Boris Johnson brit állampolgársággal kecsegteti a kínai harapófogóba került hongkongiakat

Tartós nagy-britanniai letelepedést és később akár brit állampolgárságot is kaphatna több millió erre jogosult hongkongi, ha Kína érvényesíti a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt – írta szerdán megjelent cikkében Boris Johnson brit miniszterelnök.

A múlt hónapban elfogadott törvény, amelyet Peking szeptembertől léptetne hatályba, tiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket. Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal, Kanadával és Ausztráliával együtt a minap közös közleményben azzal vádolta Kínát, hogy a jogszabály elfogadásával megsértette nemzetközi kötelezettségeit.

Johnson a The Times című konzervatív brit napilap szerdai kiadásában megjelent cikkében azt írta: Hongkongban – amely 1997-ig brit koronagyarmat volt – jelenleg 350 ezer körüli azoknak a száma, akiknek úgynevezett brit tengerentúli útlevelük van, és további 2,5 millió hongkongi jogosult ennek az útlevéltípusnak a megszerzésére.

Vége Hongkongnak? Új kínai tövény az ellenzék elfojtására

A „javítás” álcája alatt valójában hatalmas rombolást hajthat végre a hegemóniáját féltő kommunista hatalom Hongkongban. Eperjesi Ildikó elemzése.

A brit tengerentúli útlevél birtokosai a jelenlegi szabályok alapján jogosultak brit konzuli segítség és védelem kérvényezésére Nagy-Britannia diplomáciai képviseletein. Nincs ugyanakkor automatikus jogosultságuk tartós nagy-britanniai letelepedésre és munkavállalásra, vízum nélkül hat hónapig tartózkodhatnak az Egyesült Királyságban és az Európai Unió nem tekinti őket brit állampolgároknak.

Szerdai cikkében azonban brit kormányfő kilátásba helyezte, hogy ha Kína érvényesíti a nemzetbiztonsági törvényt, a brit kormány a bevándorlási szabályozás módosításával

lehetővé teszi a brit tengerentúli útlevél hongkongi birtokosainak, hogy 12 hónapi, folyamatosan megújítható időszakokra Nagy-Britanniába költözzenek és munkavállalási jogosultságot kapjanak.

Boris Johnson megfogalmazása szerint

mindez elindíthatja az érintetteket a brit állampolgárság megszerzése felé.

Johnson szerint ez lenne a brit vízumrendszer egyik legnagyobb mértékű átalakítása Nagy-Britannia egész eddigi történetében, de a brit kormány szükség esetén ezt a lépést készséggel megteszi.

Hongkongban sokan félnek attól, hogy életformájuk – amelynek megőrzésére Kína ígéretet tett – veszélybe kerülhet. Ha Peking cselekedetei alátámasztják ezeket a félelmeket, Nagy-Britannia ezt nem tudná jó lelkiismerettel elintézni egy puszta vállrándítással, hanem eleget tenne kötelezettségeinek és alternatív megoldással állna elő – írta a brit miniszterelnök.

Johnson közölte: reméli, hogy nem ez lesz az ügy végkifejlete. Nagy-Britannia legfőbb vágya, hogy Hongkong sikeresen élhessen az „egy ország, két rendszer” elve alapján, és bízik abban, hogy Kína is ugyanezt szeretné – áll a brit kormányfő szerdai cikkében.

Peking: El kell kerülni egy újabb hidegháborút

Vang Ji éves sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az együttműködésen mindkét ország nyer, a konfrontáción viszont veszít.

Peking felszólította Londont, hogy ne avatkozzon be Hongkong belügyeibe, miután a brit kormányfő tartózkodási vízumot ígért hongkongiaknak a nemzetbiztonsági törvénytervezet bevezetésének esetére.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:

a brit kormányzat jobban tenné, ha felhagyna a gyarmati idők szellemiségével, és tiszteletben tartaná, hogy Hongkong visszatért Kínához.

A szóvivő arra reagált, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök egy, a The Times címu brit lapban, valamint a South China Morning Post című hongkongi lapban szerdán megjelent cikkben azt ígérte, hogy amennyiben a kínai központi kormányzat valóban bevezeti a múlt héten elfogadott, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, úgy az Egyesült Királyság választási lehetőséget kínál a hongkongiaknak.

A kínai parlament csütörtökön fogadta el a kritikusok szerint a hongkongi szabadságjogokat korlátozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet.

A várhatóan szeptemberben hatályba lépő jogszabály betiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását, és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket.

A hongkongi kormányzat számára pedig előírja, hogy új intézményeket hozzon létre a szuverenitás védelme céljából, valamint engedélyezze a pekingi ügynökségeknek, hogy belátásuk szerint járjanak el a városban.

Hongkong autonóm jogait a kínai és brit vezetés által 1984-ben aláírt nyilatkozat biztosítaná, amely a brit gyarmati terület Kínához való visszakerüléséről rendelkezett. Hongkong 1997-es visszakerülését követően azonban a városnak ígért magas fokú autonómia kérdése folyamatos vita tárgyát képezte, 2014. júniusában a kínai kormányzat pedig egy úgynevezett fehér könyvet adott ki, amelyben úgy foglalt állást: Pekingnek „átfogó fennhatósága” van Hongkong fölött.

A Hongkongban tavaly zajló demokráciapárti tüntetéshullám során a brit kormányzat a közös nyilatkozatra hivatkozva azzal fenyegette Pekinget, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, amennyiben nem tartja magát a dokumentumban foglaltakhoz. A kínai kormányzat azonban válaszul akkor is arra szólította fel Londont, hogy ne avatkozzon be Hongkong belügyeibe.