Keir Starmer győzelmi beszédében elítélte az antiszemitizmust, de a hazájában élő zsidó vezetők nem számítanak nagy változásra a párt Izrael-politikáját illetően.
Ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, Keir Starmer mérsékelt baloldali politikust választották meg a Munkáspárt új vezetőjének április első hetében. Starmer kapta a szavazatok 56%-át, míg a Corbynhoz hű Rebecca Long-Bailey-re a párttagok mindössze 27%-a voksolt. Sokak szerint a korábbi főügyész új időszakot hozhat a Munkáspárt számára, amely történelmi vereséget szenvedett a tavaly decemberi választásokon.
Starmer győzelmi beszédben bocsánatot kért a zsidó közösségtől. Ugyanakkor korábban a zsidó közösség több tagja csalódását fejezte ki, amiért a politikus nem szólalt fel az antiszemita botrányok alatt, és a The Times of Israel elemzése szerint az sem túl biztató, hogy külpolitikai tanácsadója elfogult palesztin-barát hírében áll.
Az izraeli lapnak nyilatkozó brit zsidó vezetők szerint nem valószínű, hogy az 57 éves politikus teljesen kiirtaná azt az Izrael-ellenes vonalat, amit pártja magáévá tett Jeremy Corbyn vezetése alatt.
Egy szeptemberi konferencián a Munkáspárt önálló Palesztin Állam elismeréséért és az Izraelnek járó fegyvereladások megszüntetéséért kardoskodott. Egy elfogadott határozat pedig arra szólította fel a párttagokat, hogy „az Izraellel való kereskedelemben ragaszkodjanak egy etikai irányvonalhoz, különös tekintettel a megszállt palesztin területekre vonatkozó nemzetközi törvényekre” — amit többen bújtatott bojkottkezdeményezésnek találtak.
Nem szentel nagy figyelmet a Közel-Keletnek
Starmer felesége, Victoria Alexander zsidó származású, két közös gyermeküket is zsidónak nevelik, vannak Tel-Avivban élő rokonai is, mégsem tett eddig nyilvános kijelentéseket a Közel-Keletre vonatkozóan. Őt ismerő személyek várakozásai szerint pedig nem is fog nagy figyelmet szentelni ennek a témának.
„Kétállami megoldást támogat, és a legtöbb közép-baloldali politikushoz hasonlóan a gyengébbnek akar kedvezni, ami a közel-kelet témájában gyakran a palesztinokat jelenti” — nyilatkozta a The Times of Israel egyik forrása. „Nincs kétség afelől, hogy jobban szimpatizál a palesztinok ügyével, mint az izraeli állásponttal”.
Starmer egyik kampányvideójában egy hatalmas palesztin zászló lobogott, miközben a narrátor békéről és igazságról beszélt a világon „emberi jogokra alapozott külpolitikával”
„Biztos vagyok benne, hogy ez nem egy véletlen volt” – emelte ki egy brit zsidó vezető a lapnak.
Többen pedig úgy jellemezték – a Közel-Kelet és Palesztina Munkáspárti Barátainak tagjaként – Starmert, mint olyasvalaki, aki valahol középúton áll az Izrael-barát és Izrael-ellenes táborok között.
„Világos, hogy nem egy Corbyn. De egyértelmű, hogy az izraeli-palesztin kérdésben közelebb áll Ed Milibandhez (aki a pártot 2010 és 2015 között vezette), mint Tony Blairhez vagy Gordon Brownhoz, akik nagyon szimpatizáltak Izraellel”.
Elemzők szerint Starmer számára a következő hónapokban kiemelt prioritást fog jelenteni a pártján belül virágzó antiszemitizmus felszámolása, amire ígéretet is tett, de ez nem jelenti azt, hogy párttársaival szembefordulna és a csoport Izrael-kritikus hozzáállásával is igyekezne szakítani – erről beszélt Luke Akehurst, a párt korábbi végrehajtó bizottságának tagja is.
Palesztin-barát külpolitikai tanácsadó
Miközben Izrael külügyminisztere és munkáspárti vezetője is gratulált Starmer kinevezéséhez, többen aggódva figyelik külpolitikai tanácsadójának kiválasztását. Lisa Nandy tavaly cionistának nevezte magát, mert elmondása szerint elismeri a zsidóság „nemzeti önrendelkezéshez való jogát”, ugyanakkor a palesztinok ügyét is szívén viseli. „Izrael szempontjából problémás lehet” – mondta róla egy forrás.
2018 decemberében elfogadta a fenn említett Közel-Kelet és Palesztina Munkáspárti Barátai nevű szervezet elnöki székét, és „Gáza blokád alá vonása” ellen emelt szót, ahogy Palesztina „illegális megszállásáról” is beszélt. Felszólalt a brit katonai fegyverek eladása ellen Izrael számára, és úgy tűnik, támogatja a „visszatérés jogát”, ami azokat a palesztinokat illetné, akik 1948 után hagyták el Izraelt.
Két héttel ezelőtt maga is megosztotta a Palesztin Szolidaritás Kampány nevű szervezet politikai közleményét. A zsidó állam támogatói szerint viszont a szervezet kritikái nem állják meg a helyüket, és – még munkáspári képviselők is azzal érvelnek, hogy – a visszatérés jogának megvalósulása egyet jelentene Izrael felszámolásával, így a kétállami megoldás is meghiúsulna.
„Starmer mindig egy kiegyensúlyozott és megfelelő képet fog mutatni a pozíciójában” – vetette előre egy, a lapnak nyilatkozó zsidó vezető. „Ha miniszterelnökké válik a következő években, akkor nem fog elismerni egy palesztin államot. De lehet, hogy a külügyminisztere megteszi.”