Vlagyimir Putyin a moszkvai Győzelem napi rendezvény után újságíróknak nyilatkozva azt mondta: véleménye szerint az Ukrajna elleni háború „a végéhez közeledik”. Az orosz elnök továbbra is „különleges katonai műveletként” hivatkozott a konfliktusra, és ismét a Nyugatot tette felelőssé annak elhúzódásáért. „Úgy gondolom, hogy ez az ügy a végéhez közeledik” – fogalmazott, miközben bírálta a nyugati országokat, amiért katonai és politikai támogatást nyújtanak Kijevnek. Szerinte a Nyugat korábbi ígéretei után tudatosan „táplálta” az Oroszország elleni konfrontációt.
Az idei Győzelem napi katonai parádé szokatlanul visszafogott volt: először közel két évtized után nem vonultak fel tankok és rakéták a Vörös téren. A döntés hátterében biztonsági aggályok álltak, mivel az orosz hatóságok attól tartottak, hogy Ukrajna dróntámadást hajthat végre a rendezvény ellen.
A feszültséget ugyanakkor enyhítette egy utolsó pillanatban tető alá hozott tűzszünet, amelyet Donald Trump közvetítésével sikerült elérni.
Ennek köszönhetően a parádé incidensek nélkül zajlott le, bár a megszokottnál jóval kevesebb újságírót engedtek be az eseményre.
Putyin a hivatalos beszédében továbbra is igazságos háborúként állította be az orosz hadműveleteket, Ukrajnát pedig „agresszív erőként” jellemezte, amelyet a NATO teljes egésze támogat.
Tárgyalás csak a végén – Zelenszkijjel is
Az orosz elnök világossá tette: hajlandó találkozni Volodimir Zelenszkij-jel, de csak akkor, ha már megszületett egy végleges békemegállapodás.
Egy esetleges csúcstalálkozót „harmadik országban” tartanának, és kizárólag a szerződés aláírására korlátozódna.
Putyin szerint már korábban is hallott hasonló nyilatkozatokat Zelenszkijtől, ezért óvatosan kezeli ezeket. Hozzátette: Oroszország nyitott lenne egy új európai biztonsági rendszer kialakításáról szóló tárgyalásokra is, és ebben szívesen látná partnerként Gerhard Schröder volt német kancellárt, aki régóta közeli kapcsolatot ápol Moszkvával.
Fogolycsere és bizonytalan diplomácia
A hétvégi amerikai közvetítésű tűzszünet részeként Moszkva és Kijev megállapodott egy nagyszabású fogolycseréről: mindkét fél 1000-1000 hadifoglyot adna át. P
utyin azonban jelezte, hogy Oroszország még nem kapott hivatalos visszajelzést Ukrajnától az egyezség végrehajtásáról.
Közben európai részről is felmerült a tárgyalások lehetősége. António Costa szerint „van potenciál” arra, hogy az Európai Unió is bekapcsolódjon az egyeztetésekbe, és már zajlanak az erről szóló konzultációk a tagállamok között.
Oroszország már 2014-ben elfoglalta a Krím félszigetet és Kelet-Ukrajna egy részét, majd 2022 februárjában teljes körű inváziót indított. Bár Putyin most a konfliktus lezárásáról beszél, konkrét feltételeket nem vázolt fel.
- 14:00
2023. május 9. - 14:002024. május 24.
- 08:152022. május 9.
