Mialatt Reuven Rivlin izraeli államfő a Bundestagban együtt emlékezett meg a német parlamenti képviselőkkel az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulójáról, aggasztó adatok láttak napvilágot arról, hogy a német hadseregben milyen mértékben vert gyökeret a szélsőségesség.
Az utóbbi időben sok a vihar a katonák háza táján Németországban. A napokban szivárogtattak ki egy amerikai titkosszolgálati értesülést, amely szerint egy jordániai származású férfi amerikai egyenruhások ellen készül támadást elkövetni, de a riasztást nem sokkal később visszavonták.
Aztán pedig a Bundeswehr egy afgán származású alkalmazottját vádolták meg azzal, hogy államtitkokat adott át az iráni elhárításnak, mialatt tolmácsként és szakértőként dolgozott a német hadseregnek.
A legfrissebb jelentések szerint terjednek a szélsőjobboldali eszmék a német katonák között. Az elemzők úgy vélik: mélyebb problémákra utalhat, hogy a német katonai elhárítás csaknem egyharmaddal több neonáci-gyanús katonát talált a Bundeswehr soraiban, mint egy évvel korábban.
Szélsőjobboldali eszmék, illetve viselkedés gyanúja miatt 550 esetben indítottak nyomozást.
Ráadásul a KSK elitalakulat tagjai közül is többen, szám szerint húszan keveredtek gyanúba. Tavaly decemberben függesztették fel a KSK alezredesét, Daniel K.-t, aki szélsőjobboldali posztokat tett ki közösségi oldalára. Egy társával egyetemben eltiltották az egyenruha viselésétől, akivel állítólag náci karlendítést tettek egy partin, egy másik társát pedig gyanús elemként tartják számon.
Ennél megdöbbentőbb volt az olasz-német származású katona, Franco A. esete. A 29 éves férfit 2017-ben vették őrizetbe, miután kiderült: miközben teljes munkaidőben katonaként szolgált, elhitette a hatóságokkal, hogy szíriai menekült. Ezen a címen még segélyt is kapott. Később elkezdett fegyvereket felhalmozni.
Az volt a terve, hogy bevándorláspárti politikusok, közéleti szereplők ellen követ el támadásokat, köztük Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter, Claudia Roth zöldpárti politikus, Anetta Kahane emberi jogi aktivista ellen, azt a látszatot keltve, hogy iszlamista támadás történt.
Szakértők szerint mindez csak a jéghegy csúcsa. A holló hollónak nem vájja ki a szemét elv alapján ugyanis a katonák nem jelentik fel egymást, ha szélsőségességet tapasztalnak. Sőt: a feljelentőt antiszociális elemként tarthatják számon, aki megsérti a közösségi szellemet. Emellett erős a gyanú, hogy a hatóságok mostanáig maguk is szemet hunytak a jelenség fölött.
A német alkotmányvédelmi hivatal szerint azok a rendőrök és katonák hajlamosak radikalizálódni, akik negatív véleménnyel vannak a bevándorlókról.
Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter mindenesetre „határozott lépéseket” helyezett kilátásba, ha radikalizmus gyanúja merül fel a hadseregben.
Németországban egyébként a közszolgálati ARD-nek készített tavaly őszi felmérés szerint a felnőtt lakosság 59 százaléka úgy látja, hogy növekszik az antiszemitizmus mértéke. Egy évvel korábban ez a szám negyven százalék volt. Igaz, a felmérést nem sokkal a hallei zsinagógatámadás után készítették.
Mint ismert, a kelet-németországi városban egy szélsőjobboldali férfi a legnagyobb zsidó ünnep, a Jóm Kippur idején megpróbált behatolni a zsinagógába. Amikor ez nem sikerült, lelőtt az utcán két járókelőt.
A németországi zsidó szervezetek már jó ideje panaszkodnak arra, hogy terjed az antiszemitizmus. Josef Schuster, a Német Zsidók Központi tanácsa elnöke szerint „nem szabad alábecsülni azt, hogy a szélsőjobboldal mennyire nyitott az erőszakra.” A felmérések szerint 2018-ban egy év alatt húsz százalékkal emelkedett az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma Németországban, ahol egyébként húsz éve folyamatosan növekszik a szélsőjobboldali, illetve zsidóellenes bűntények száma, miközben általánosságban egyre kevesebb bűncselekményt követnek el.
