Gina Haspel, a CIA igazgatója múlt csütörtökön Ramallahban tárgyalt az új béketervvel kapcsolatban. A palesztin vezetők ellentmondásosan nyilatkoztak neki arról, megszakítják-e együttműködésüket Izraellel és az Egyesült Államokkal – írja a ynet izraeli hírportál.
A CIA vezetője ugyan nem találkozott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével, de megbeszéléseket folytatott Majed Farage-al, a palesztin titkosszolgálat vezetőjével, aki arról tájékoztatta amerikai kollégáját:
annak ellenére, hogy a palesztinok ellenzik az amerikai béketervet, a titkosszolgálati együttműködés nem fog megszakadni a két fél között.
Ugyanakkor magas rangú palesztin tárgyalópartnerei is azt közölték a CIA igazgatójával, amit Abbász pár nappal később, vasárnap jelentett be: a Palesztin Hatóság minden kapcsolatot, így a biztonsági együttműködést is megszakítja Izraellel és az Egyesült Államokkal, az amerikai béketerv ellen demonstrálva.
A palesztin vezető bejelentését izraeli részről egyelőre hivatalosan nem kommentálták.
A palesztinok egy része már 2017 óta bojkottálja az amerikaiakat, és Abbász már korábban is fenyegetőzött a kapcsolatok megszakításával.
A Palesztin Hatóság egyébként 180 millió dollár segélyre számít jelenleg az Egyesült Államoktól, melynek átutalása egyelőre kongresszusi jóváhagyásra vár.
Az Abbász által bejelentett szakítás érintheti az Izrael és a Palesztin Hatóság között régóta tartó biztonsági együttműködést is. Ezt azokkal a ciszjordániai területekkel kapcsolatban alakították i, amelyek a Palesztin Hatóság fennhatósága alatt vannak.
Míg az arab országok részéről az amerikai béketerv vegyes fogadtatásban részesült, és egyes arab országok tanulmányozásra érdemesnek tartották az amerikai javaslatot, az Arab Liga elutasította azt, mondván, hogy az arab vezetők nem fognak együttműködni az amerikai kormányzattal egy olyan tervvel kapcsolatban, mely „nem tartja tiszteletben a palesztinok alapvető jogait és törekvéseit.”
A Trump-terv értelmében Izrael elcsatolhatná az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia azon részeit, ahol zsidó telepek épültek, amelyeket az ENSZ törvénytelennek tekint. Izrael részévé válna a Jordán folyó völgyének nagy része is.
A terv értelmében Jeruzsálem egésze Izrael egy és oszthatatlan fővárosa, a palesztin állam székhelye Kelet-Jeruzsálem egyik peremvárosába kerülne. Izraeli fennhatóság alá kerülne a Templom-hegy és az al-Aksza mecset is, amely az iszlám egyik legszentebb helye, ahol Izrael feladata lenne garantálni a vallásgyakorlás szabadságát.
Mint arról beszámoltunk, Donald Trump veje, Jared Kushner szerint rossz a palesztin hozzáállás a béketervvel kapcsolatban, és erős kritikát fogalmazott meg a Palesztin Hatósággal kapcsolatban. „Húsz évnyi elszalasztott lehetőség története az övék. Az én szakmámban, ha valaki húsz éven keresztül próbálkozik egy üzlettel és megbukik akkor azt le kell cserélni” — szögezte le.

„Izraeli fennhatóság alá kerülne a Templom-hegy és az al-Aksza mecset is”?
Ha jól értettem a tervet, a Templom-hegy jogállásában semmi változás nem lenne a mai helyzethez képest. Az izraeli fennhatóság névleges. Eddig is, 1967-től, és továbbra is a jordán király igazgatja a Templom-hegy terét és épületeit, a wakf vallási felügyelete alatt.
Jól értetted, a terv alapján semmi nem változna, noha van egy „félreérthető” része, ahol az imádkozások kapcsán azt írja:
https://uploads.disquscdn.com/images/86ca6d81c632e77fac1016450388f65c8593d51ec80374a6b00ae9e80269519f.png
Azaz hogy mindenki imádkozhat ott, feltételezhetően ebbe beleértve a zsidókat is. Ugye bármennyire is felháborító a helyzet, ma sajnos ez nem így van.
A jordán király pedig jobb ha visszavesz a mostanában tanúsított viselkedésből, ugyanis ha így halad, akkor lehet elveszíti a wakf feletti felügyelet jogát Szaúd-Arábia javára.
https://www.jerusalemonline.com/will-saudi-arabia-replace-the-jordanian-waqf-on-the-temple-mount/
Ma az van, hogyha pl egy keresztény túrista zsebében felvisz a T.hegyre egy Bibliát, és azt megtalálják nála a tér bejárati kapujában – büntetésre számíthat. Az imádkozásról már nem is beszélve.
A gyakori provokációk és zavargások megelőzésére először mágneskapukat állítottak fel a muzulmánok belépését szolgáló kapukban (A túristák számára csak egy kapu van, ott mágneskapu alatt kell áthaladni. A muszlimoknak több kapujuk van, kizárólagosan nekik, és azok ellenőrzés nélküliek). A kapuk olyan tömegtüntetéseket váltottak ki, hogy 2-3 nap után leszerelte őket a rendőrség. Ezután Izrael felajánlotta, hogy bekamerázza az egész Templom-teret (az arabban: A mecsetek tere, sokuk pedig Al Aksza mecsetnek nevezi az egész teret). Ez ellen viszont a jordán király tiltakozott – a helyi wakf nyomására, – a magánszféra megsértése miatt. Így aztán maradt minden, ahogy volt.
Valaha szinte mindig mindenki felmehetett a térre, ott állt egy kis arab pénztár, belépőt lehetett venni az aranykupolás Omár-mecsetbe és az Al Akszába is. Azok valóban nagyon szépek, méltóak a csodálatra, az évi néhány millió túrista szívesen megnézné. De a fanatizmus ma akkora, hogy egy nap max. kétszer lehet felmenni csakis 1 órára, azt is hosszú és nehézkes sorbaállás után, – de a muszlimok, ha tehetik, ezeket az alkalmakat is valamilyen ürüggyel lenullázzák.
Sajnos Moshe Dayan annak idején túlságosan is jóhiszemű volt, és ennek következményeit az óvárosban ma is láthatjuk.
Pontosan úgy, ahogyan Ariel Sharon döntése miatt a mai napig szenvednek a dél-izraeli lakosok a Gázai övezet környékén.