Kihasználva a világot megbénító koronavírust, illetve, a tényt, hogy Donald Trump a novemberben esedékes újraválasztási kampányával van elfoglalva, Irán arra buzdítja az általa finanszírozott terrorcsoportokat, hogy szítsanak feszültséget a Közel-Keleten – írja a The Jerusalem Post.
Yossi Kuperwasser, a Jerusalem Center for Public Affairs intézet egyik vezetője, aki korábban az izraeli külügyminisztérium stratégiai tanácsadója is volt, közölte: „az iráni rezsim a mostani világméretű krízis adta lehetőségeket akarja kihasználni, hogy nyomást helyezzen az amerikaiakra és kivívja a nemzetközi közösség szimpátiáját.”
Ezt a véleményt támaszthatja alá az a tény is, hogy az elmúlt hétvégén két ballisztikus rakétát is hatástalanítottak Szaúd-Arábia légterében, melyet az irániak által szponzorált jemeni felkelők lőttek ki.
Szintén a múlt hét végén, pénteken, a Gázai-övezetből indítottak Dél-Izrael ellen rakétát a Hamász terroristái, mely az első ilyen eset volt az elmúlt hónapban.
Ezt megelőzően Bagdadban indítottak támadást az ún. Zöld Zónában amerikai érdekeltségek ellen, két katona, egy brit és egy amerikai meg is halt. A támadást Amerika az irániak által szponzorált Kataib Hizbullah terrorszervet elleni légitámadásokkal torolta meg.
„Mindezek mellett”, vélekedett Kuperwasser, „a koronavírus-járvány komoly veszélyt jelent az iráni rezsimre, mivel az irániak jelentős része nem elégedett a vezetés által hozott intézkedésekkel, például, hogy az iráni kormánynak fontosabb volt a Kínával való jó kapcsolat propagandája, mint, hogy lezárják a két ország közti határt.”
Kuperwasser úgy véli, a vírus okozta krízis miatt Irán a szíriai, iraki és libanoni ténykedésében is inkább defenzív pozíciót volt kénytelen felvenni és várható a korábbi rezsimellenes tüntetések folytatása is, melyeket csak erőszakkal sikerült letörni néhány héttel ezelőtt.
„Másrészről Irán rendkívüli sebességgel halad uránium-dúsítási programja végrehajtásában, ha tényleg akarják, négy-hat hónap múlva elkészülhet az első nukleáris eszközük” – vélekedik Kuperwasser.
A koronavírus Iránt érinti az egyik legsúlyosabban. Hétfő estig mintegy 41 ezer esetet regisztráltak, a vírus eddig 2700 halálos áldozatot követelt. Emiatt Irán elnöke, Hasszán Rouhani múlt héten arra kényszerült, hogy Trump amerikai elnöktől kérje az amerikai szankciók feloldását.
Dr. Michael Doran, a washingtoni Hudson Intézet egyik vezetője, korábban George W. Bush elnök biztonsági tanácsának tagja úgy véli, az amerikai válasz az iráni kérésre a közelgő novemberi elnökválasztásokat figyelembe véve fog megszületni.
Az iráni vezetésnek, még a vírus kitörése előtt, az európai országokkal is meggyűlt a baja: Nagy-Britannia, Németország és Franciaország sem nézte jó szemmel, hogy Irán megsérti az atomprogram leállítását célzó egyezményt. Az európai országok Iránnal kapcsolatos álláspontjának érvényesítése és a további tárgyalások azonban a vírus korábban nem gondolt nagysága és pusztítása miatt halasztódni látszanak.
| Az Egyesült Államok meghosszabbította az iráni atomlétesítményekben dolgozó orosz, kínai és európai vállalatok engedélyét – közölte az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint hétfőn.
Az iszlám köztársaságot sújtó amerikai szankciók értelmében engedély szükséges ahhoz, hogy nem amerikai vállalatok együttműködhessenek az iráni atomenergia-ügynökséggel. A döntés lehetővé teszi, hogy az araki nehézvizes reaktorban, a busehri atomlétesítményben, a teheráni kutatóreaktorban és más létesítményekben folytatódjon a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi munka. |
Emellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) is nyomás alá helyezte Iránt egy, a fővárosban található raktár miatt, melyben uránium-nyomokat találtak. Ugyanabban az épületben, melyből 2018-ban a Moszad titkosszolgálat nagy mennyiségű titkos dokumentumot tudott megszerezni, amelyek az iráni vezetés nem békés célú atomprogramját bizonyították.
Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt az is félő, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség lazít a korábbi ellenőrzéseken, mely nagyobb mozgásteret biztosít majd az iráni vezetésnek.
