúvallomásában, Kastner tudatosan megszegte az esküjét a Bíróság előtt tett tanúvallomásában, amikor tagadta, hogy közbenjàrt Becher érdekében a Zsidó Ügynökség és a Zsidó Világkongresszus nevében történt, Világos, hogy Kastner a vallomásàt nem a saját, hanem a Zsidó Ügynökség és a Zsidó világkongresszus nevében tette, és ez az amièrt a Szövetségesek szabadlábra helyezték Bechert.
Az ítélet után az Izraeli közvélemény megrendült.
A Haaretz című újságban dr. Moshé Keren, 1955. Július 14-én, így írt. Kastnert vád alá kell helyezni az ellenséggel történt együttműködésért, de az esti újság Yediot Aharonoth 1955 júni 23-án megmagyarázta, miért nem lehetett ekként eljárni.
Ha Kastnert bíróság elé állítják, akkor az a nemzet előtt az egész kormàny teljes összeomlását teszi kockára, annak következtében amit a per fel fog fedni.
Aminek a felfedését kockáztatták, az az, hogy Kastner nem egyedül cselekedett, hanem egyetértésben a többi cionista vezetővel, akik, a per pillanatában, a kormányban ültek.
Egyetlen módja annak elkerülésére hogy Kastner beszéljen, és a botrány kitörjön, az volt, hogy Kastner eltűnjön.
Valóban alkalmas időben halt meg, a bíróság épületének lépcsőjén meggyilkolták; az izraeli kormàny a legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett, kérve Kastner rehabilitását. Ezt meg is kapta.
Az együttműködésnek ez a politikája tetőpontra érkezett 1941-ben, amikor a cionisták a legszélsőségesebb csoportja, a LEHI (Izrael felszabadításáért harcolók) amelyet Abraham Stern vezetett, halála után pedig három ember szövetsége, Jichák Shamir részvételével, elkövetett egy erkölcsi szempontból megbocsáthatatlan bűntettet: szövetséget ajánlott Hitlerrel, a nemzeti szocialista Németországgal Nagy-Britannia ellen.
További “állítólag” Hitler és a cionisták közt.
>>A Nemzeti katonai szervezet Palesztinában (Irgun Zevai Leumi) alapelvei a zsidó kérdés Európában történő megoldására vonatkozóan és az Irgun Zevai Leumi tényleges részvétele a háborúban Németország oldalán.
>> A német nemzetiszocialista állam vezetőinek beszédeiből kiderül hogy a zsidókérdés gyökeres megoldása magában foglalja a zsidó tömegek Európából történő kiürítését.
– A zsidó tömegeknek a kiüritése Európából előfeltétele a zsidóprobléma megoldásnak, ami azonban csak ezeknek a zsidó tömegeknek a Palesztinába történő megtelepedésével lehetséges, egy zsidó államban, annak történelmi határain belül.
Véglegesen megoldani a zsidó problémát, és felszabadítani a zsidó népet, ez a célja az, Izrael szabadságáért mozgalom (Lehi) politikai tevékenységének, hosszú évek óta tartó harcának és palesztinai Nemzeti Katonai Szervezetének (Irgun Zevai Leumi) is.
Az Irgun, ismerve a Birodalom kormánya jóindulatú álláspontjàt a cionista tevékenységgel szemben Németországon belül és a cionista terveket a kivándorlásra vonatkozóan, úgy véli:
1) Közös érdekek létezhetnek a német felfogás szerinti európai új rend felállítása és a zsidó nép valós törekvései között, amint azokat az Izrael szabadságáért mozgalom (Lehi) megtestesíti.
2) Lehetséges az együttműködés az új Németország és egy megújított héber nemzet között.
3) A zsidó történelmi állam megalapítása egy nemzeti és totális államrendszer alapján, szerződéssel kötve a német birodalomhoz, hozzájárulhatna a jövőben Németország helyzetének a fenntartásához és megerősítéséhez a közel-keleten.
Azzal a feltétellel hogy a német kormány elismeri az Izrael szabadságáért mozgalom (Lehi) nemzeti törekvéseit, a Nemzeti Katonai szervezet, felajánlja részvételét a háborúban Németország oldalán.
A nácizmus és a cionizmus “állítólagos” kapcsolata.
Amikor a zsidókat deportálták Magyarországról, a cionista szervezet alelnöke, Rudolf Kastner, alkudozott Eichmannal azt ajánlva:
Ha Eichmann engedélyezi 1684 zsidónak Palesztinába történő elutazását akik hasznosak lennének a majdani Izrael állam felépítéséhez (kapitalisták,technikusok,katonák stb) akkor elhitetné 460 000 magyarországi zsidóval, hogy nem Auschwitzba történő deportálásról, hanem egyszerű átszállításról van szó.
