A rossz állami válaszok emberi életekbe is kerülhetnek

Láthatóan minden erővel azon vannak a kormányzati szervek, hogy korlátozzák a hiánycikkek áremelkedését. Sajnos azonban az ellenkezőjét érik vele.

A kormányok számos esetben nagyon rossz válaszokat adnak a kialakult helyzetre. Bár a piacon rengeteg védekező eszköz alakult ki a sokkhatások gyengítésére, valamiért a kormányok sokszor pont ezeket a korlátokat bontják le. Árszabályozások, a shortolás tiltása, de megint felmerült – egyelőre csak ötlet szintjén – a garantált alapjövedelem is. Lássuk, hol romlik el a dolog.

Jelenleg emberek ezrei vesztették el a munkahelyüket, vállalkozások ezrei zártak be, a tartalékolni vágyók pedig túlkeresletet gerjesztettek az élelmiszerekre és a vírus elleni védekező eszközökre.

Ezért nyilvánvaló: önmagában az, hogy több pénzt öntünk a gazdaságra, nem tudja helyettesíteni a kieső termelékenységet, sokkal inkább a fizetőeszköz még gyorsabb inflálódását eredményezné.

Ha pedig alanyi jogon járna egy mikuláscsomag mindenkinek, az magában hordozná a kockázatát annak, hogy bizony negatívan hat az online térben zajló munkavégzési hajlandóságra is. A legfontosabb ezért most az lenne, hogy elkerüljük a kereslet még nagyobb visszaesését, úgy, hogy közben a kínálati oldalt nem tesszük ki a termelékenységre vagy az inflációra gyakorolt pénzügyi sokknak.

Ehhez az államszervezeteknek pont azt kéne felismernie, hogy mik azok a faktorok, amelyek alapból is korlátozzák a piaci folyamatokat és rontják a versenyképességet. Csak ezek kikapcsolásával lassítható a kínálati oldal befagyása.

Ilyen lenne például számos országban a forgalmi adók csökkentése az élelmiszereken és egyéb szükséges termékeken, vagy ahol ez a fajta adó nem kifejezetten magas – mint például Kínában és az észak-európai államok többségében -, vagy akár nincs is – mint például az USA-ban -, ott érdemes lenne az egészségügyi és élelmiszeripari munkákat terhelő adók csökkentésével próbálkozni.

Koronavírus: a válság óta a legnagyobb visszaesés jöhet

Hullámzik a részvények ára az amerikai tőzsdén, egyre nagyobb gazdasági károkat okoz a koronavírus-járvány Ázsiában és Európában. 

Ezzel szemben ilyen intézkedések nem igazán történtek. Felmerült azonban az árszabályozás és a shortolások tiltása.

Árszabályozások nem csak Európában, hanem az USA-ban és Kanadában is törvényi erőre emelkedtek; láthatóan minden erővel azon vannak a kormányzati szervek, hogy korlátozzák a hiánycikkek áremelkedését. Sajnos azonban az ellenkezőjét érik vele. Ha ugyanis alacsony a mezőgazdasági betakarítás, akkor az árak elkerülhetetlenül emelkedni fognak. Vagy emelkednének, ha nem ütköznének törvénybe.

Mivel a helyi kereskedőnek belföldön törvénybe ütközik, ezért eladási potenciálja ellenösztönzi a belföldi keresletet és növeli az export-hajlandóságot. És fordítva; a külföldi kereskedőt arra készteti, hogy be se hozza a terméket. Ez válság esetén hiányt idézhet elő, ami akár emberi életekbe is kerülhet.

Nagyon egyszerű elképzelni olyan helyzetet, hogy a környéken elkapkodják az utolsó kenyeret vagy fertőtlenítőt is és egyszerűen nincs mivel védekezni, vagy nincs mit enni a súlyos időszakban. Emellett jó azt is számításba venni, hogy az erőszakosan alacsonyan tartott árak nem feltétlenül ott fejtik ki hatásukat, ahol épp szükség lenne az ellátásra. Önmagukban ugyanis nem garantálják az egyenlő eloszlást.

Végül pedig korlátozzák a megfelelő beruházásokat is, hiszen a magasabb árak révén elérhető nagyobb profit több olyan beruházást tenne lehetővé, ami gyorsítja a hiánycikkek előállítását. Elvileg pont ez a kereslet és a profit mechanizmusának egymást erősítő folyamatának lényege.

Nem sok jóval kecsegetet a shortolás tiltása sem.

A shortoló az a kereskedő, aki arra számítva, hogy esni fog egy bizonyos termék ára, köt egy szerződést, hogy majd akkor fizet érte, amikor számításai szerint alacsony lesz az értéke, de előtte kölcsönkéri, hogy eladhassa azt a jelenlegi magas áron. Ezt most azonban a spanyol, az olasz, a francia de még a belga kormány is betiltotta számos részvényre – gondolván, hogy az csak gonosz spekulánsok eszköze.

A valóságban azonban épphogy védi a piacot – többlet likviditást biztosít, mert amikor a shortoló a kölcsönszerződési időtartam lejárta után megveszi az adott részvényt, akkor annak vételi oldalát erősíti. Azaz pénzt küld a gazdaságba, amit jobb esetben mindenki – a konkrét piaci kofák is – elfogadnak. Egy részvénnyel kapcsolatban, aminek bizonytalan az elfogadottsága már nem lennének ilyen bizalmasak. Azt pont a shortoló teszi meg.

Válság esetén ezek az ügyletek tehát kiváló fékek ahhoz, hogy ne essen tovább a részvény ára – jóllehet a shortolók pénzt adnak érte. Tiltásuk pontosan ezeket a hatásokat öli ki a rendszerből.

A szerző a Le az Adók 75%-ával Párt elnöke.

Vírus és kapitalizmus: katasztrófát eredményezhet a bezárkózás

Világjárvány esetén is a piac az ember legfőbb támasza és legjobb barátja a család és a barátok mellett. Gyenge Dániel publicisztikája.