Egy most nyilvánosságra hozott kutatás szerint az európaiak 20 százaléka képzel zsidó összeesküvést a világban zajló folyamatok mögött. Az országonként ezer megkérdezett alapján publikált kutatás 45 kérdés nyomán jutott a fenti következtetésre, az interjúalanyokat a zsidókról és Izraelről kérdezték – írja a The Jerusalem Post.
Zsidók titkos szövetsége áll a világban zajló politikai és gazdasági folyamatok mögött, állítja a 16 országban megkérdezett 16 ezer interjúalany egyötöde, akik e mellett azt is gondolják, hogy a zsidók „saját előnyükre fordítják a holokauszt miatti áldozati szerepüket.”
A kutatás eredményét hétfőn, a European Jewish Association (EJA) nemzetközi zsidó szervezet Párizsban tartott konferenciáján ismertették . A januárban végzett kutatásban résztvevő országok közt volt Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Anglia és Lengyelország is.
„A kutatásból az is kiderül, hogy a kelet-európai országokban a holokauszt revizionizmus és a klasszikus antiszemita sztereotípiák erősebbek, míg a nyugati országokban az Izrael-ellenesség érzékelhető leginkább”
– mondta előadásában Köves Slomó rabbi, az európai Tett és Védelem Liga vezetője. A nemrég alakult szervezet a budapesti székhelyű Tett és Védelem Alapítvány európai kiterjesztése, mely alapítvány az első számú antiszemitizmust vizsgáló szervezet Magyarországon.
A kutatás az antiszemita előítéletesség tartalmát a kognitív, ismereteken alapuló és asszertív, érzelmi viszonyra utaló kérdésekkel és azokra adott válaszokkal mérte.
Összességében az európai válaszadók 17 százaléka úgy gondolja, hogy a zsidók soha nem képesek integrálódni a társadalomba. A zsidók túl nagy befolyását az országra átlagosan 15 százalékuk gondolja, és 21 százaléka véli azt, hogy a zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról.
A kutatást végző szakemberek jelezték, hogy annak hibahatára 0.8% körüli. Köves Slomó azt is elmondta, hogy a kutatás részletei jelenleg is feldolgozás alatt vannak. A munkát ugyanis többek közt az is nehezítette, hogy nem könnyű olyan kérdezőbiztosokat találni, akik bemerészkednek például Párizs és Brüsszel egyes rossz hírű negyedeibe, pedig ez a kutatás reprezentativitása szempontjából elkerülhetetlen.
Köves Slomó arról is beszélt: látva az európai antiszemitizmus növekvő tendenciáit, a továbbiakban nem lehet az antiszemitizmus elleni fellépést „politikai pártokra, jó szándékú civil zsidó lobbi szervezetekre és aktivistákra bízni. A vallásos zsidóságnak is ki kell vennie a részét az antiszemitizmus elleni küzdelemből, méghozzá a legprofesszionálisabb módon.”
Az EMIH vezető rabbija szerint az egyre gyakoribb fizikai támadásokban is megjelenő gyűlölet elsőként a jól látható célpontként szolgáló vallásos zsidókat veszi célba.
A párizsi konferencián Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke is hangsúlyozta: nem elég, hogy a zsidó közösségek és az európai politikusok vészkiáltásokat hallatnak a növekvő antiszemitizmus miatt, konkrét lépésekre, operatív megoldásokra van szükség, legyen szó a zsidó közösségek építéséről, vagy az antiszemitizmus elleni fellépésről.
