A Legfelsőbb Bíróság a veterán izraeli miniszterelnök elleni vádak fényében arról dönt majd, hogy vezetésével létrejöhet-e az egységkormány.
Az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság elkezdte a Netanjahu alkalmatlanságának kimondását kérő petíciók ügyét érintő tárgyalásokat. Tizenegy rangidős bíró fog dönteni a kérdésben a hétfői és keddi napon, vagyis hogy alakíthat-e kormányt az ügyvivő miniszterelnök, illetve, hogy a Likud és a Kék és Fehér párt koalíciójának ellentmondásos aspektusai összeegyeztethetőek az „alkotmánnyal”– írja a The Jerusalem Post.
A tárgyalást élőben közvetítik, mivel a terembe limitált számú riportert engedélyeznek csak.
Netanjahu ellen három eljárás is folyik, az 1000 számú és 2000 számú ügy hivatallal való visszaélés, a 4000 számot viselő ügy pedig csalást, megvesztegetést és hivatali visszaélést takar. Novemberben Netanjahu lett az első izraeli miniszterelnök, aki ellen hivatali idejében indult eljárás.
Netanjahu tagadja az ellene felhozott vádakat, az ügyeket ellene indított politikai támadásnak nevezi, melyben az ellenzék a médiával, a rendőrséggel és államügyészekkel játszik össze.
Az izraeli főügyész csütörtökön közzétett szakvéleményében zöld utat adott a kormányalakításnak.
Aviháj Mandelblit szerint jelentős nehézségeket okoz, hogy a Netanjahu ellen benyújtott vádirat súlyos bűncselekményeket tartalmaz, amelyeket a vádak szerint a kormányfő ráadásul miniszterelnöki tisztségben követett el. Azért is fokozza a jogi nehézségeket „egy köztörvényes vádlott miniszterelnöki pozíciója, mert a kormányfői feladatok közé tartozik többek közt a rendészet és az igazságszolgáltatás kulcsfontosságú tisztségviselőinek kinevezése” – fejtette ki, ugyanakkor jogi szempontok alapján mégsem vetette el annak lehetőségét, hogy Benjamin Netanjahu ismét kormányt alakíthasson.
„Nem zárható ki egyértelműen annak a lehetősége, hogy a kivételes konkrét körülmények közepette bűncselekményekkel vádolt személy váljék miniszterelnökké” – jelentette ki korábbi szakvéleményében Mandelblit.
Az 1990-es években a legfelsőbb bíróság határozata kimondta, hogy le kell mondaniuk hivatalukról a büntetőjogi vádak alatt álló minisztereknek, de a hatályos törvények és a korábbi határozatok nem szóltak a miniszterelnökről.
Végső döntés várhatóan még a kormányalakítás május 7-ei határideje előtt várható.