Bár az indoklás kissé meglepő.
Mint korábban is írtunk róla, decemberben nagy visszhangot váltott ki Fatou Bensoudának, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének egyik bejelentése, miszerint arra kérte az szervezetet, hogy vizsgálja meg joghatóságát azokban az ügyekben, amik Izraelt érintik.
Bensouda konkrétan „háborús bűnök” elkövetése miatt kezdeményezett volna vizsgálatot Izraellel szemben.
Később a héber nyelvű Maarivnak adott nyilatkozatában tagadta, hogy elfogult lenne a palesztinok felé, ám kezdeményezését nem vonta vissza, és azokat a nyilatkozatait sem, amikkel zsidó telepeseket minősített jogszegőnek.
Az ügy folytatásaként kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság döntést hozott az ügyben, miszerint elvetik az ügyésznő kérését, mivel azt túl hosszú formában, a megengedettnél nagyobb oldalszámban fogalmazta meg.
A hágai szervezet közlése szerint Bensouda újra beadhatja kérvényét, amennyiben a formai követelményekhez igazítja azt. Egy új indítvány elbírálására a bíróknak 120 nap áll rendelkezésére.
Izrael szerint — ami nem tagja a Büntetőbíróságnak — a szervezetnek nincs is hatásköre az ország felett, és antiszemita indíttatású érzelmek vezérlik Bensoudát, aki egykor azzal érvelt, nem szükséges számára felhatalmazás az Izrael-ellenes vizsgálat elindításához, mert azt maga a Palesztin Hatóság kezdeményezte. Mindeközben az Israel Hayom emlékeztet: egyetlen palesztin entitás sem adhat be indítványt, hiszen a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kizárólag szuverén országok fordulhatnak.
Az ügyben nemrég Benjamin Netanjahu is megszólalt, aki „konkrét intézkedéseket” sürgetett a hágai bírósággal szemben a világ vezetői részéről. Az izraeli miniszterelnök egy keddi interjúban Donald Trumpot is dicsérte a bíróság kritizálása miatt.
„Alapvetően frontális támadást intéznek a demokráciákkal szemben, mind a demokráciák önvédelemhez való jogával szemben, mind Izrael jogával, és a zsidóság jogával szemben ahhoz, hogy ősi hazájukban, Izrael földjén élhessenek” — fogalmazott az izraeli vezető.
Mint beszámoltunk róla, az USA mellett nemrég hazánk és Ausztrália is kifejezte tiltakozását a Nemzetközi Büntetőbíróság állítólagos háborús bűnökre vonatkozó jogtalan eljárásával kapcsolatban. Levelében Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az ICC-nek nincsen jogi hatásköre eljárást indítani Izrael ellen, illetve kiemelte, Magyarország osztja a zsidó állam aggodalmát az említett bíróság politikai célokra való felhasználásával és a nemzeti szuverenitás megsértésével kapcsolatban.
Pompás, a pretrial chamber döntése egyértelműen üzenet értékű: visszadobták az egészet, mondván hogy formailag nem megfelelő, mert túl hosszú, és hogy ha Bensouda akarja, akkor nyújtsa be újra.
Persze hogy ha a pre-trial chamber három bírája úgy véli, hogy itt tényleg olyan súlyos gondok vannak mint amilyeneket Bensouda emleget, akkor bizonyára nem akadnak fenn egy ilyen formaiságon. Ez tehát egy „arany középút” most, amit Bensoudának talán illene elfogadni, hiszen így ő is, és a pre-trial chamber bírája is, és rajtuk keresztül az egész ICC is arcvesztés nélkül távozhat ebből az egész ügyből.
Igen. Jó megállapitásaid vannak.
Tartok tőle, hogy nem fogja elfogadni. Ha Izraelt lehet támadni akkor nagyon szívósak tudnak lenni
Szerintem is neki fog futni még egyszer, de a lényegen nem változtat. Több mint valószínű hogy a pre-trial chamber el fogja vetni a kezdeményezést.
„Ennek” a nőnemű Obama-tesónak soha nem fog megváltozni a természete, mert az akkor is ilyen lesz („Allah dicsőségére”), ha száz jogászsatyakot tesz a fejére, vagy netán estélyit húz magára. És ugyanúgy tesz mint az ősei, akik még mindig a majmoktól lopták a banánt a fák között, amikor Izrael már államként létezett évezredekkel ezelőtt…