A fundamentalista rezsim két végéről égeti a gyertyát. Bukásuk lényegében már Trump megválasztása után sejthető volt, de Souleimani likvidálása, illetve a „maximum pressure” bevezetése óta pedig garantálható. Erre az egészre jöttek még a „benzinár tüntetések”, az akkori tömegmészárlások, és az ukrán gép lelövése, és az ebből adódó nemzetközi felháborodás.
És mindennek tetejébe most jött egy világjárvány, melyet természetesen nem tudnak és nem is képesek kezelni, ehelyett hazudoznak, csúsztatnak és kisebbítenek, kidobják a Médecins Sans Frontieres-t, és visszautasítanak minden egyéb humanitárius segélyt, a tébolyult ayatollah pedig a dzsinneket és az USA-t hibáztatja mindezért. Reményeik pedig, hogy novemberben egy Irán-barát Demokrata elnök érkezik, pedig szintén szertefoszlott.
Eddig tehát azt jósoltam, hogy az ayatollah és rezsimje nem éli meg Trump második ciklusának a végét, a jelenlegi helyzet azonban még közelebb hozta bukásuknak dátumát.
Ajatollahul fohászkodva : Allah füle legyen a te szádon. De attól tartok, hogy Allah jelen esetben süket, ugyanis
– ezeknek nincsenek gátlásaik. Ha a baszidzs nem boldogul, akkor a tömegbe lőnek.
– az ellenzéki vezetőket megfélemlitik, letartóztatják sőt, a kivégzésektől se riadnak vissza.
Ez mind igaz, de:
– a „szankciók nem működnek” obamai mantra helyett láthatjuk, hogy a szankciók nagyon is jól működnek, mi több, az egyik történelmi bűne Obamának pontosan az volt, hogy szinte az utolsó pillanatban mentette ki a fundamentalista rezsimet az alkuval, ugyanis már alapból közel jártak a kivéreztetéshez… Trump pedig, nagyon helyesen, mind a katasztrofális alkut, mint a szankciók eltörlését visszavonta, mi több, fel is pakolt rájuk az elmúlt hetekben is párat (maximum pressure)
– a Souleimani likvidálása az év, ha nem az évtized legjobb húzása volt… váratlanul, mindenkit meglepve, egy gigantikus mértékű pofont adott az ajatollahnak
– a káosz következtében a milíciák irányíthatatlanná váltok, és az iráni expanziós törekvések hatalmas visszaesést szenvedtek
– ez párosulva a pénztelenséggel, a perzsa társadalom egyre növekvő elégedetlenségével, és a nemzetközi renoméjuk erodálódásával (ukrán gép lelövése) már létrejött a tökéletes elegy a robbanáshoz
– és mindezekre jött egy olyan járvány, ami még a gazdag, tehetséges és fejlett országnak is gondot és gazdasági visszaesést okoz
A rezsim kezéből elpárologtak a lapot, a bukásuk elkerülhetetlen. Amiket írsz, azok működnek egy darabig, egy pár évtizedig, de soha sem örökké, a történelem ezt már bizonyította. Tudom hogy sokan jósolták már az ottani rezsim végét, de minden létező szakértő egyetért abban, hogy ilyen anyagi, külpolitikai, gazdasági és most pedig közegészségügyi állapotban még soha sem volt a fundamentalista rezsim. Ha ezt el akarják majd fojtani, akkor attól tartok a létező összes perzsát le kell ölniük, mivel az elégedetlenség és nincstelenség lassan mindenkit az utcára fog vinni. Mondani sem kell, ha az ajatollah koránál, vagy egyéb betegségéből kifolyólag megtérne teremtőjéhez, akkor az abból következő trónviszály lenne az utolsó csepp a pohárban. Kizárt dolog, hogy megérje Trump második ciklusának végét, tehát az óra már ketyeg.
Azt én is remélem, hogy meg fognak bukni. De fogalmam sincs, hogy mennyi ideig húzhatják még.
Elhiszem. És hát biztosat nem tudok mondani, de több mint valószínűnek tartom azt, amit felvázoltam.
A remény hal meg utoljára. Egyelőre csak remélni lehet a rendszer bukását.
Remélni már vagy négy évtizede lehet és kell is a rendszer bukását.
Viszont egyre több okunk van a bizakodásra, főleg ha Pompeo nem enged a szankciókból.
Nem is értem, miből képzelik mindezt finanszírozni. Az olaj ára rendkívül mélyen van, sok helyen már kitermelni sem éri meg. Ezek meg ráerősítenek a fegyverfejlesztésre…
Ennek ára a szegénység, a vírussal való nem törődés. A diktatúrákra ez jellemző