Heiko Maas szerint „igazi rémálom és szégyen, hogy 75 évvel Auschwitz felszabadítása után a zsidó hitű emberek nem érzik magukat otthon Németországban”.
A tavalyi évet sokan vízválasztónak tartják egyrészt a hallei zsinagógatámadás miatt, másrészt pedig azért, mert júniusban egy feltételezett szélsőjobbos férfi a saját otthonában lőtte le Walter Lübcke bevándorláspárti politikust.
Horst Seehofer belügyminiszter szerint a két eset arra ösztönözte a kormányt, hogy idén alakítsák át a belső elhárítást és a rendvédelmi szerveket annak érdekében, hogy hatékonyabban vegyék fel a harcot a szélsőségességgel szemben. Több pénz jut a felderítésre, és hatszáz új ügynököt is felvesznek.
A katonai elhárítás is új mechanizmust hozott létre annak érdekében, hogy kiszűrjék a szélsőségeseket. Szigorúbban ellenőrzik például az újoncok múltját.
Közben Angela Merkel kancellár CDU pártjának egyik tagjáról, a keleti Szász-Anhalt tartományban nyomuló Robert Möritzről is kiderült, hogy korábban neonáci szimpatizáns volt.
2018-ban egyébként Németországban 24 ezer aktív szélsőjobboldalit tartottak számon. Minden második közülük a szakértők értékelése szerint képes lenne erőszakos támadást elkövetni. Ez a szám minden bizonnyal növekedni fog, miután a német hatóságok górcső alá vették az Alternative für Deutschland (AfD) bevándorlásellenes párthoz kapcsolódó csoportokat.
Eperjesi Ildikó összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
„Szakértők szerint mindez csak a jéghegy csúcsa. A holló hollónak nem vájja ki a szemét elv alapján ugyanis a katonák nem jelentik fel egymást, ha szélsőségességet tapasztalnak.”
Az utóbbi igaz ugyan, ugyanakkor a felfedett eseteket a jéghegy csúcsának minősíteni riogatás, illetve nem állja meg a helyét: A katonai elhárítás – főleg Németországban – túlnyomórészt tudja, kinek milyen nézetei vannak a hadseregben, főleg a hivatásos állomány körében, de azon kívül is, azonban ez más országban is így van. Persze van hibahatár, de az, hogy a felfedett eseteknek a kilencszerese lenne a tényleges szélsőségesek száma erős túlzás lehet. Ezzel együtt a jobboldali eszmék terjedése Németországban minden bizonnyal helyénvaló megállapítás, már csak az a kérdés, mit tartanak Dojcslandban szélsőségesnek, mert Merkel liberálisai hajlamosak ott is farkast kiáltani, ahol nincsen. A fentieket is figyelembe véve talán fontosabb lenne azt a statisztikát látni, hogy a német elhárításon, ill. katonai vezetésen belül mi az arány, illetve az arra jogosultak milyen kritériumok alapján minősítenek, hisz a nyilvánosságra hozott adatok tőlük származnak, melyek hitelessége ily módon megerősítést nyerhetne, vagy gyengülhetne, de ilyen számokat és értékeléseket sose fogunk látni.
„Szakértők szerint mindez csak a jéghegy csúcsa. A holló hollónak nem vájja ki a szemét elv alapján ugyanis a katonák nem jelentik fel egymást, ha szélsőségességet tapasztalnak.”
