Az ankarai vezetés úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő szíriai menekülteket. Görögország válaszul megerősíti határait.
Törökország menekültpolitikája nem változott, de „már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket” — jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.
Kifejtette: a Szíriában zajló támadások következtében „mozgolódás van” mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében.
A szóvivő egyben emlékeztetett: Törökország már korábban is közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán.
A hírre reagálva Orbán Viktor a Kossuth rádióban elmondta: „meg kell védeni Magyarország határait és a magyarokat. Akármilyen migránshullám indul is el, a magyar határrendészeti szervezetek képesek a biztonságos határzár működtetésére.”
A miniszterelnök közölte egyúttal, megkezdődött a témában egy csúcstalálkozó szervezése a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnökei és Recep Tayyip Erdogan török elnök között, és ezt még a március végi EU-csúcs előtt megtartják.
Török bekeményítés
A török kormány bejelentését megelőzően csütörtökön 33 török katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban. A források szerint a támadást a szíriai kormányhadsereg vagy a vele szövetséges Oroszország légiereje hajthatta végre — bár a CNN szerint utóbbit Moszkva tagadta.
A török hadsereg és a szíriai kormányerők között február 3. óta számos alkalommal heves harcok törtek ki Idlíbben, miután Ankara az utóbbi hetekben katonai erősítést küldött a térségbe, és egységeit támadások érték.
A legutóbbi légicsapás hírére Recep Tayyip Erdogan török elnök már csütörtök estére összehívta stábját rendkívüli ülésre — írta a londoni Express. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter pedig telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Idlíbben történtekről.
Elsőként ezután lehetett hallani a török határnyitásról, és csütörtök késő este a Reutersnek egy név nélkül nyilatkozó magas rangú török tisztségviselő már elárulta, hogy a török rendőrség, parti őrség és határőrség parancsot kapott arra, ne állja útját a szíriai menekülteknek.
Görög, bolgár határerősítés
Az ENSZ adatai szerint az elmúlt két hónapban több százezer lakos hagyta el lakóhelyét a szíriai összecsapások nyomán. Több tízezren még mindig úton vannak, és közel 700 ezer menedék nélküli szíriai nőt, valamint gyermeket tart számon a nemzetközi szervezet. Emlékezetes, hogy a menekültválság tetőpontján, 2015-ben a migránsok nagy része Görögországon keresztül igyekezett Európa más országai felé eljutni.
Ankara pénteki bejelentését követően Görögország máris közölte, hogy megerősíti a Törökországgal közös szárazföldi és tengeri határai védelmét.
Athén egyúttal kapcsolatba lépett az Európai Unióval és a NATO-val is.
A török fenyegetésre reagálva Bulgária is bejelentette, hogy megerősíti Törökországgal közös határának védelmét. Bojko Boriszov miniszterelnök a kormányülésen azt mondta, a legszigorúbb határellenőrzést vezetik be, egyúttal hozzátette: telefonon egyeztetni fog Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
| Az Európai Unió komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szíriában „jelentős nemzetközi katonai konfliktus” kirobbanásának kockázata alakult ki – írta pénteki Twitter-üzenetében Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió „a biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges valamennyi intézkedést megfontolja”.
Kiemelte, hogy azonnal véget kell vetni a katonai akcióknak a helyzet elmérgesedésének elkerülése érdekében. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy egy újabb, jelentős és kiterjedt nemzetközi katonai konfliktus alakul ki a térségben – tette hozzá Borrell. |
Az úgynevezett balkáni migrációs útvonalat 2016-ban „lezárták” az ekkor megkötött EU-Törökország menekültügyi egyezménnyel. Ennek értelmében a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió tagországai felé, cserébe Törökország 6 milliárd euró (azaz 2010 milliárd forint) támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására.
