Mialatt Reuven Rivlin izraeli államfő a Bundestagban együtt emlékezett meg a német parlamenti képviselőkkel az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulójáról, aggasztó adatok láttak napvilágot arról, hogy a német hadseregben milyen mértékben vert gyökeret a szélsőségesség.
Az utóbbi időben sok a vihar a katonák háza táján Németországban. A napokban szivárogtattak ki egy amerikai titkosszolgálati értesülést, amely szerint egy jordániai származású férfi amerikai egyenruhások ellen készül támadást elkövetni, de a riasztást nem sokkal később visszavonták.
Aztán pedig a Bundeswehr egy afgán származású alkalmazottját vádolták meg azzal, hogy államtitkokat adott át az iráni elhárításnak, mialatt tolmácsként és szakértőként dolgozott a német hadseregnek.
A legfrissebb jelentések szerint terjednek a szélsőjobboldali eszmék a német katonák között. Az elemzők úgy vélik: mélyebb problémákra utalhat, hogy a német katonai elhárítás csaknem egyharmaddal több neonáci-gyanús katonát talált a Bundeswehr soraiban, mint egy évvel korábban.
Szélsőjobboldali eszmék, illetve viselkedés gyanúja miatt 550 esetben indítottak nyomozást.
Ráadásul a KSK elitalakulat tagjai közül is többen, szám szerint húszan keveredtek gyanúba. Tavaly decemberben függesztették fel a KSK alezredesét, Daniel K.-t, aki szélsőjobboldali posztokat tett ki közösségi oldalára. Egy társával egyetemben eltiltották az egyenruha viselésétől, akivel állítólag náci karlendítést tettek egy partin, egy másik társát pedig gyanús elemként tartják számon.
Ennél megdöbbentőbb volt az olasz-német származású katona, Franco A. esete. A 29 éves férfit 2017-ben vették őrizetbe, miután kiderült: miközben teljes munkaidőben katonaként szolgált, elhitette a hatóságokkal, hogy szíriai menekült. Ezen a címen még segélyt is kapott. Később elkezdett fegyvereket felhalmozni.
Az volt a terve, hogy bevándorláspárti politikusok, közéleti szereplők ellen követ el támadásokat, köztük Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter, Claudia Roth zöldpárti politikus, Anetta Kahane emberi jogi aktivista ellen, azt a látszatot keltve, hogy iszlamista támadás történt.
Szakértők szerint mindez csak a jéghegy csúcsa. A holló hollónak nem vájja ki a szemét elv alapján ugyanis a katonák nem jelentik fel egymást, ha szélsőségességet tapasztalnak. Sőt: a feljelentőt antiszociális elemként tarthatják számon, aki megsérti a közösségi szellemet. Emellett erős a gyanú, hogy a hatóságok mostanáig maguk is szemet hunytak a jelenség fölött.
A német alkotmányvédelmi hivatal szerint azok a rendőrök és katonák hajlamosak radikalizálódni, akik negatív véleménnyel vannak a bevándorlókról.
Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter mindenesetre „határozott lépéseket” helyezett kilátásba, ha radikalizmus gyanúja merül fel a hadseregben.
Németországban egyébként a közszolgálati ARD-nek készített tavaly őszi felmérés szerint a felnőtt lakosság 59 százaléka úgy látja, hogy növekszik az antiszemitizmus mértéke. Egy évvel korábban ez a szám negyven százalék volt. Igaz, a felmérést nem sokkal a hallei zsinagógatámadás után készítették.
Mint ismert, a kelet-németországi városban egy szélsőjobboldali férfi a legnagyobb zsidó ünnep, a Jóm Kippur idején megpróbált behatolni a zsinagógába. Amikor ez nem sikerült, lelőtt az utcán két járókelőt.
A németországi zsidó szervezetek már jó ideje panaszkodnak arra, hogy terjed az antiszemitizmus. Josef Schuster, a Német Zsidók Központi tanácsa elnöke szerint „nem szabad alábecsülni azt, hogy a szélsőjobboldal mennyire nyitott az erőszakra.” A felmérések szerint 2018-ban egy év alatt húsz százalékkal emelkedett az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma Németországban, ahol egyébként húsz éve folyamatosan növekszik a szélsőjobboldali, illetve zsidóellenes bűntények száma, miközben általánosságban egyre kevesebb bűncselekményt követnek el.
Heiko Maas szerint „igazi rémálom és szégyen, hogy 75 évvel Auschwitz felszabadítása után a zsidó hitű emberek nem érzik magukat otthon Németországban”.
A tavalyi évet sokan vízválasztónak tartják egyrészt a hallei zsinagógatámadás miatt, másrészt pedig azért, mert júniusban egy feltételezett szélsőjobbos férfi a saját otthonában lőtte le Walter Lübcke bevándorláspárti politikust.
Horst Seehofer belügyminiszter szerint a két eset arra ösztönözte a kormányt, hogy idén alakítsák át a belső elhárítást és a rendvédelmi szerveket annak érdekében, hogy hatékonyabban vegyék fel a harcot a szélsőségességgel szemben. Több pénz jut a felderítésre, és hatszáz új ügynököt is felvesznek.
A katonai elhárítás is új mechanizmust hozott létre annak érdekében, hogy kiszűrjék a szélsőségeseket. Szigorúbban ellenőrzik például az újoncok múltját.
Közben Angela Merkel kancellár CDU pártjának egyik tagjáról, a keleti Szász-Anhalt tartományban nyomuló Robert Möritzről is kiderült, hogy korábban neonáci szimpatizáns volt.
2018-ban egyébként Németországban 24 ezer aktív szélsőjobboldalit tartottak számon. Minden második közülük a szakértők értékelése szerint képes lenne erőszakos támadást elkövetni. Ez a szám minden bizonnyal növekedni fog, miután a német hatóságok górcső alá vették az Alternative für Deutschland (AfD) bevándorlásellenes párthoz kapcsolódó csoportokat.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.