Aki terroristát támogat, maga is terroristává válik

Az amerikai zsidóság választási lázban él. Nem, ők nem Izrael harmadik választására készülnek, hanem a 38. Cionista Világkongresszus delegátusi helyeiért küzdenek.

A Cionista Világkongresszust (angolul World Zionist Congress, WZC) Herzl Tivadar kezdeményezte 1897-ben Bázelben és azóta (a két világháború közötti időtől eltekintve) minden második, később minden ötödik évben megszervezésre kerül. A nemzetközi zsidóság parlamentjének is nevezett kongresszus 5 milliárd dolláros költségvetést felügyel a következő kongresszusig és célja Izrael és a világ zsidóságának támogatása. A tét tehát elég nagy.

A 2020-as választásokon 15 politikai csoport vagy mozgalom indul. Az Egyesült Államok 152 delegáltat küldhet az októberi kongresszusra Jeruzsálembe. A 15 csoportból négy ortodox zsidó csoport (nem tudtak megegyezni, így külön indultak), de ezenkívül van szefárd, reform, orosz és kimondottan izraeli zsidó csoport is. A jobboldalon az amerikai nagyvárosokban gáláikról igen jól ismert Amerikai Cionista Szervezet (Zionist Organization of America, ZOA) és a kevésbé ismert, de annál aktívabb Zsabotyinszkij-féle ideológiáját képviselő – az egykor Magyarországon is bejegyzett – Herut mozgalom az opció. A bal oldalon pedig ott van a Reform (női rabbik, LTBQ-zsinagógák), a Hatikvah, vagy éppen a Merkaz.

Továbbá ott vannak a virágnyelvet beszélő, liberális cukormázban mozgó aktivista mozgalmak, mint például a Y-generáció által alapított Vision (Vízió).

Nem cinizmusként írom a virágnyelvet, én is szeretném, hogy béke legyen, és hogy a gázai gyerekek élhetőbb életet élhessenek.

Ugyanakkor a realitásérzékünket ne veszítsük el a nagy idealizmusunkban: csak azért, mert valakit elég sokszor ölelünk meg, még nem fog viszont szeretni minket. Amíg ezek a gyerekek azt tanulják, – az ENSZ által támogatott könyvekből – hogy egy halott zsidó plusz egy halott zsidó egyenlő két halott zsidóval, addig ölelkezhetünk mi eleget… csak ne felejtsünk a hátunk mögé nézni.

Zsidó identitással és szocialista programmal kampányol Bernie Sanders

A demokraták radikális baloldali jelölt-aspiránsa új kampányfogásként Trumpot okolja az Amerikában felbukkanó antiszemitizmusért.

Van azonban ennél nagyobb gond is a 38. Cionista Világkongresszus körül. Ennek oka a csoport, mely magát PR- és branding-szempontból figyelemfelkeltően Hatikvah-nak nevezte el. A Hatikvah szó magyarul reményt jelenet és Izrael himnuszát is így hívják.

Semmi gond nem lenne ezzel, ha a Hatikvah csoport nem épp Izrael delegitimálásáért küzdene.

Többek között olyan mozgalmak alkotják ezt a csoportot, mint a J Street (az Izrael ellenes bojkott-mozgalom lelkes támogatója), a T’ruah (akik úgy gondolják, hogy antiszemitizmus csakis a fehér ember felsőbbrendűségéből gyökerezik, vagyis nincs arab vagy fekete antiszemitizmus), vagy éppen a New Israel Fund (ami olyan gátlástalanul Izrael-ellenes mozgalmakat támogat, mint Break the Silence vagy épp az Adalah).

Ezek a nevek talán még nem mondanak sokat, de jó tudni róluk. Mindhárom a progresszió fényében igyekszik Izraelt teljesen tönkre tenni. Csakúgy mint az ENSZ-ben, ahol egy tagállam felvétele egy dokumentum aláírásával meg is oldódik, a Cionista Világkongresszusban is minden olyan párt, amely elfogadja a cionizmust meghatározó Jeruzsálemi Programot, indulhat a választásokon.

Így történhet az, hogy egy anticionista mozgalom delegátusi jelöltekért küzd a Cionista Világkongresszusban.

Szegény Herzl forogna a sírjában.

