Szerepelni fog az egyetlen magyar Nobel-díjas író is a hamarosan megjelenő kerettantervekben — ezt mondta a Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a Hír Tv-nek.
Hajnal Gabriella elismerte, hogy bár Kertész Imre neve valóban nem szerepel az új tervezetben, a diákok fognak tanulni a Sorstalanság szerzőjéről. A szakember erről egy beszélgetős műsorban nyilatkozott a televíziónak.
Hajnal szerint nagy baj, hogy a nemzeti alaptanterv politikai viták kereszttüzébe került, kivált a magyar és történelem tantárgyra vonatkozó része.
Az adásban a miniszteri biztos azt mondta: számítottak a támadásokra, tudták, hogy nem lehet mindenkinek jót tenni az alaptanterv átalakításával. Az egyik legfontosabb szempont az volt az alaptanterv módosításakor, hogy mérsékeljék a diákok terhelését, de az órák számát radikálisan nem lehetett csökkenteni.
Azzal, hogy például Wass Albert vagy Nyírő József is helyett kapott az új tervezeteben, nem szorulnak háttérbe olyan szerzők mint Örkény István vagy Móricz Zsigmond.
— vélte Hajnal.
Hozzátette: nem igazak azok az állítások sem, hogy a diákoknak teljesíthetetlenül sok kötelező olvasmánya lesz. A gimnáziumban a megjelent állításokkal ellentétben nem 59, csak 20 kötelező szöveget kell olvasniuk a diákoknak, míg az általános iskolában csak 9-et és nem 30-at, ahogy az egyes helyeken megjelent.
Radnóti metszetté válik, Nyírő kánonba emeltetik
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a hvg.hu-n megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan szerzők, mint Wass Albert vagy Nyirő József, akik eddig csak választhatóként szerepeltek az irodalmi listán, most a kötelező olvasmányok közé kerültek. Ugyanakkor nem lesz kötelező, sőt választhatóan kötelező sem Kertész Imre Sorstalanság című regénye.
Míg Wass Albert a legalaposabban tárgyalt és tanult szerzők közé került, addig Radnóti Miklós munkásságát leminősítették portréból az úgynevezett „metszet” kategóriába.
Arató szerint „a tanterv megformálásában, preferenciáiban világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete. Jól érvényesül a két világháború közötti irodalomról alkotott kánonkoncepciója, mely a nyugatos írók mellé kívánja emelni az erdélyi (transzilvanista) és a »nemzeti konzervatív«, illetve a Trianonnal foglalkozó irodalmat.”
A új NAT hazafiasításán dolgozó Takaró Mihályról lapunk is megírta már többször, hogy ügybuzgósága és népszerűsége a kormányhoz közeli dontéshozók körében minimum aggályos.
Többek között a Mazsihisz és a Raoul Wallenberg Egyesület is tiltakozott személye ellen, ugyanis korábban megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát, a Nyugatot „kis példányszámú zsidó lapocskának” hívta, Spiró Györgyöt pedig nehezére esett embernek nevezni.
Az új NAT-nak azonban nem csak az irodalomra vonatkozó részét találták problémásnak a szakemberek. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy „a holokauszt előzményeinek kapcsán nem nevesíti a deportálások fogalmát – ugyanakkor a Szovjetunió és az 1950-es évek tárgyalásánál deportálásoknak nevezi az emberek Gulagra szállítását”. Így a NAT a deportálás fogalmát a kommunista típusú rendszerekhez köti.
Ráadásul Nyírő és Wass szellemi társát, a Horthy-éra legnépszerűbb szerzőjét, Herczeg Ferencet is megidézték most a NAT körüli ideológiai csörtébe.
Fel is lángolt egyből a parázs vita: az ismert kortárs szerző, Nyáry Krisztián egy Facebook-posztban egyenesen fasisztának nevezte Herczeget, amiért az újságcikkekben rajongott Mussoliniért. Ennek nyomán meg is jelentek a „Nem tanítok fasiszta írót!” fotóval tiltakozó tanárok is.
Ezekről Filippov Gábor politológus írta meg szintén Facebook-bejegyzésben, hogy az ilyen akciók félreviszik a NAT miatti jogos tiltakozást: „Veszélyes válasz a hülyeségre, hogy az irodalomfogyasztást és az irodalmi kánont a (szerintünk helyes) politikai megbízhatóság mércéje strukturálja” — fogalmazott a politológus.
Demeter: Kertész az egyik legfontosabb írónk
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd — akivel kapcsolatban az elmúlt hónapokban azt lehetett hallani, hogy egy korábban nem látott, teljhatalmú kulturális centrum felépítésén dolgozik, és amihez szintén miniszteri biztos posztot is kapott — a Klubrádiónak nyilatkozva azt mondta:
olvasta a Sorstalanságot, Kertész Imrét talán a legnagyobb 20. századi magyar írónak tartja, de nincs nyilvánosan szava a kialakult oktatáspolitikai kérdésben.
Ő az egész magyar irodalomért próbál tenni, de van egy munkacsoport, amely kidolgozta a NAT-ot, van pedagógustársadalom, amely reagál rá, egyébként meg olyan alaptantervet még sose írtak, amely neki személy szerint megfelelt volna.
Demeter megerősítette: Kertész Imre az egyik legfontosabb írónk, akinek nagyon jó mondatai vannak nemcsak a Sorstalanságban, hanem az összes művében, és interjúiban is nagyon éleslátóan fogalmazott, tehát „ha tehetném, akkor kötelezővé tenném Kertész Imrét”.
