Szakértők szerint a koronavírus-járvány leleplezte az iráni rezsim azon stratégiáját, amely átlátszó koholmányokkal igyekszik rávenni a világhatalmakat szankcióik enyhítésére.
Mohamed Zarif iráni külügyminiszter szerint az Iszlám Köztársaság százmilliárd dollárnyi stratégiai tartalékkal rendelkezik. „Miért könyörög tehát 5 milliárd dollárért a Világbanknál és igyekszik kiénekelni további 500 millió dollárt Nagy-Britanniától, és potom 5 milliót az Európai Uniótól? Miért nem bocsátja rendelkezésre a tartalék egy részét Khamenei?” — mutat rá Amir Taher prominens iráni disszidens szerző egy tweetjében.
De nem csak ő, számos elemző teszi fel a kérdést, miért is van az, hogy Irán legfelsőbb vezetője, aki ekkora vagyonon ül, amihez még hozzájárul 91 milliárd dollár az iráni szuverén befektetési alapból,
nem hajlandó ahhoz hozzányúlni annak ellenére sem, hogy halálos járvány tizedeli népét és erősen hanyatlik a gazdaság — írja a The Jerusalem Post.
Az iráni vezetők teljes gőzzel igyekeznek kihasználni a koronavírus-járványt arra is, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra, vonja vissza az illegális nukleáris program, a nemzetközi terrorizmus támogatása és a ballisztikus rakétafejlesztés miatt Teheránra kiszabott szankcióit.
Zarif külügyminiszter egyenesen kijelentette, a járvány idején is életben levő gazdasági szankciókkal az Egyesült Államok „egészségügyi terrorizmust” folytat országa ellen.
Mindemellett Joe Biden amerikai demokrata elnökjelölt kijelentette, Donald Trump elnök „maximális nyomásgyakorlás” politikája kényszerítette bele Iránt a fokozottan agresszív megnyilvánulásokba. A volt alelnök csütörtökön az amerikai szankciók enyhítésére szólított fel a COVID-19 vírus pusztítására való tekintettel — írja az i24NEWS.
„Érthetetlen, hogy egy globális egészségügyi válsághelyzetben miért kell ezt a kudarcot kegyetlenséggel megfejelni a szükséges humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférés akadályozásával” — szögezte le az elnökjelölt.
Biden kritikával illette az iráni hatóságokat is, amiért elhallgatták a járvány kitörésével kapcsolatos információkat, de hangsúlyozta az iráni nép felé való segítségnyújtás fontosságát. Korábban Bernie Sanders is hasonló kijelentéseket tett tweetjében, szerinte az amerikai szankciók csak hozzájárulnak a szenvedéshez Iránban.
Azonban az iráni egészségügyminisztérium képviselői merőben más képet festenek a helyzetről. Szaid Namaki szakminiszter például a hétfői napon kijelentette, a koronavírus tüneteinek kezelésére használt gyógyszerekben nincs hiány az országban.
Szerdán az iráni Pasteur Intézet igazgatója, Alireza Biglari még tovább ment:
„Amennyiben szomszédaink, illetve a régió bármely országa segítségre szorul, az egészségügyminisztérium kész COVID-19 teszteket szállítani nekik”, mivel öt iráni kutatóintézet hozzávetőlegesen 80 ezer tesztet gyárt le hetente.
Szintén a héten a New York Post egyik cikkében beszámolt arról, hogy a francia „Orvosok határok nélkül” szervezet felajánlott egy 50 férőhelyes felfújható kórházsátrat, és további segélyeket ajánlott fel Iránnak, azonban az kijelentette, nincs szüksége rá, főleg nem egy francia „kémhálózat” részéről.
Tehát amit az iráni rezsim elfelejt megemlíteni az Egyesült Államok ellen folytatott kirohanásai során az, hogy számos humanitárius és orvosi csatorna elérhető számára, amennyiben segélyért folyamodna.
Kedd óta Nagy-Britannia, Németország és Franciaország orvosi felszerelést küld Iránnak az INSTEX pénzügyi mechanizmusát felhasználva, az amerikai szankciókat megkerülve.
A Közel-Keleten az Iszlám Köztársaság az új koronavírus-járvány epicentruma. Pénteken 50 468 volt a regisztrált fertőzöttek száma, 3160 haltak bele a betegségbe, és összesen 16 711 gyógyultak fel.
