Niall Ferguson: „Hiba volt utánozni Kína járványkezelését”

Niall Ferguson brit történész szerint a nyugati államok papíron fel voltak készülve a járványra, és érthetetlen, hogy szúrhatták el ennyire a válságkezelést. 

Niall Ferguson brit történész John Andersonnak, korábbi ausztrál miniszterelnök-helyettesnek adott interjút a koronavírusról, az elbaltázott válságkezelésről és a kínai kormány felelősségéről. A Stanford egyetem kutató tanára a történész szakma ritka sztárja, A pénz felemelkedése, A tér és a torony és más munkáit magyar nyelven is kiadták.

A történész egyike volt annak a kevés embernek, aki már januárban elkezdte kongatni a vészharangot arról, hogy a járványra fel kellene készülni, mert el fogja érni a nyugati világot. 2020 januárjában tartották a Világgazdasági Fórumot Davosban, amelyen Ferguson is részt vett. Bár ekkor már mindenki tudott a kínai helyzetről, a rendezvények többsége a klímaváltozásról szólt.

A történész elmondása szerint senkit nem érdekelt a járvány Davosban, mindenki Greta Thunberg ünneplésével és Trump kifütyülésével volt elfoglalva. De más fórumokon se járt sikerrel. Ferguson szerint március közepéig senki nem vette komolyan a figyelmeztetéseket.  Így mikor márciusban kopogtatott a járvány, a kormányok az érdektelenségből pánik módba kapcsoltak.

A rossz reakciók 

Az egyetemi tanár szerint brutális túlzásba estek a kormányzatok, amelyek nem tettek eleget azért, hogy megállítsák a vírus terjedését, de azt elérték, hogy összeomoljon a gazdaság. Szerinte a legtöbb elemzés figyelmen kívül hagyja azt, hogy elvileg a nyugati országok fel voltak készülve egy ilyen szituációra. Elmondása szerint  Amerikában elhomályosítják a lényeget azzal, hogy minden elemzés  csak Trumpra fókuszál.

„Szerintem nem az a kérdés, hogy mi történt a hatalom legfelsőbb szintjén. Igazából, ha megnézzük Trumpot, ő legalább felismerte, hogy tennie kell valamit és január végén megtiltotta a kínai járatok érkezését. (…) Ekkor még a liberális sajtó azt kiabálta, hogy Trump túlreagálja a dolgot, ezt persze már mindenki elfelejtette, mert az lett a narratíva, hogy túl lassú volt. Én is azt gondolom, hogy több hibát is elkövetett, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az Egyesült Államok valóban rendelkezett jól átgondolt és kidolgozott tervekkel arról, hogyan kell kezelni egy járványt”

– mondta a történész.

Niall Ferguson. Fotó: Wikimedia Commons

Az Egyesült Államoknak ugyanis van egy külön kormányszerve, amely csak a biovédelemmel foglalkozik, arra az esetre, ha járvány törne ki. Tavaly jelent meg egy hivatalos kormányzati jelentés és stratégia arról, hogyan kellene reagálni a vírusra. Sőt még a kongresszus is elfogadott egy törvényt a biovédelemről, így Ferguson szerint teljesen érthetetlen, mi történt márciusban.

„A bürokrácia fel volt készülve, volt megfelelő ember és elegendő forrás a kezelésre. De valami nagyon félrement az államigazgatási szinten. Amikor megérkezett a veszély, semmi nem működött, amit a tervezetekben leírtak. Az Egyesült Államok éppen arra volt képtelen, ami a legfontosabb egy járvány idején, vagyis, hogy minél több teszt legyen. Ha az elején tesztelsz, akkor megállapíthatod, ki a beteg és izolálhatod őket. Ezt tette Tajvan és ezt tette Dél-Korea is.  (…) Fontos lesz majd annak a vizsgálata, hogy mi lett elrontva”

– jelentette ki Ferguson.

A legnagyobb hiba: a lezárás 

A történész az interjúban elmondta, hogy a korábbi járványok idején soha senki nem tartotta szükségesnek, hogy leálljon a gazdaság. Távolságtartási szabályok voltak máskor is, de az élet ment tovább. A mostaninál súlyosabb válságok idején fel se merült, hogy több száz milliós lakosságokat bezárjanak az otthonukba. Azon volt a hangsúly, hogy legyen oltóanyag.

„A világ legfontosabb gazdaságaiban államilag kötelezték a gazdasági leállást. Én azt gondolom, hogy a jövő történészei azt fogják mondani, hogy ez hiba volt. Hiba volt, hogy azt hittük, utánozni kell a kínaiakat azzal kapcsolatban, hogy mit csináltak Vuhanban, hogy lezárták a teljes tartományt, leállították a gazdaságot, és bezárták az embereket a lakásukba. (…)

Ha Tajvanra néztünk volna, láttuk volna, hogy a helyes válasz egy ilyen válságra a tesztelés, a kontaktus követés, és bevezetni a társadalmi távolságtartást. Azt hiszem megfékezhettük volna a vírust így is, és sokkal kisebb lett volna az áldozat, amit azért fogunk megfizetni, mert leállítottuk a gazdasági tevékenységet” – mondta Niall Ferguson.

