Nukleáris programjának felgyorsítására használja Irán a koronavírust

Kihasználva a világot megbénító koronavírust, illetve, a tényt, hogy Donald Trump a novemberben esedékes újraválasztási kampányával van elfoglalva, Irán arra buzdítja az általa finanszírozott terrorcsoportokat, hogy szítsanak feszültséget a Közel-Keleten – írja a The Jerusalem Post.

Yossi Kuperwasser, a Jerusalem Center for Public Affairs intézet egyik vezetője, aki korábban az izraeli külügyminisztérium stratégiai tanácsadója is volt, közölte: „az iráni rezsim a mostani világméretű krízis adta lehetőségeket akarja kihasználni, hogy nyomást helyezzen az amerikaiakra és kivívja a nemzetközi közösség szimpátiáját.”

Ezt a véleményt támaszthatja alá az a tény is, hogy az elmúlt hétvégén két ballisztikus rakétát is hatástalanítottak Szaúd-Arábia légterében, melyet az irániak által szponzorált jemeni felkelők lőttek ki.

Szintén a múlt hét végén, pénteken, a Gázai-övezetből indítottak Dél-Izrael ellen rakétát a Hamász terroristái, mely az első ilyen eset volt az elmúlt hónapban.

Ezt megelőzően Bagdadban indítottak támadást az ún. Zöld Zónában amerikai érdekeltségek ellen, két katona, egy brit és egy amerikai meg is halt. A támadást Amerika az irániak által szponzorált Kataib Hizbullah terrorszervet elleni légitámadásokkal torolta meg.

Iránban minden tizedik percben belehal valaki a vírusba

Bezárnak a plázák, tízezer elítélt amnesztiában részesül, mindenkit felszólítottak, hogy ne utazzon sehová.

„Mindezek mellett”, vélekedett Kuperwasser, „a koronavírus-járvány komoly veszélyt jelent az iráni rezsimre, mivel az irániak jelentős része nem elégedett a vezetés által hozott intézkedésekkel, például, hogy az iráni kormánynak fontosabb volt a Kínával való jó kapcsolat propagandája, mint, hogy lezárják a két ország közti határt.”

Kuperwasser úgy véli, a vírus okozta krízis miatt Irán a szíriai, iraki és libanoni ténykedésében is inkább defenzív pozíciót volt kénytelen felvenni és várható a korábbi rezsimellenes tüntetések folytatása is, melyeket csak erőszakkal sikerült letörni néhány héttel ezelőtt.

„Másrészről Irán rendkívüli sebességgel halad uránium-dúsítási programja végrehajtásában, ha tényleg akarják, négy-hat hónap múlva elkészülhet az első nukleáris eszközük” – vélekedik Kuperwasser.

A koronavírus Iránt érinti az egyik legsúlyosabban. Hétfő estig mintegy 41 ezer esetet regisztráltak, a vírus eddig 2700 halálos áldozatot követelt. Emiatt Irán elnöke, Hasszán Rouhani múlt héten arra kényszerült, hogy Trump amerikai elnöktől kérje az amerikai szankciók feloldását.

Izraeli szeretet-üzenet az iráni népnek – Videó!

Izraeliek egy csoportja a perzsa újév alkalmából különleges üzenetet küldtek az irániaknak, akik éppen a koronavírus példa nélkül álló fenyegetésével harcolnak.

Dr. Michael Doran, a washingtoni Hudson Intézet egyik vezetője, korábban George W. Bush elnök biztonsági tanácsának tagja úgy véli, az amerikai válasz az iráni kérésre a közelgő novemberi elnökválasztásokat figyelembe véve fog megszületni.

Az iráni vezetésnek, még a vírus kitörése előtt, az európai országokkal is meggyűlt a baja: Nagy-Britannia, Németország és Franciaország sem nézte jó szemmel, hogy Irán megsérti az atomprogram leállítását célzó egyezményt. Az európai országok Iránnal kapcsolatos álláspontjának érvényesítése és a további tárgyalások azonban a vírus korábban nem gondolt nagysága és pusztítása miatt halasztódni látszanak.

Az Egyesült Államok meghosszabbította az iráni atomlétesítményekben dolgozó orosz, kínai és európai vállalatok engedélyét – közölte az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint hétfőn.

Az iszlám köztársaságot sújtó amerikai szankciók értelmében engedély szükséges ahhoz, hogy nem amerikai vállalatok együttműködhessenek az iráni atomenergia-ügynökséggel. A döntés lehetővé teszi, hogy az araki nehézvizes reaktorban, a busehri atomlétesítményben, a teheráni kutatóreaktorban és más létesítményekben folytatódjon a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi munka.

Emellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) is nyomás alá helyezte Iránt egy, a fővárosban található raktár miatt, melyben uránium-nyomokat találtak. Ugyanabban az épületben, melyből 2018-ban a Moszad titkosszolgálat nagy mennyiségű titkos dokumentumot tudott megszerezni, amelyek az iráni vezetés nem békés célú atomprogramját bizonyították.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt az is félő, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség lazít a korábbi ellenőrzéseken, mely nagyobb mozgásteret biztosít majd az iráni vezetésnek.

Szélsőséges reakciókat váltottak ki az emberekből az óvintézkedések Iránban és Afganisztánban

Iránban konzervatív síita hívők törtek be a kormány által lezárt szentélyekbe, Afganisztánban pedig vélhetőleg megfertőződött emberek szöktek meg a kórházi karanténból.