Halevi bíró emlékeztet az Eichmann-per alkalmával, hogy Kastner közbenjárt az egyik náci tárgyalófélnek a megmentése végett: Himmler kivégzési rendeleteinek egyik végrehajtóját, a Standartenführer Kurt Bechert, Kastner tanúvallomása a nürnbergi perben megmenekítette a büntetéstől.
A bíró határozottan kijelenti:
Nem volt sem igazság, sem jóhiszeműség Kastner tanúvallomásában, Kastner tudatosan megszegte az esküjét a Bíróság előtt tett tanúvallomásában, amikor tagadta, hogy közbenjàrt Becher érdekében a Zsidó Ügynökség és a Zsidó Világkongresszus nevében történt, Világos, hogy Kastner a vallomásàt nem a saját, hanem a Zsidó Ügynökség és a Zsidó világkongresszus nevében tette, és ez az amièrt a Szövetségesek szabadlábra helyezték Bechert.
Az ítélet után az Izraeli közvélemény megrendült.
A Haaretz című újságban dr. Moshé Keren, 1955. Július 14-én, így írt. Kastnert vád alá kell helyezni az ellenséggel történt együttműködésért, de az esti újság Yediot Aharonoth 1955 júni 23-án megmagyarázta, miért nem lehetett ekként eljárni.
Ha Kastnert bíróság elé állítják, akkor az a nemzet előtt az egész kormàny teljes összeomlását teszi kockára, annak következtében amit a per fel fog fedni.
Aminek a felfedését kockáztatták, az az, hogy Kastner nem egyedül cselekedett, hanem egyetértésben a többi cionista vezetővel, akik, a per pillanatában, a kormányban ültek.
Egyetlen módja annak elkerülésére hogy Kastner beszéljen, és a botrány kitörjön, az volt, hogy Kastner eltűnjön.
Valóban alkalmas időben halt meg, a bíróság épületének lépcsőjén meggyilkolták; az izraeli kormàny a legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett, kérve Kastner rehabilitását. Ezt meg is kapta.
Az együttműködésnek ez a politikája tetőpontra érkezett 1941-ben, amikor a cionisták a legszélsőségesebb csoportja, a LEHI (Izrael felszabadításáért harcolók) amelyet Abraham Stern vezetett, halála után pedig három ember szövetsége, Jichák Shamir részvételével, elkövetett egy erkölcsi szempontból megbocsáthatatlan bűntettet: szövetséget ajánlott Hitlerrel, a nemzeti szocialista Németországgal Nagy-Britannia ellen.
További “állítólag” Hitler és a cionisták közt.
>>A Nemzeti katonai szervezet Palesztinában (Irgun Zevai Leumi) alapelvei a zsidó kérdés Európában történő megoldására vonatkozóan és az Irgun Zevai Leumi tényleges részvétele a háborúban Németország oldalán.
>> A német nemzetiszocialista állam vezetőinek beszédeiből kiderül hogy a zsidókérdés gyökeres megoldása magában foglalja a zsidó tömegek Európából történő kiürítését.
– A zsidó tömegeknek a kiüritése Európából előfeltétele a zsidóprobléma megoldásnak, ami azonban csak ezeknek a zsidó tömegeknek a Palesztinába történő megtelepedésével lehetséges, egy zsidó államban, annak történelmi határain belül.
Véglegesen megoldani a zsidó problémát, és felszabadítani a zsidó népet, ez a célja az, Izrael szabadságáért mozgalom (Lehi) politikai tevékenységének, hosszú évek óta tartó harcának és palesztinai Nemzeti Katonai Szervezetének (Irgun Zevai Leumi) is.
Az Irgun, ismerve a Birodalom kormánya jóindulatú álláspontjàt a cionista tevékenységgel szemben Németországon belül és a cionista terveket a kivándorlásra vonatkozóan, úgy véli:
1) Közös érdekek létezhetnek a német felfogás szerinti európai új rend felállítása és a zsidó nép valós törekvései között, amint azokat az Izrael szabadságáért mozgalom (Lehi) megtestesíti.
2) Lehetséges az együttműködés az új Németország és egy megújított héber nemzet között.
3) A zsidó történelmi állam megalapítása egy nemzeti és totális államrendszer alapján, szerződéssel kötve a német birodalomhoz, hozzájárulhatna a jövőben Németország helyzetének a fenntartásához és megerősítéséhez a közel-keleten.
Azzal a feltétellel hogy a német kormány elismeri az Izrael szabadságáért mozgalom (Lehi) nemzeti törekvéseit, a Nemzeti Katonai szervezet, felajánlja részvételét a háborúban Németország oldalán.
Melyik fél az, amelyik felrúgja a nemzetközi egyezményekkel megerősített status quo-t?