Az élet lassan újraindul – de mikor nyitnak a zsinagógák?

David Lau izraeli askenázi főrabbi szerint érthetetlen, hogy amíg a bevásárlóközpontok, éttermek és strandok nyithatnak, az imahelyek nem. Németországban és Olaszországban már megnyitottak a zsinagógák, Nagy-Britanniában még két hetet várnak, Franciaországban a bíróságnak kellett döntenie.

David Lau kedden azért sürgette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy azonnal nyissák újra a zsinagógákat Izraelben, kritizálta a lezárás fenntartását, miközben az élet többi területén fokozatosan kezd visszaállni a normális működés – írja a The Times of Israel.

A zsinagógák és a jesivák a vírus terjedésének fő helyszínei voltak a járvány kezdetén – írja a lap. Ezeket a vallási helyeket március végén zárták le.

Ahogy az új fertőzöttek napi száma 30 alá csökkent, az éttermek, bárok, strandok a jövő héten kinyithatnak, sőt, még a rendezvényközpontok is újranyithatnak június közepén, a zsinagógák ügyében azonban eddig még nem szólalt meg a kormány.

„Sokaknak érthetetlen, miért nincs válasz a zsinagógák ügyében, miközben a bevásárlóközpontok és éttermek kezdenek visszatérni a normális működéshez”

– írta David Lau Netanjahunak.

„A közösségben imádkozás fontos része a zsidó életnek. A lezárások alatt számos vallási utasítást adtam ki, hogy milyen körülmények között lehet imádkozni. A közösség felelősségteljesen viselkedett, a szabályok szerint járt el. A hozzám eljutó reakciókból érzem és megértem, milyen fájdalmas ez számukra”

– fogalmazott a főrabbi, hozzátéve, hogy a vallásos embereket azért nem hallja meg a kormány, mert nincs érdekképviseleti szervezetük, amely képviselné az érdekeiket.

Igazságtalanul vádolta az izraeli sajtó a hárédiket?

Az izraeli hatóságoknak is van felelőssége abban, hogy számos ortodox jesivát nem zártak be időben – véli egy izraeli ortodox szerző.

David Lau egyértelmű szabályokat, és a zsinagógák lehető leghamarábbi újranyitását kérte a miniszterelnöktől.

Az ortodox csoportok és a főrabbinátus nyomására a belügyminisztérium az elmúlt napokban összeállított egy dokumentumot a zsinagógák újranyitásáról, a konkrét szabályokkal, amelyről hamarosan szavaz a kormány.

A tervek szerint a zsinagógák csak a rendszeres imaidőkre nyithatnak ki, és minden ember között ki kell hagyni egy ülést a padsorokban. Végig maszkot kell viselni, az imakönyveket és egyéb vallási tárgyakat is mindenkinek otthonról kell hoznia saját magának. Minden zsinagógának ki kell neveznie egy felelőst, aki betartatja ezeket a szabályokat.

Jelenleg csak a zsinagógán kívül lehet imádkozni, egyszerre maximum ötven főnek, maszkot viselve, kétméteres távolságot tartva egymás között.

Európában a helyzet

Amíg Németországban már május eleje óta kinyithattak a templomok, mecsetek és zsinagógák, addig Franciaországban a bíróságnak kellett arra köteleznie a kormányt, hogy engedélyezze a vallási helyek újranyitását – írja az EUObserver.

A bíróság szerint, miután a 10 főnél nagyobb gyülekezéseket engedélyezték, a templomok lezárása aránytalan volt, amely súlyos és jogellenes károkat okozott. Nyolc napot adtak az újranyitás elrendelésére. Franciaországban volt egyébként az egyik legszigorúbb a korlátozás.

Észak-Olaszországban újranyithattak a templomok. Milánó fő zsinagógáját hétfőn nyitották meg, a korábban elfogadott szabályok alapján. A boltok, fodrászok és éttermek is ekkor nyithattak, 10 hetes lezárást követően.

Amerikában talán, Magyarországon még nem nyitnak a zsinagógák

Heisler András és Köves Slomó is azt mondta lapunknak: még legalább két-három hétig zárva maradnak a hívők előtt szervezeteik zsinagógái. 

Az olasz rendelkezések szerint a zárt helységekben – például a római Szent Péter-bazilikában – legfeljebb 200 személy, szabadtéren maximum ezer ember tartózkodhat egyszerre. A személyek között biztonsági okokból betartandó távolságot templomokban, éttermekben és strandokon egyaránt egy méterre csökkentették. Kötelező a szájmaszk viselete.

A milánói zsinagógában a közösség tagjainak előre kell jelezniük a részvételi szándékukat a rabbi irodájának, ezzel biztosítva, hogy nem lépik túl a távolságtartási szabályok miatt kialakult, csökkentett befogadóképességet.

A kapacitás kevesebb mint a felére csökkent, egyszerre 28 férfi és 12 nő fér be a zsinagógába az új szabályok szerint.

Az izraeli tervekkel ellentétben itt épp, hogy nem hozhatják saját kipájukat, táleszukat és egyéb vallási tárgyaikat a zsinagógába, hanem helyette kapnak steril szettet, amit aztán ott is hagynak fertőtlenítésre. Emellett maszkot kell viselniük és belépéskor kezet kell fertőtleníteni.

Nagy-Britanniában még zárva vannak a templomok, mecsetek és zsinagógák. A tervek szerint legkorábban június 4-e után nyithatnak ki – írja a The Sun.

Még nincs vége a veszélynek – veszteségekről, tanulságokról az Olajág vezetőjével

A zuglói idősek otthonában a fertőzöttek 75-80 százaléka már felépült, de vannak még, akiket kórházban ápolnak. Interjúnk Szirmai Viktor főigazgatóval.