A nemrég az Egyesült Államok által likvidált irán tábornokról, Kászim Szulejmániról kevesen tudják, hogy nem csak az Iszlám Forradalmi Gárda fegyvereseit vezette, de komoly diplomáciai munkát is végzett.
Egy nemrég az iráni televízióban közölt interjúban az iráni védelmi tárca 2013 és 2017 közötti vezetője fedte fel Szulejmáni tábornok titkos életét. Szólt arról, miként segítette Szulejmáni a kurd területeken folyó harcokat az ISIS ellen, és miként hívta fel az orosz vezetés figyelmét a szíriai események fontosságára – írja a The Jerusalem Post.
Husszein Deghan az interjúban így fogalmazott:
„Szulejmáni akkor lépett a színre, mikor az USA megszállta Irakot és Afganisztánt, illetve amikor a cionista rezsim ugyanezt tette Libanonban és Palesztinában”.
Az ex-miniszter szerint az Egyesült Államok destabilizálta a régiót, amikor a cionisták nyomására, szaúdi pénz segítségével meg akarta törni Irán térnyerését. Mindezt a volt miniszter szerint azért tették az amerikaiak, hogy megerősítsék jelenlétüket a térségben, hogy azután fegyvereket értékesíthessenek.
Deghan szerint azonban a Trump-kormány nagyot kockáztatott Szulejmáni meggyilkolásával:
„Többé nem mondhatják az amerikaiak, hogy ők a világ tisztességes polgárai. Izraelhez hasonlóan terrorista kormánnyá válik az amerikai is”.
Deghan, aki támogatja az Iráni Forradalmi Gárda újonnan kinevezett vezetőjét, Iszmail Ghaanit, azon a véleményen van, hogy a Szulejmáni meggyilkolása utáni megtorlás több lesz, mint Amerika arculcsapása, hiszen „Szulejmáni halála megerősítette az irániak küzdelmét”. Szerinte erre utalnak a libanoni Hezbollah vezetőjének nyilatkozatai is.
Szulejmániról mesélve a volt miniszter azt is elmondta, hogy a tábornoknak komoly szerepe volt abban, hogy Oroszország belépjen a szíriai konfliktusba. Eleinte az oroszok akarták vezetni a harcokat, de állítólag Szulejmáni meggyőzte őket, hogy adják át a vezetést Iránnak, míg az oroszok fegyverekkel és légierővel segítik a szíriai rezsimet.
Minden jel arra mutat, hogy Szulejmáni nemcsak hadvezér volt, de diplomata is.
„Putyin elnök úr elfogadta Szulejmánit egyenrangú politikai partnernek. Ugyanez igaz Erdogan török elnökre”
– hangsúlyozta Deghan.
Szulejmáni szoros viszont ápolt Ankarával is. Erre utal, hogy Javad Zarif iráni és Mevlut Casvusoglu török külügyminiszterek rögtön Szulejmáni kiiktatása után egyeztettek egymással.
„Szulejmáni foglalkozott a térségbeli, és az oroszokkal való egyeztetéssel. Neki köszönhető, hogy Putyin elnök belátta, az ISIS veszélyes az egész világra nézve” – mondta a volt iráni diplomata, aki hozzátette: „Szulejmáni Henry Kissingerhez hasonló tárgyaló volt”.