Az utóbbi igaz ugyan, ugyanakkor a felfedett eseteket a jéghegy csúcsának minősíteni riogatás, illetve nem állja meg a helyét: A katonai elhárítás – főleg Németországban – túlnyomórészt tudja, kinek milyen nézetei vannak a hadseregben, főleg a hivatásos állomány körében, de azon kívül is, azonban ez más országban is így van. Persze van hibahatár, de az, hogy a felfedett eseteknek a kilencszerese lenne a tényleges szélsőségesek száma erős túlzás lehet. Ezzel együtt a jobboldali eszmék terjedése Németországban minden bizonnyal helyénvaló megállapítás, már csak az a kérdés, mit tartanak Dojcslandban szélsőségesnek, mert Merkel liberálisai hajlamosak ott is farkast kiáltani, ahol nincsen. A fentieket is figyelembe véve talán fontosabb lenne azt a statisztikát látni, hogy a német elhárításon, ill. katonai vezetésen belül mi az arány, illetve az arra jogosultak milyen kritériumok alapján minősítenek, hisz a nyilvánosságra hozott adatok tőlük származnak, melyek hitelessége ily módon megerősítést nyerhetne, vagy gyengülhetne, de ilyen számokat és értékeléseket sose fogunk látni.
Hát bizony, Németország Kalifátussá alakítása nem fog olyan simán menni, vagy is, nem egyszerűen egy üres antiszemitizmusról van most szó, hanem a németség teljes megsemmisítésnek a kezdetéről, ami értelemszerűen a zsidókat is hátrányosan fogja érinteni. A megoldás, az iszlámot az utolsó szálig kisöpörni Európából.
Pontosan. Ez nem Zsidóellenes.
A melymagyar soha nem tud helyesen irni!
Bocs. Tanulom de nehéz. Borzasztó sok ékezet mindenhol. Ráadásul sokkal több karakter az ABC ben. Nem egyszerű csak mondom.
Nem az ekezet a baj,. en irok ekezet nelkul. Te egyszeruen nem tudsz helyesen irni. Pedig Magyarorszagon tanultal irni-olvasni. Jelenleg is ott elsz, csak hazudgalsz! Valaszolj nemetul, ha nem igaz!
Ne szorakozz velem.
Imádlak bébim és én megvédelek ezektől
Vajon hány másod /harmad generációs „töröknémet” van közöttük?
Egy dolog az antiszemitizmus, ami lehet NÁCI (nemzetiszocialista) ALAPÚ és lehet „ARABTUDAT” ALAPÚ( a néhai jeruzsálemi főmufti szívélyes kapcsolatot ápolt a Harmadik Birodalom góréival).Nem mindegy, melyikről írunk, olvasunk, mert összemosásuk hiba.
„A német alkotmányvédelmi hivatal szerint azok a rendőrök és katonák hajlamosak radikalizálódni, akik negatív véleménnyel vannak a bevándorlókról.” Oda kell költöztetni a bevándorlók, főleg az afrikai bevándorlókhoz szomszédnak az alkotmányvédelmi hivatal összes munkatársát, aztán fél év múlva meglátjuk ők nem e negatív véleménnyel lesznek róluk.
Magyarországon ugyanez lenne a helyzet, csak itt a Fidesz segíti, generálja a fasiszták térnyerését. Hol a zsidók, hogy a romák, hol a „gyúccsány”, hol a menekültek, hol a liberálisok, hol a baloldaliak, hol a filozófusok, hol a hajléktalanok ellen uszítják azokat aki erre hajlamosak. A recept ismerős az 1936-os Németországból.
??? Mi van? A tények eltagadása, bagatellizálása lenne a helyes megoldás? Ön téved uram!
Esetleg jó lenne, ha a zsidó vezetők rájönnének, hogy az iszlám importja Európába az bizony erősödő fasizmushoz vezet. Jobban tennék, ha tudnának egy világos határt húzni a bevándorlást támogató/nem ellenző liberális erők és a zsidóság közé.
Mert történelmi tapasztalatok azt mutatják, amikor kifordul a világ a sarkából, akkor mindig az egyszerű zsidó polgárok azok, akik először rosszul járnak
A német nemzet be van tiltva.
Picinyem. A 88 sincs betiltva. Az illető egyébként csókoltat. Számodra örzi a szomszéd üstöt.
Picinyem. A 88 sincs betiltva. Az illető egyébként csókoltat. Számodra örzi a szomszéd üstöt.