Törökország döntött: Európába ereszti a menekülttömegeket

Az ankarai vezetés úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő szíriai menekülteket. Görögország válaszul megerősíti határait.

Törökország menekültpolitikája nem változott, de „már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket” — jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában arra reagálva, hogy az ország megnyitotta határait az Európába vágyó menekültek előtt.

Kifejtette: a Szíriában zajló támadások következtében „mozgolódás van” mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében.

A szóvivő egyben emlékeztetett: Törökország már korábban is közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán.

A hírre reagálva Orbán Viktor a Kossuth rádióban elmondta: „meg kell védeni Magyarország határait és a magyarokat. Akármilyen migránshullám indul is el, a magyar határrendészeti szervezetek képesek a biztonságos határzár működtetésére.”

A miniszterelnök közölte egyúttal, megkezdődött a témában egy csúcstalálkozó szervezése a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnökei és Recep Tayyip Erdogan török elnök között, és ezt még a március végi EU-csúcs előtt megtartják.

Török bekeményítés

A török kormány bejelentését megelőzően csütörtökön 33 török katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban. A források szerint a támadást a szíriai kormányhadsereg vagy a vele szövetséges Oroszország légiereje hajthatta végre — bár a CNN szerint utóbbit Moszkva tagadta.

A lázadók visszafoglaltak egy várost, de Idlíb déli része a kormányerők ellenőrzése alá került

Ezzel párhuzamosan egyre többször törnek ki összecsapások a török hadsereg és a szíriai kormányerők között.

A török hadsereg és a szíriai kormányerők között február 3. óta számos alkalommal heves harcok törtek ki Idlíbben, miután Ankara az utóbbi hetekben katonai erősítést küldött a térségbe, és egységeit támadások érték.

A legutóbbi légicsapás hírére Recep Tayyip Erdogan török elnök már csütörtök estére összehívta stábját rendkívüli ülésre — írta a londoni Express. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter pedig telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Idlíbben történtekről.

Elsőként ezután lehetett hallani a török határnyitásról, és csütörtök késő este a Reutersnek egy név nélkül nyilatkozó magas rangú török tisztségviselő már elárulta, hogy a török rendőrség, parti őrség és határőrség parancsot kapott arra, ne állja útját a szíriai menekülteknek.

Görög, bolgár határerősítés

Az ENSZ adatai szerint az elmúlt két hónapban több százezer lakos hagyta el lakóhelyét a szíriai összecsapások nyomán. Több tízezren még mindig úton vannak, és közel 700 ezer menedék nélküli szíriai nőt, valamint gyermeket tart számon a nemzetközi szervezet. Emlékezetes, hogy a menekültválság tetőpontján, 2015-ben a migránsok nagy része Görögországon keresztül igyekezett Európa más országai felé eljutni.

Ankara pénteki bejelentését követően Görögország máris közölte, hogy megerősíti a Törökországgal közös szárazföldi és tengeri határai védelmét.

Athén egyúttal kapcsolatba lépett az Európai Unióval és a NATO-val is.

A török fenyegetésre reagálva Bulgária is bejelentette, hogy megerősíti Törökországgal közös határának védelmét. Bojko Boriszov miniszterelnök a kormányülésen azt mondta, a legszigorúbb határellenőrzést vezetik be, egyúttal hozzátette: telefonon egyeztetni fog Recep Tayyip Erdogan török államfővel.

Az Európai Unió komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szíriában „jelentős nemzetközi katonai konfliktus” kirobbanásának kockázata alakult ki – írta pénteki Twitter-üzenetében Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió „a biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges valamennyi intézkedést megfontolja”.

Kiemelte, hogy azonnal véget kell vetni a katonai akcióknak a helyzet elmérgesedésének elkerülése érdekében. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy egy újabb, jelentős és kiterjedt nemzetközi katonai konfliktus alakul ki a térségben – tette hozzá Borrell.

Az úgynevezett balkáni migrációs útvonalat 2016-ban „lezárták” az ekkor megkötött EU-Törökország menekültügyi egyezménnyel. Ennek értelmében a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió tagországai felé, cserébe Törökország 6 milliárd euró (azaz 2010 milliárd forint) támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására.

A menekültek tüntetnek, a helyiek „rendkívüli állapotot” sürgetnek Leszboszon

Athén szerint „bizonyos nem kormányzati szervek” lázították fel a tábor lakóit az elmúlt napokban.