Herzl Cionista Világkongresszusa azért jött létre, hogy a zsidó nép a történelmi otthonában saját önrendelkezési joga alapján megalakíthassa modern és biztonságot nyújtó államát. Sokan írnak arról, hogy mit is jelent a cionizmus 1948 (Izrael államalapítása) után. Az én megközelítésem az, hogy amíg van olyan állam, szervezet, vagy mozgalom, amely megkérdőjelezi Izrael legitimitását, addig a cionizmusnak, mint ideológiai törekvésnek, élnie kell.

Hogyan váltak republikánus szavazókká az ortodox zsidók?

1992-ben a republikánus elnökjelöltet a zsidó szavazóknak mindössze 11 százaléka támogatta.

A progresszió veszélye

Miért is jelent gondot egy erős progresszív hullám a Cionista Világkongresszusban? A J Street lehetne egy átlagos baloldali mozgalom is. A gond vele az, hogy mindig az Izraelt démonizáló álláspontokat támogatja. Minden országon van mit javítani, de azért ne rugaszkodjunk el a valóságtól! Izrael még mindig az egyetlen demokratikus és morális állam a Közel-Keleten.

Nem a J Street volt az egyetlen, aki támadta Trump béketervét. De ők az egyetlenek, akik notóriusan az Izrael-ellenes mozgalmak narratíváját használják, és lényegében inkább érdekli őket a palesztin arabok sorsa, mint az, hogy Izrael fennmaradjon. Nyíltan állítják, hogy Izrael illegálisan foglal el földeket, hogy Izrael nemzetközi jogokat sért, és elnyomja a palesztin arabokat. A cionizmusról alkotott ismereteim alapján én nem mondhanám ezeket a cionizmus alapköveinek.

S ha ez nem lenne elég, legutóbb az alábbi fényéppel kerültek a címlapokra: Jeremy Ben-Ami, (J Street elnöke) ölelkezik Mahmud Abbásszal, a Palesztin Fennhatóság elnökével. Abbász felel az elhírhedt „pay-to-slay” – „fizetünk a zsidók gyilkolásáért” – politikáért.

Továbbá, Abbász maga is beismerte, hogy Júdea-Szamáriában a zsidók megölése sokszor „állami megrendelésre” történik, és mivel „nemzeti érdekekből öltek”, busás fizetést is érdemelnek a mártírok (vagy talán nevezzük őket a nevükön: terroristák). Ez lényegében a terrorizmus legitimálása. (A kérdést, hogy ezek után ez az ember hogyan szólalhat fel az ENSZ-ben, már fel sem teszem). Abbász mindemelett holokauszt-tagadó is, és a saját embereit is meglincselteti, ha éppen valaki kritizálni próbálja a 16 éve tartó, eredetileg 4 évre szóló mandátumát.

Aki terroristát támogat, az maga is terroristává válik. Jeremy Ben-Ami nyíltan támogatja Abbászt, miközben státuszért küzd a Cionista Világkongresszusban. Ha ez nem ideológiai perverzió, akkor nem tudom, micsoda.

Európa, így természetesen Magyarország is küld delegáltakat Jeruzsálembe. A választás más időpontban és más méretben zajlik, mint Amerikában. Európában a szervezetek legtöbbször megegyeznek, hogy ki mennyi delegáltat küld, míg Amerikában komoly politikai harcok folynak január 21-e óta.

A választásokat felügyelő Amerikai Cionista Mozgalom heti értékelése alapján rekordszintű a választók részvételi aránya. Az 5,7 millió, magát amerikai zsidónak valló szavazóból 2015-ben csupán 57 ezer élt szavazati jogával. Most, a választás félidejénél már 50 ezren szavaztak.

Az aktivitás mindenképpen pozitív. A kérdés már csak az, hogy mekkora erőt szerez egy anticionista mozgalom a cionizmus alapértékeit fenntartó világszövetségben. New Yorkban élőként, látva a diaszpóra-zsidóság most felnövő nemzedékének politikai helyezkedését, sajnos nem csodálkoznék, ha hamarosan a cionizmus ideológiája is a progresszió védjegye alatt a gender-fluiditáshoz hasonló aberráltság áldozatává válna.

Ezért is fontos a 38. Cionista Világkongresszus és ezért fontos kimondani azt, hogy aki terroristát támogat, az maga is terroristává válik.

Akik sivát ültek Trump miatt, avagy miért liberálisok az amerikai zsidók?

Az eltérő tapasztalatok egyre messzebb távolítják egymástól az Egyesült Államok és Izrael zsidóságát.