Nagyon rosszul indult 2020 az iszlám köztársaság számára. Több alkalommal is megremegni látszott a totalitárius állam berendezkedése és lakosságának bizalma is vezetőiben. Mi várható az egyelőre még fokozódó vírushelyzet lecsengése után?
Irán minden év áprilisában azzal fényezi önmagát, hogy látványos keretek között mutatják be az ország legújabb nukleáris eredményeit. Azonban az idei hivatalos április 8-i „nemzeti nukleáris nap” elmaradt az országban is tomboló egészségügyi válsághelyzet miatt — hívja fel a figyelmet a The Jerusalem Post politikai elemzője.
Akit mindez érdekelt volna, most bizonytalan ideig várnia kell arra, hogy megismerhesse Irán legújabb, szám szerint 122 új fejlesztésű készségét. Legalább is ez az adat szerepel a hivatalos közleményekben.
A Teherán által kiadott hivatalos kommünikékben megjelenő adatok valóságtartalma azonban már nemcsak a nyugati világ, de az ország lakosságában is komoly kétségeket ébreszt.
A kommunikációs vesszőfutás január elején indult, amikor Amerika likvidálta egyik fő ellenségét, a nemzetközi terrorizmus egyik vezető figuráját, Szulejmáni tábornokot. Majd nem sokkal később egy ukrán személyszállító lelövése körül alakult ki abszurdba illő mismásolási műveletsor, amely végül is azzal végződött, hogy Irán beismerte, tévedésből valóban az ő rakétáik miatt zuhant le a repülő.
Mindezek betetőzése volt az, ahogy az ország felelős politikusai próbálták az utolsó pillanatig — még az észak-koreai módszertant is meghazudtoló formában — fenntartani a látszatot, hogy a rezsimre nincs hatással az addig már fél világot megtámadó koronavírus járvány.
Ezen a február végi videón például azt láthatják, amint az egészségügyi tárca illetékesei éppen tagadnák a vírus romboló hatásait, miközben a miniszterhelyettes éppen látványosan szenved a fertőzés kellemetlenségeitől.
Pedig a februári parlamenti választáson még kényelmes többséget — a 290 fős törvényhozásból 200 mandátumot begyűjtve — szereztek meg az ország spirituális vezetője, Khamenei ajatollahhoz köthető keményvonalasok. Az a politikai erőcsoport, amely vagy 40 éve uralja az országot, és amelynek fő ideológusa már jócskán benne van a korban.
Az más kérdés, hogy a korábbi évek 55-65 százalékos részvétele után most a választók alig 42 százaléka voksolt, ráadásul a hatalom gondoskodott arról is, hogy gyakorlatilag súlytalan és láthatatlan ellenzéki képviselet jelenjen meg a szavazópolgárok előtt, legalább 6000 ellenzéki képviselőt el sem engedtek indulni a választáson — hívja fel a figyelmet a The Jerusalem Post szerzője.
Éppen az alacsony részvételi arány miatt kérdés, vajon időszerű lehet-e ezekben a hetekben arról beszélni, hogy Irán jelenlegi politikai vezetésének meg lennének számlálva a napjai?
A Szulejmáni-eset és az ukrán géplelövés után most nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus kezelése, az országos adatok ismertetése, a kórházi állapotok és a közellátás fennakadásai olyan fokú bizonytalanságról tanúskodnak, hogy csak a vak nem látja: Irán súlyos problémákkal szembesül.
Elemzők szerint a világjárvány Iránban közölt adatai — 78 ezer fertőzött mellett 4900 halott — mögött legalább nyolcszor (!) annyi érintett van. Ha ez így van, akkor több emberről kéne beismerni hogy beteg, mint az ellenségnek számító Amerikának — természetes, hogy mindezt az utolsókig próbálják leplezni.
| Visszautasította pénteken az iráni védelmi miniszter Washington állítását, miszerint az iráni hajók veszélyt jelentenek a Perzsa(Arab)-öböl térségének a biztonságára, leszögezve, hogy e veszélyt éppen az Egyesült Államok ott állomásozó erői jelentik.
Az amerikai hadsereg közel-keleti és közép-ázsiai térségért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) szerda este azt közölte, hogy a iráni Forradalmi Gárda 11 hadihajója többször fenyegetően megközelített 6 amerikai hajót a Perzsa(Arab)-öbölben. A CENTCOM szerint a gárda járművei nagy sebességgel közelítettek az amerikai haditengerészet és a parti őrség hajói felé, és előfordult, hogy mindössze kilenc méterre haladtak el mellettük. A Középső Parancsnokság szerint kitérő műveletekkel sikerült elkerülni a balesetet, és senki sem sérült meg. (MTI) |
Iránnak azzal is szembesülnie kellett, hogy a vírus térnyerésének csökkentése érdekében, a régióban szokatlan határozottsággal, az ország szomszédos államai — Pakisztán, Irak, Afganisztán, Törökország — az első riasztó hírek után azonnal lezárták határaikat a perzsa állam felé. Ez nem kis presztízsveszteséget okozott Teheránnak.
Ráadásul olyan országokban, például Jemen vagy Libanon, ahol eddig meghatározó volt Irán terrorista szervezeteket támogató aktivitása, a mostani egészségügyi izoláció gyakorlatilag semmi aktivitást nem engedélyez. Ez is csökkenti Irán befolyását a térségben.
Kérdés, hogy az előttünk álló hónapokban miként alakul a vírus terjedése és a belpolitikai helyzetkép Iránban, ahol jövőre elnökválasztás lesz. Az Israel Hayom arról közölt eszmefuttatást, hogy sok minden aligha változhat radikálisan Iránban, hiszen az esetleges ellenzéki erők számára ugyanúgy érvényes a vírus okozta korlátozott lehetőség egy esetleges ellentüntetői aktivitáshoz.
Ami azonban tényszerűen megállapítható: Irán nem tudja olyan intenzitással folytatni saját destruktív, regionális biztonságot aláásó, terroristákat támogató műveleteit, mint korábban. Erre jó példa a nukleáris arzenál fejlesztésének átmeneti fennakadása is.
Mindezzel — állapítja meg az Israel Hayom — Amerika és Izrael mellett a régió stabilitásáért küzdők legalább időt nyerhetnek. És ez ebben a világválságban legalább arra jó lehet, hogy még jobban felkészülhessenek a béke és prosperitás hívei a vallási fanatizmus és az ellenségeskedés elemeivel szemben.