A történész szerint békeidőben még soha nem volt arra példa, hogy ilyen súlyos monetáris és fiskális döntéseket hozzanak a kormányok. S ezzel az a probléma, hogy a háború általában helyrerakja ezeknek a döntéseknek a következményét, erre azonban egy  járvány után nem lehet számítani.

„Lehet érvelni azzal, hogy egy rövid időre jogos volt ilyen döntéseket hozni, de szerintem nem vagyunk abban a helyzetben, hogy rövidtávú döntéseket hozzunk, mert nem lesz váratlan V alakú kimenetel a válságból. Rengeteg probléma lesz a jövőben azzal, hogy kidobtunk az ablakon minden monetáris és fiskális diszciplínát. Az bosszant, hogy ennek nem kellett volna így lennie”

– tette hozzá Ferguson.

Kína felelőssége 

A történész szerint rossz reakciók miatt részben okolható Kína és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amelyek érthetetlen módon egészen január végig nem akarták elismerni a probléma súlyosságát. Ferguson szerint az is csúsztatás volt, hogy a vírus elterjedésével kapcsolatban a vuhani piac sztoriját nyomták (az amerikai külügy véleményéről a Neokohn is beszámolt).

„Fontos leszögezni, hogy nem azt mondják az amerikai kormány-tisztviselők, hogy előállított vagy mesterséges vírusról van szó, hanem hogy a természetes vírusok kutatása hanyag módon történt”

– jelentette ki az egyetemi tanár.

Ferguson szerint az is nagy kérdés, hogy a kínai központi vezetés, mikor jött rá a bajra, és miért nem jelezték előbb. Az már bizonyított tény, hogy a vuhani vezetés igyekezett eltitkolni a vírus súlyosságát és azzal kapcsolatban is merülnek fel kérdések, hogy Kína miért engedett ki repülőket nyugat felé Vuhanból, mikor a tartományt már lezárták.

Új, sokkoló előrejelzés: Amerikában úgy tűnik, a java még hátravan

A korlátozásokkal sikerült lelassítani a járvány terjedését, de az újranyitás után a helyzet rosszabb lehet, mint valaha volt.

Niall Ferguson a Twitter-oldalán írta meg a repülési statisztikákat, hogy 19 gép érkezett Vuhanból New Yorkba januárban,  amit később a The New York Times is megerősített. Érdekes adalék, hogy a kínai kommunista párt egyik újságja a China Daily fontosnak találta, hogy reagáljon Ferguson Twitter-üzeneteire és megcáfolja a repülési adatok megbízhatóságát.

Azt is hozzátette a történész: az egyik legfontosabb kérdés, amire nem tudjuk a választ, az, hogy valójában hányan haltak meg Kínában. Április közepén már egyszer kiigazították a vuhani statisztikákat, 50%-kal megnövelték a halálozási adatokat. Már eddig is több konspirációs teória terjedt a valódi adatokról, és várhatóan még lesznek kiigazítások.

A történész szerint Kína megpróbálta átírni a narratívát, mintha ők lennének a történet hősei.

„Úgy tesznek, mintha ők lennének az emberiség megmentői, mert majd ők adják a maszkokat meg a teszteket. Ez talán a legszégyenteljesebb propaganda, amit a hidegháború óta láttam. Az utóbbi hónapok talán legijesztőbb jellemzője az, hogy a kínai kormány olyan dezinformációs technikákat alkalmazott ,amelyeket korábban Oroszországgal asszociáltunk.

A Times is megírta, hogy kínai ügynökök voltak azok, akik megpróbáltak pánikot kelteni az Egyesült Államokban, mikor internetes üzenetek terjedtek el egy teljes lezárásról. Én már egy éve is azzal érveltem, hogy egy második hidegháborút élünk, és szerintem ezt a járvány teljesen nyilvánvalóvá tette” – mondta Ferguson.

Mi a teendő? 

A történész szerint nem érdemes abban reménykedni, hogy hamarosan visszatér minden a normális kerékvágásba, hiszen a járvány elhúzódhat. Viszont szerinte pozitív jel, hogy több ország elkezdte a gazdaságok lépcsőzetes újraindítását.

„A gazdasági tevékenységhez vissza lehet térni, ami lehetővé teszi, hogy újra társadalomként működjünk. Nem lesz sport, tömegrendezvények is elmaradnak, de lesz egy csomó minden, amit nem kell feladni. Ez az, amit minden kormányzatnak meg kellene értenie.

Mi az, amihez vissza lehet térni, és mi az, amihez nem szabad, hogyan tudod megvédeni az öregeket és a veszélyeztetetteket, miközben a fiatalok visszatérhetnek a munkába és az iskolába? Ezek megoldható problémák. Ez az, amiért azt gondolom, hogy hiba volt a lezárás és hiba, hogy még tart, fel kell oldani, amilyen hamar csak lehet” – hangsúlyozta Niall Ferguson.

A teljes interjút itt tekintheti meg.

Neked a vírus mondja meg, hogy ki vagy

Mintha a kapitalizmuson kívül létezhetne bármi más, ami fenntartható. Seres László publicisztikája.