„Fel kell készülnünk a gázai vagy az egész palesztin konfliktus lezárására” – nyilatkozta Tamir Pardo, az izraeli külföldi hírszerzés korábbi vezetője a Gázai-övezetből kilőtt rakéták miatt kialakult helyzettel kapcsolatban – írja a The Jerusalem Post.
A volt titkosszolgálati vezető Ámosz Gileád és a Yediot Ahronot című izraeli napilap elismert újságírójának, Simon Shiffernek közös könyvének e heti bemutatóján nyilatkozott. Mint elmondta, „nem sikerült végleges megoldást találnunk sem Gázára, sem az egész palesztin ügyre.”
Pardo meglátása szerint a helyzet egyre rosszabbá vált, Izrael pedig nem képes pontosan meghatározni céljait, ami miatt úgy viselkedik, mintha az idő neki dolgozna.
A volt titkosszolgálati vezető szerint Izrael mindössze arra képes, hogy válaszoljon a támadásokra, ami tulajdonképpen nem más, mint egyfajta „tűzoltás”, hiszen katonáit harcba küldi ugyan, de szigorúan limitálja számukra a használható eszközöket és a tűzerőt, ami eddig nem vezetett semmilyen valódi megoldáshoz.
Pardo ezért többek közt az izraeli közvéleményt okolja, amiért egy éve nem képes eldönteni, milyen kormányt is akar az ország élén látni.
A volt Moszad-főnök arra a kérdésre, hogy a mostani átmeneti kormány hozhat-e ilyen nagy fajsúlyú döntéseket elmondta:
„Rabin és Saron idejében, és korábban másoknál is, a kormányok még választás idején is mertek nagy horderejű lépéseket tenni. Olyan lépéseket, melyek, amennyiben rosszul sülnek, el, akár a politikai karrierjük végét is jelenthették volna.” Pardo ezt Benjamin Netanjahu jelenlegi miniszterelnöknél nem érzékeli.
A gázai helyzet bonyolultságát jelzi ugyanakkor, hogy a minap épp a Moszad jelenlegi főnöke, Joszi Kohen járt Katarban, valószínűleg azért, hogy a Hamász anyagi támogatásának fenntartására kérje a helyi titkosszolgálat vezetőjét. Gázát – Irán mellett – főként Katar tartja víz felett 2018 óta, éspedig Izrael által hallgatólagosan jóváhagyott rendszeres kifizetések formájában, az „alapellátás hiányosságainak orvoslására.”
A pénzbeli segítségnyújtás dacára a gázaiak nem viszonozzák békével a katari, illetve izraeli gesztust. Ha valamivel alacsonyabb fokozaton is, de továbbra is rendszeresek a rakétatámadások a Hamász uralta térségből, márpedig a Palesztin Iszlám Dzsihád akciói elképzelhetetlenek a Hamász jóváhagyása nélkül.
Bár megtorlásul az izraeli hadsereg csak a Palesztin Iszlám Dzsihádot támadja, Benjamin Netanjahu a Hamászt is megfenyegette. „Ha nem lövik le őket, mi fogunk lőni. Ez háborút jelent. Háborút indítani csak a legvégső lépés, azonban elszántak vagyunk olyasmit tenni, amire legrosszabb rémálmaikban sem gondolnak” – közölte a miniszterelnök a katonai rádióval.
Míg hétfőn mintegy 90 rakéta vagy aknavető gránát landolt a zsidó állam területén Gázából (a Vaskupola a lakott területre tartó lövedékek 90 százalékát elfogta), addig később úgy tűnt, a terroristák elfogadják Egyiptom tűzszüneti javaslatát – írta az Új kelet online. A tűzszünet dacára aztán a terroristák tovább folytatták a rakétatámadásokat, Izrael pedig válaszul ismét az állásaikat lőtte.
A palesztinok egyébként bejelentették, hogy csütörtökön Egyiptomba utazik a Gázai övezetet uraló Hamász, az Iszlám Dzsihád, és a Ciszjordániában kormányzó Fatah párt küldöttsége, hogy ott az Izraellel megkötendő egyezményről tárgyaljanak – írja az MTI izraeli tudósítója.
Az izraeli közszolgálati rádió értesülése szerint Izrael fegyverszüneti szándékát jelezte a palesztinok felé, mert véget szeretnének vetni a néhány nappal a március 2-ra kiírt parlamenti választások előtt kiújult háborús helyzetnek, és a bizonytalanságnak.
