Egyedülálló módon kezelik a koronavírus-járványt a skandináv országban. Hazardírozóknak is titulálják őket, mégis, egyelőre nyerésre állnak. Meddig lesz tartható ez az unortodox megközelítés?
Fredrik Erixon svéd közgazdász szerint a teljes társadalmi karanténnal jellemzett korlátozások mélyen illiberálisak, és mindez idáig nem lehet tudni, milyen eredménnyel szolgálnak. Az egyik brüsszeli think tank, a European Centre for International Political Economy 45 éves igazgatója úgy fogalmazott a brit The Spectator című újságban, hogy
nem Svédország az, amelyik tömeges kísérletet folytat, hanem mindenki más.
És valóban, az eddig több tízezer áldozattal járó világjárvány elleni legtöbbet hangoztatott módszer, a „maradj otthon” mantra mellett sok más különböző módszertannal nem találkozhatunk. Minderre a National Review elgondolkodtató elemzése hívja fel a figyelmet.
A svéd modell lényege, hogy olyan intézkedéseket vezetünk be, amelyeket hosszú távon is be lehet tartani
— idézi a lap a nemes egyszerűséggel fogalmazó Emma Frans-t, a stockholmi Karolinska Intézet epidemiológus orvosát, aki „tényeken alapuló eljárásrend” hirdetését szorgalmazza.
Mi is történt eddig Svédországban? Bár már hetekkel ezelőtt felhívták az emberek figyelmét, hogy tartsanak kellő távolságot egymástól, de sem az iskolákat, óvodákat, sem az éttermeket, bárokat, edzőtermeket nem zárták be (csak a felsőoktatási intézményeket). Néhány nappal ezelőtt viszont megtiltották azokat a rendezvényeket, amelyeken több mint ötven ember venne részt.
Ezzel együtt továbbra is jóval megengedőbb politikát követnek a többi országnál. Alig pár nappal ezelőtti képeken is látszik: Stockholm teljesen más képet fest, mint a többi európai főváros. Ott ugyanis tömegek sétálgatnak a tavaszi napsütésben, és látszólag zavartalanul beszélgetnek a teraszos kávézókban, sörözőkben.
A National Review munkatársai több svéd gazdasági és járványügyi szakember véleményéből idézve azt írják, hogy
jelenleg az országban az általános hangulat szerint karanténokkal és zárlatokkal egy dolgot lehet biztosan elérni: az állami rendszerek, a jól működő gazdasági és szociális hálózat kivéreztetését.
Anders Tegnell, Svédország fő epidemiológusa szerint „lehetetlen hónapokig zárlatban élni”, mert az többek között a szolgáltató szektor halálához vezethet, továbbá „számolni kell a munkanélküliekké válók egészségügyi rendszerre jelenthető veszélyeivel is”.
Johan Giesecke, Svédország korábbi fő epidemiológusa pedig — aki jelenleg tanácsadóként segíti hazája egészségügyi ügynökségét — egy lapinterjúban arról beszélt, hogy míg a svédek tényeken alapuló döntéseket hoztak, addig más nemzetek „politikai, át nem gondolt lépéseket tettek” a járvány kezelésének érdekében.
A svédek úgy vélik, „józanságtól vezérelve, szabadon és a tényekre hagyatkozva” léptek fel eddig ezzel a másokénál jóval eltérőbb módszerrel a vírus ellen. Az valóban szembetűnő, hogy a legtöbb országban, így Magyarországon is mindenki igyekszik a WHO — az egészségügyi világszervezet — ajánlásait követni, ki-ki képességei és eltökéltsége szerint.
Ezzel szemben a svédek elfogadják kormányuk egészségügyi hatóságának ajánlásait. Országukban ugyanis hagyományosan magas az intézményekbe és a hatalomba vetett bizalom, és alighanem egymásban is jobban bíznak az emberek, mint például Közép-Kelet-Európában — ezt a következtetést a Privatbankar.hu publicistája vonta le.
A kormány persze épít arra, hogy az emberek fegyelmezettek, figyelnek egymásra, és közös érdekből betartják a kéréseket. Összességében a svéd kormány is megpróbálja lassítani a fertőzöttek számának emelkedését, hogy ne terheljék túl az egészségügyi rendszert, mondta egy lapinterjúban Stefan Löfven miniszterelnök.
Ugyanakkor továbbra is lesznek súlyos betegek, akik intenzív ellátásra szorulnak, és jóval több halálos áldozatunk lesz. Több ezer halottal kell majd számolnunk
– fogalmazott a kormányfő.
Egyelőre a 10 milliós országban kedd délután mintegy 7700 regisztrált fertőzöttről tudnak, ebből 591 halálos áldozatot szedett a vírus, az esetek elenyésző hányada – alig 30 ember – volt eddig, aki 30 év alatti lett volna.
Ezáltal természetesen a gazdasági károk is jóval kisebbek, habár a lakosságszámhoz mért halálozási arány magasabb a többi észak-európai országénál. A svédek egyelőre kitartanak amellett, hogy nem engednek a pániknak, és ésszerű korlátozásokkal csak a legveszélyeztetettebbeket, az idős és beteg polgártársaikat óvják karanténokkal.
A svéd megközelítés az, hogy nem biztos, hogy ártalmas, ha a fiatalabbak elkapják a jelenlegi vírust — főleg, ha nem mennek öregebbek közelébe –, mert ezzel a szervezet saját magának tudja kifejleszteni azt az antitestet, amellyel egy újabb vírusfertőzéssel szemben meg tudja erősíteni az egyének immunrendszerét. Ez pedig nemcsak őket védi meg, de áttételesen az idősebbeket is.
